Gordana Sziljanovszka-Davkova, aki hosszú ideig volt egyetemi tanár, most arra készül, hogy a politika oktatását a gyakorlására cseréli fel, miután elsöprő győzelmet aratott Sztevo Pendarovszki hivatalban lévő észak-macedóniai elnökkel szemben.
Pendarovszkinál csaknem kétszer többen szavaztak rá. Győzelme, valamint az a tény, hogy a parlamenti választásokat is nacionalista szövetségesei nyerték, valószínűleg nagyobb ellenálláshoz vezet az Európai Unióval szemben a mintegy 2,4 millió lakosú balkáni országban, amely rögös úton halad a Nyugat felé.
Észak-Macedónia a NATO tagja és az EU tagjelöltje, bár uniós csatlakozását nehezítik a szomszédjaival folytatott etnikai és kulturális viták.
„Az én utam először a Balkánra vezet, és természetesen Brüsszelt sem zárom ki” – mondta a hetvenéves Sziljanovszka-Davkova a választás éjszakáján.
Sziljanovszka-Davkova 35 százalékponttal győzte le az ország korábbi, balközép, EU-párti vezetőivel közös politikai értékeket valló Pendarovszkit, és gyorsan ígéretet tett arra, hogy „minden polgárt, minden etnikai csoportot, minden párt tagját” képviseli majd egy olyan országban, ahol a macedón nemzetiségűek túlsúlya mellett jelentős az albán kisebbség, és vannak más, kisebb etnikai csoportok is.
Az első női elnök
Sziljanovszka-Davkova az első női elnök Észak-Macedónia történetében, amely 1991-ben népszavazás után vált ki a volt Jugoszláviából. „Hagyományos családi értékekkel rendelkező emancipált nőnek” és az igazságosság bajnokának nevezte magát, különösen a nők jogait illetően.
Jóllehet függetlenként indult, elnökjelöltségét kétszer is a jobboldali nacionalista Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO – DPMNE) támogatta, amely az elmúlt hét évben ellenzékben volt, most azonban nagyarányú győzelmet aratott a parlamenti választásokon. Sziljanovszka-Davkova nyilvánosan rokonszenvez azzal a nacionalista áramlattal, amely kitöltötte az űrt, miután egyre többen kezdtek kételkedni Brüsszel bővítési ígéretében.
Szándékosan kerüli az észak szó használatát az ország neve előtt nyilvános beszédeiben – ezzel a Görögországgal 2019-ben kötött megosztó preszpai megállapodást utasítja el, amely pontot tett a két ország névvitája végére. A megállapodás, amely előírta, hogy Macedóniából Észak-Macedónia legyen, arra hivatott, hogy megtisztítsa az utat Észak-Macedónia további nyugati integrációja előtt.
A Preszpa-kérdés Sziljanovszka-Davkova szerint „jogilag és politikailag még nyitott”. Választási programjában kifejtette, hogy a megállapodást „a nemzeti jog megsértésével fogadták el”, és „súlyosan sérti Macedónia polgárainak kollektív és egyéni emberi jogait”.
Alekszandar Krzalovszki, a Macedón Nemzetközi Együttműködési Központ (MCMS) ügyvezető igazgatója szerint ez nem veti vissza feltétlenül a regionális kapcsolatokat. A szakértő a Szabad Európa balkáni szerkesztőségének azt jósolta, hogy Sziljanovszka-Davkova helyt fog állni a térség más országaival folytatott kapcsolataiban.
„Talán hiányzik a diplomáciai tapasztalata ezen a szinten – mondta –, de hiszem, hogy jól fog teljesíteni ezen a területen, jó kapcsolatokat fog teremteni és fenntartani a szomszédaival.”
Alkotmányjogi szakértő
A jogi diplomát szerző Sziljanovszka-Davkova a nyolcvanas évek vége óta tanít jogot és politikát egyetemen. 2004 óta az alkotmányjog, a modern politikai rendszerek és a helyi önkormányzatok főállású professzora a szkopjei I. Justinianus Egyetem jogi karán, több mint kétszáz alkotmányjogi tudományos értekezés szerzője.
Politikai karrierje szinte közvetlenül az 1991-es népszavazást követően kezdődött, amikor az akkori Jugoszláv Macedón Köztársaság vértelenül kivált Jugoszláviából. Tárca nélküli miniszter lett Branko Crvenkovszki miniszterelnök 1992–94 között hivatalban lévő, SDSM vezette kormányában.
