António Guterres, korábbi portugál miniszterelnök, az ENSZ főtitkára a szervezet közgyűlésének nyitónapján azt mondta, hogy a járvány nem csak megváltoztatta a találkozót, hanem minden eddiginél fontosabbá is tette azt.
Történelmi nyitóbeszéd
A főtitkár ENSZ New York-i székházában található közgyűlési termében mondta el nyitóbeszédét, amin a szervezet 193 tagországának mindössze egy-egy képviselője vehetett rész, egymástól két méter távolságra, maszkban helyet foglalva.
António Guterres elmondta, a koronavírus korszakos válsága, amely világszerte közel egymillió ember halálát okozta és térdre kényszerítette a világot, egyben főpróba is a jövő okozta kihívásokra vonatkozóan.
Élesen kritizálta a populizmust és a nacionalizmust a vírus visszaszorításának elmulasztásáért és globális tűzszünetre szólított fel, valamint felhívta a figyelmet az Egyesült Államok és Kína közti hidegháború kockázatára.
„Nem engedhetünk meg magunknak olyan jövőt, amiben a két legnagyobb gazdasági hatalom két részre szakítja a bolygót a maga kereskedelmi és pénzügyi szabályai, az internet és a mesterséges hírszerzési kapacitásai mentén. Ezt mindenáron el kell kerülnünk”- hangsúlyozta a főtitkár.
Egymásra mutogatnak
A hatnapos vita első napján sokan csalódottságuknak adtak hangot a járvány kezelésével kapcsolatban.
Donald Trump videóüzenetben támadt Kínára. Az amerikai elnök úgy fogalmazott: „A kínai kormányzat és a gyakorlatilag általa irányított Egészségügyi Világszervezet hamisan tájékoztatott arról, hogy az új vírus nem terjed emberről emberre”.
Donald Trump azzal érvelt, hogy az ENSZ-nek felelősségre kell vonnia Kínát a koronavírus-járvány miatt, mivel a pandémia ott ütötte fel a fejét.
Hszi Csin-ping kínai elnök viszont határozottan elutasította a Kínával szembeni vádakat. A kínai elnök videóüzenetében egyébként békülékenyebb hangnemet ütött meg. Beszédében azt mondta: "A világ válaszút előtt áll. Ebben a pillanatban a világnak nagyobb szolidaritásra és együttműködésre van szüksége, nem pedig konfrontációra".
Szerinte a politizálásra irányuló törekvéseket vissza kell utasítani, majd kiemelte, hogy Kína nem szeretne hideg- vagy bármilyen más háborúba kezdeni egyik országgal sem.
A szankciók is előkerültek
Szintén az amerikai elnöknek üzent az iráni államfő, a korábban bejelentett szankciókkal kapcsolatban kifejtve, országa nem enged a nyomásnak és nem hajlandó az amerikai elnökválasztás témájává válni. Kiemelte, hogy az Egyesült Államok sem tárgyalást, sem háborút nem kényszeríthet ki. Leszögezte: „Az élet nehéz a szankciók alatt, de nehezebb függetlenség nélkül”.
Az Egyesült Államok szeptember 21-én jelentette be, hogy több mint két tucat emberrel és szervezettel szemben vezet be szankciókat, mivel azok szerinte támogatják Irán atomtevékenységét, rakéta- vagy fegyverprogramját.
Vakcina
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédében az Egészségügyi Világszervezet megerősítéséről beszélt. Szerinte ez elengedhetetlen a világ koronavírusra adott válaszának koordinálása érdekében.
Oroszország augusztusban jegyezte be a világon elsőként a vírus elleni vakcinát. Szakértők az oltóanyag hatékonyságát és biztonságosságát is megkérdőjelezték.
Vlagyimir Putyin egyébként tovább menne és külön konferencián tárgyalna azokkal az országokkal, akik hajlandóak együttműködni az oltások ügyében.
"Készek vagyunk megosztani a tapasztalatokat és folytatni az együttműködést minden állammal és nemzetközi szervezettel”- mondta.
Az általános vita szeptember 26-ig tart, a zárónapi beszédeket pedig szeptember 29-én tartják meg.
A szeptember 23-i, második ülésnapon ismét szó lesz a koronavírus-járványról és annak egységes kezeléséről. Várhatóan felszólal Bosznia, Észak-Macedónia, Magyarország, Ukrajna, Afganisztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Kazahsztán képviselője is.
