Elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. A hetente jelentező sorozat első epizódjában az öt éve elhunyt Esterházy Péter olvassa fel "Egy reálisan létező utca" című írását.
Több mint 70 éve, 1950-ben hangzott fel a Szabad Európa Rádió (SZER) magyar nyelvű adásának szignálja, és 1993. november 1-ig szólt. A műsorkészítők és a szerkesztőséget kiszolgáló háttérintézmény hatalmas értéket hagytak hátra: munkájukból egy korszak képe rajzolható meg.
A SZER utódjaként igyekszünk minél többet megmutatni ebből a példátlan örökségből. Podcast-sorozatot indítunk, amelyben ismét meghallgathatnak néhányat a Szabad Európa Rádió korábbi műsoraiból. A hetente jelentkező epizódokban változatos témákat kínálunk: 20. századi kultúra, történelem, politika, ahogy az a müncheni szerkesztőségből látszott.
A sorozat első darabjában az öt éve, 2016. július 14-én elhunyt Esterházy Pétert idézzük meg, aki saját írását olvassa fel egy 1992-es felvételen.
A rádió ötlete 1949-ben fogalmazódott meg, amikor az Egyesült Államok külügyminisztériuma felfigyelt a Kelet-Közép-Európából érkező emigránsok tömegére, és még ugyanannak az évnek a decemberében megszületett a Szabad Európa Rádió mint intézmény.
Előbb egy az Adrián horgonyzó hajóról sugározták a próbaadásokat, majd elkezdődött az építkezés Münchenben, az Englisher Gartenben, ahol egy helyen működött azután a magyarral a cseh, a román, a lengyel és a bolgár nyelvű szerkesztőség.
Az első perctől kezdve törekedtek arra, hogy csak ellenőrzött híreket mondjanak. Azt mondták, akkor lehet egy hírt közölni, ha azt legalább két, egymástól független hírügynökség megerősíti. A másik, hogy a felhasznált adatokat soha nem lehetett meghamisítani – mondta Simándi Irén történész, egyetemi tanár a SZER történetét bemutató korábbi podcastunkban.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc után változott a műsorstruktúra, továbbra is a hírek voltak a fókuszban, de megjelent a szórakoztatás, a kultúra. Ekkor indult Ekecs Géza, vagyis rádiós nevén Cseke László Tinédzserparty című műsora, ami nemcsak a rádió, hanem az egész korszak szimbólumává vált.
A műsorkészítőket egy saját kutatóintézet segítette, amelynek az volt a feladata, hogy a lehető legszélesebb merítéssel információkat szállítson, pontos korképet készítve az apró infómozaikokból. A Szabad Európának mindig az volt a szerepe, hogy olyan tartalmakat, információkat sugározzon, juttasson el a célországokba, amelyek az ott élők számára más forrásból nem érhetők el.
A Szabad Európa Rádió műsoraiból fennmaradt archív felvételeket az Országos Széchényi Könyvtár gyűjti és őrzi, a gyűjtemény darabjai meghallgathatóak, kutathatóak.