2020-ban újra parlamenti képviselőnek választották, tagja volt a Velencei Bizottságnak, az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői tanácsadó testületének.
A mostani volt a második próbálkozása arra, hogy az ország elnöke legyen. 2019-ben az elnökválasztás második fordulójában mintegy 58 ezer szavazattal, nagyjából nyolc százalékponttal maradt le Pendarovszki mögött.
Harc az alkotmány körül
Elemzők szerint hét év kormányzás után a választók a korrupció és a gazdasági gondok kezelésének érezhető sikertelensége miatt büntették Pendarovszkit és Macedóniai Szociáldemokrata Szövetségét (SDSM), illetve azért is, mert támogatta az EU-tag Bulgária által követelt alkotmánymódosítást.
Szófia azt kérte, hogy Észak-Macedónia változtassa meg alkotmánya preambulumát, és a bolgárokat is sorolja Észak-Macedónia alkotmányozó népei közé, a kérdést pedig összekötötte Szkopje uniós csatlakozási folyamatával. 2023 júliusában Észak-Macedónia SDSM vezette kormánya jóváhagyta egy esetleges alkotmánymódosítás szövegét, amely több népet is megemlít, köztük a bolgárokat, de a VMRO – DPMNE és más ellenzéki pártok megakadályozták az elfogadását.
Az MCMS ügyvezető igazgatója, Krzalovszki szerint az alkotmány kérdése lesz a közeljövőben Észak-Macedónia „legégetőbb problémája”. Kampányában a választásokon győztes VMRO – DPMNE többször is jelezte a választóknak, hogy lehet változtatni az uniós tárgyalások keretein.
„Arra számítok, hogy ebben a hat hónapban intenzív munka folyik majd, és megoldják, esetleg bizonyos módosításokkal elfogadják az alkotmánymódosításokat – mondta Krzalovszki. – Sikerül-e ez a VMRO – DPMNE-nek, vagy sem? És végül mit fogadnak el végső megoldásként? Nem tudom, de a haladásban bízom a kérdésben az év végére.”
Jóllehet Észak-Macedóniában az elnöki poszt elsősorban ceremoniális, Sziljanovszka-Davkova azt ígéri, hogy konszenzust alakít ki a kormánnyal, de az ellenzékkel is.
Nyilvános szereplései során Sziljanovszka-Davkova eddig többnyire ragaszkodott a jogászkodó, egyértelmű válaszokhoz. Múlt hónapban a Szabad Európa balkáni szerkesztőségének adott interjúban azonban azt mondta, hogy nem az államfő dönt arról, hogy módosítják-e az alkotmányt, vagy sem. Ha az új parlament törvényhozói elfogadnak ilyen módosításokat, „természetesen tiszteletben fogom tartani, mert a parlament az alkotmányozó testület. Nincs semmi bajom ezzel” – mondta.
Hatalmas felelősség
Sziljanovszka-Davkova ötéves mandátummal lesz Észak-Macedónia hatodik elnöke a függetlenség elnyerése óta. Az alkotmány értelmében két cikluson át töltheti be a posztot.
„Létezik nagyobb változás annál, hogy ebben az országban először lesz női elnök? – tette fel a kérdést a választás éjszakáján. – Létezik-e ennél nagyobb inspiráció az okos nők számára? Nem létezik… Amikor hozzám hasonló nőkkel veszem körül magam, nőkkel a néhai cseh disszidens és későbbi elnök Václav Havel mintájára (…) nőkkel, akik képesek kifejteni az álláspontjukat, és megvédeni, az az én szememben egyenértékű egy reformlépéssel.”
Észak-Macedónia elnöke felel az alkotmány szerint egyebek mellett a kormányalakítási megbízások kiadásáért, a nagykövetek kinevezéséért és elbocsátásáért, valamint az ország nevében kötött nemzetközi megállapodások aláírásáért. Megvétózhatja a törvényeket is azzal, hogy visszaküldi őket megfontolásra a parlamentnek.
Az államfő egyben a macedón fegyveres erők legfelsőbb parancsnoka és az ország biztonsági tanácsának elnöke is, ő nevezi ki és menti fel a nemzeti hírszerző ügynökség igazgatóját.
Sziljanovszka-Davkova május 11-én tölti be 71. életévét, egy nappal Pendarovszki mandátumának lejárta előtt.
„Az elnökség felbecsülhetetlen értékű díj számomra – mondta május 8-án Szkopjéban –, de óriási felelősség is.”
