Az ENSZ közgyűlése várhatóan csütörtökön szavaz a boszniai szerbek által a muzulmánok ellen elkövetett 1995-ös srebrenicai népirtás emléknapjának bevezetéséről, amely ellen a szerbek hevesen tiltakoznak, mert attól tartanak, hogy ezzel népirtónak bélyegzik őket. A magyar kormány nem támogatja a határozattervezetet.
A Németország és Ruanda által támogatott közgyűlési határozattervezet nem említi Szerbiát bűnösként, ennek ellenére a boszniai szerb elnök, Milorad Dodik és Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić intenzíven kampányolt az emléknap elutasítása mellett.
A 193 tagú közgyűlés a tervek szerint csütörtök délelőtt szavaz arról a javaslatról, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtás nemzetközi napjává nyilvánítaná.
1995. július 11-én a boszniai szerbek lerohantak egy ENSZ által védett területet Srebrenicában. Legalább nyolcezer bosnyák muszlim felnőtt férfit és fiúgyereket szakítottak ki családjából, és lemészárolták őket. A menekülőket a város körüli erdőkben is üldözték.
A srebrenicai mészárlás az 1992–95-ös boszniai háború egyik legvéresebb eseményévé vált. Az akkori Jugoszlávia felbomlása nacionalista indulatokat és területi követeléseket indított be, szembekerültek egymással a boszniai szerbek, a horvátok és a bosnyák muszlimok.
Korábbi cikkünk a témában: Feszült légkörben temettek újra harminc muszlim férfit a srebrenicai népirtás emléknapján
Szerbia és a boszniai szerbek tagadják, hogy Srebrenicában népirtás történt volna, bár ezt két ENSZ-bíróság is megállapította.
Milorad Dodik, a Bosznia-Hercegovina területének mintegy felét kitevő szerb entitás, a Republika Srpska, a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elnöke szerdán az X közösségi oldalán (korábbi Twitter) azt írta, hogy az ENSZ-határozatot a bosnyák muszlimok támogatói kényszerítik az országra, és Bosznia feldarabolását eredményezi.
„Bosznia-Hercegovina a végéhez ért, pontosabban fogalmazva azok juttatták el ide, akik felesküdtek rá. Már csak annyi van hátra, hogy mindannyian igyekezzünk jó szomszédok lenni és békében elválni” – fogalmazott Dodik.
A boszniai szerb elnök már korábban is többször fenyegetőzött azzal, hogy a szerbek által ellenőrzött terület kiválik Boszniából, és egyesül Szerbiával. Ellene és néhány más boszniai szerb vezető ellen amerikai és brit szankciók vannak életben, részben azért, mert veszélyeztették a boszniai háborút lezáró amerikai béketervet.
A határozat végleges tervezete kiegészült egy olyan nyilatkozattal, amely megismétli a közgyűlés „rendíthetetlen elkötelezettségét a stabilitás fenntartása és az egység előmozdítása mellett a sokszínű Bosznia-Hercegovinában”.
A határozattervezetben szerepel a hágai Nemzetközi Bíróság, az ENSZ legfőbb bíróságának 2007-es megállapítása, miszerint a Srebrenicában elkövetett cselekmények népirtásnak minősülnek. A második világháborús náci holokauszt után ez volt a második népirtás Európában.
Oroszország és Kína, amelyek szoros kapcsolatot ápolnak Szerbiával, szinte biztos, hogy nem támogatja a határozatot, és a magyar kormány is megerősítette, hogy nemmel fog szavazni.
Ehhez kapcsolódóan: Bosznia reagált a magyar kormány lépésére, felfüggesztettek egy közös megállapodást
Vučić szerb elnök és kormánya intenzív kampányt folytatott az ENSZ-ben és a fejlődő országok körében, hogy támogatást szerezzen a nem szavazathoz. A jóváhagyáshoz a szavazatok többsége kell.
A határozat ellen érvelve Vučić és Dodik azt is felvetette, hogy a határozat elfogadásával háborús kártérítés megfizetésére kötelezhetik Szerbiát. Elemzők szerint a szerb vezetők, köztük Vučić, attól tartanak, hogy bíróság elé állíthatják őket a boszniai vérontásban való aktív szerepük miatt.
A határozattervezet „fenntartás nélkül elítéli a srebrenicai népirtás mint történelmi esemény tagadását”, továbbá „fenntartás nélkül elítéli azokat a cselekedeteket, amelyek dicsőítik azokat, akiket nemzetközi bíróságok háborús bűnökért, emberiség elleni bűncselekményekért és népirtásért ítéltek el, beleértve a srebrenicai népirtás felelőseit”.
Az ENSZ hágai különleges háborús bűnöket vizsgáló bírósága Radovan Karadžić volt boszniai szerb vezetőt és katonai parancsnokát, Ratko Mladićot is elítélte a srebrenicai népirtásért. Ez a testület és balkáni bíróságok összesen csaknem ötven boszniai szerb háborús vezetőt ítéltek hosszú börtönbüntetésre.
