Újabb NATO-tagállam határához került közel az ukrajnai háború azzal, hogy az orosz haditengerészet a törökországi partok közelében tartóztatott fel egy teherszállító hajót, miközben Ankara a Moszkva által felmondott fekete-tengeri gabonamegállapodás újraélesztésén dolgozik.
Fegyveres katonák szállták meg helikopterrel a török tulajdonú hajót vasárnap, mintegy hatvan kilométerre Törökország északnyugati partjaitól, nemzetközi vizeken, de Isztambul közelében. Oroszország szerint azt megelőzően vizsgálták át, hogy továbbhaladt volna Ukrajna felé.
A NATO második legnagyobb hadseregével rendelkező Törökország nem kommentálta nyilvánosan az incidenst, amelyre a már másfél éve tomboló háborútól messze délre került sor.
Elemzők szerint mindez próba elé állítja Recep Tayyip Erdoğan török elnök abbéli eltökéltségét, hogy fenntartsa a jó kapcsolatot orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, akit meghívott Törökországba, hogy tárgyaljanak az ukrajnai gabonaszállítást lehetővé tevő megállapodás újraélesztéséről.
„Ez az agresszió ilyen közel Isztambulhoz nem tartotta tiszteletben Törökország jogait” – húzta alá Yörük Işık, a Bosphorus Observer tanácsadócég geopolitikai szakértője.
„A csend Ankara részéről különös, ugyanakkor mutatja, hogy továbbra is számítanak arra, hogy Putyin odalátogat, és visszatér a gabonaalkuhoz” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Nem tudják az ukrán gazdák, hogy mi lesz az általuk megtermelt gabonával
Amióta Oroszország júliusban kilépett a megállapodásból, Moszkva és Kijev is figyelmeztetéseket adott ki és támadásokat hajtott végre hajók ellen, felerősítve az aggályokat a térségbeli kereskedelmi hajózás kockázata kapcsán.
Míg Ukrajna és egyes nyugati országok alternatív útvonalak megteremtésén dolgoznak a kivitel további fenntartása érdekében, a mindkét oldallal jó kapcsolatban álló Törökország ezeket csendesen ellenzi biztonsági szempontokra hivatkozva. Ankara inkább azt szeretné, ha a Nyugat teljesítené a Kreml egyes feltételeit, Oroszország pedig lemondana a többiről, így újraindulhatna az ukrajnai export az ENSZ és Törökország felügyelete alatt.
Az orosz hadsereg szerdán újabb ukrán kikötői létesítményeket vett célba, miközben Kijev bejelentette, hogy az első kereskedelmi hajó elhagyta Odessza kikötőjét a nemrég létesített humanitárius folyosón keresztül.
Rebeca Grynspan, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának főtitkára közben arról számolt be, hogy kapcsolatban van mindegyik féllel, a visszatérés a tárgyalóasztalhoz azonban nehéz, részben a gabona-infrastruktúra újabb bombázása miatt.
Ehhez kapcsolódóan: Az orosz tengeri blokád ellenére elhagyta Odessza kikötőjét egy teherhajó
Kényes egyensúly
A Török-szorosok és a Fekete-tenger jelenti az elsődleges útvonalat a legnagyobb agrárexportőrök közé tartozó Ukrajna és Oroszország számára a világpiac elérésére.
Amióta összeomlott a körülbelül egy éve létrejött gabonamegállapodás, Oroszország és Ukrajna is arról számolt be, hogy potenciális katonai célpontként fogják kezelni a másik kikötői felé tartó hajókat.
Aydın Sezer volt török diplomata közölte, hogy a palaui zászló alatt hajózó Sukru Okan átvizsgálása e korábbi figyelmeztetések tükrében technikailag háborús övezetben zajlott le.
Törökország számára nagy kihívást jelent, hogy megtalálja a hangját ebben az ügyben, miután az utóbbi időszakban is fegyvereket szállított Ukrajnának, miközben semlegességét hangoztatja – fűzte hozzá.
Ankara úgy próbálta magát pozicionálni, hogy közvetítőként léphessen fel a konfliktusban. Ellenezte az orosz katonai inváziót, de a nyugati szankciókat is, eközben megerősítette gazdasági kapcsolatait Moszkvával.
Ehhez kapcsolódóan: Törökországon keresztül érkezhettek hozzánk az ukrán hadifoglyok
Egy névtelenül nyilatkozó török védelmi minisztériumi tisztségviselő tudatta, hogy tanulmányozzák az orosz rajtaütést, további részleteket azonban nem árult el. A hajó azóta folytatta útját, jelenleg román vizeken tartózkodik a Refinitiv Eikon adatai szerint.
A Kreml nem kommentálta Vlagyimir Putyin esetleges látogatásának kérdését, bár Törökország többször is szorgalmazta.
Oroszország leszögezte, hogy akkor hajlandó visszatérni a gabonamegegyezéshez, ha a Nyugat teljesíti kötelezettségeit, és nem gördít semmilyen akadályt az orosz műtrágya- és gabonaexport elé.
Sezer rámutatott: ez azt jelentené, hogy valamelyik, korábban kizárt orosz bank is részt vehessen a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerben.
„Ekképpen tehát Erdoğannak a nyugati országokkal kellene tárgyalnia, és őket kellene meggyőznie a gabonaalku újraélesztéséhez, nem Putyint” – mondta.
