A francia elnöknek normális körülmények között is együtt kellett működnie más pártokkal a sajátján kívül, az utóbbi napok eseményei következtében ugyanakkor szinte lehetetlenné vált a kormányzás az egyébként is megosztott országban.
Emmanuel Macron Újjászületés nevű pártja és szövetségesei a tavalyi választásokon mindössze 251 mandátumot szereztek az 577 fős törvényhozásban, ami nem elég az abszolút többséghez. Az államfő a második fordulóban a szélsőjobboldali Marine Le Pennel szemben a voksok 58 százalékát kapta, így újrázni tudott egy következő ötéves ciklusra.
Ehhez kapcsolódóan: Macron elvesztette többségét a francia parlamentben, Le Pen nagyot erősödött
Az elnök a szoros eredmény ellenére is nagy célokat tűzött ki maga elé, áterőszakolta a parlamenten a nyugdíjkorhatár megemelését, valamint meghirdette Franciaország újraiparosítását, új bevándorlási szabályozást akart, és javítani kívánta a munkakörülményeket. Az európai uniós porondon a kontinens szuverenitásának és függetlenségének első számú szószólója volt a gazdaságtól kezdve az energiaellátáson át a védelempolitikáig.
Mindez azonban most zárójelbe került a csaknem egy hete tartó zavargásokkal, amelyek azt követően törtek ki, hogy a rendőrök agyonlőttek egy algériai származású tinédzsert egy közúti ellenőrzés során.
Ehhez kapcsolódóan: Enyhülni látszik a feszültség a francia városok utcáin
Macronnak a történtekre tekintettel korábban távoznia kellett a brüsszeli EU-csúcstalálkozóról, illetve az utolsó pillanatban el kellett halasztania rég tervezett németországi látogatását. Három hónappal ezelőtt is késedelmet szenvedett az elnök egyesült királyságbeli állami vizitje, akkor a nyugdíjreform elleni, erőszakossá vált tüntetések miatt.
A német kancellár aggodalmát fejezte ki a franciaországi események miatt. „Nagyon remélem, és biztos vagyok benne, hogy a francia elnök meg fogja találni a módját a helyzet gyors javításának – emelte ki Olaf Scholz. – Nem gondolom, hogy Franciaország instabillá válhat, még ha a képsorok természetesen rendkívül lehangolók is” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok és Kína is óvatosságra intette Franciaországba utazó állampolgárait.
Ehhez kapcsolódóan: Hatszáz letartóztatás, kétszáz sérült rendőr a franciaországi tüntetések harmadik éjszakáján
A fő kérdés Macron számára jelenleg az, hogy képes lesz-e kezelni a belpolitikai helyzetet. „Az a probléma, hogy még négy év előtte van” – vélekedett Luc Rouban szakértő.
Aláhúzta, hogy a francia lakosság egyre nagyobb része „elutasítja az intézményeket”, azon társadalmi rend részeként tekint rájuk, amely képmutató és még súlyosabb egyenlőtlenségeket szül. Ezt támaszthatja alá az is, hogy a tüntetők iskolákat, önkormányzatokat, rendőrőrsöket is megtámadtak.
„Macronnak nincs nagy mozgástere azon kívül, hogy osztogatásba kezd” – fogalmazott, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben ez nem lenne egyszerű.
A francia elnök kedden több mint 220, a zavargásokban károkat szenvedő város és település vezetőjét fogadja az Élysée-palotában.
A helyzetből az eddigi jelek szerint Le Pen tudott leginkább profitálni, aki Macron legfőbb riválisaként pozicionálja magát.
