A két napos rendkívüli brüsszeli uniós csúcstalálkozó elején világossá vált, hogy 26 EU-tagállam hajlandó lenne az orosz olaj embargójára, egyetlen egy, vagyis Magyarország azonban ellenáll. Orbán Viktor még több garanciát szeretne arra, hogy nem kerülhet veszélybe a magyar energiaellátás és hogy mindez nem jelenthet plusz terhet az országra nézve. Sok tagállami vezető szorgalmazza a mielőbbi megegyezést, de többen kételkednek ebben.
Az EU-csúcs előtt világossá vált, hogy Magyarország egyedül maradt a tagállamok között az olajembargóval kapcsolatos álláspontjával. “Egy, csak egy legény van talpon a vidéken” - mondta Orbán Viktor a két napos rendkívüli uniós csúcstalálkozóra érkezve újságíróknak az ezzel kapcsolatos kérdésre válaszolva. Mostanra az is körvonalazódott, hogy milyen megállapodás születhet, amelyet egyelőre Magyarország nem akar elfogadni.
Eszerint az EU - engedve Orbán vétófenyegetésének - a szankciót csak a tengeren érkező szállítmányokra terjesztené ki, ez az összes uniós vásárlás kétharmada. A Barátság kőolajvezeték pedig mentességet kapna, innen látják el Magyarország mellett Csehországot, Szlovákiát, Lengyelországot és Németországot is. Ugyanakkor ezek az országok már jelezték, hogy nem fognak orosz kőolajat vásárolni, még ezen a rendszeren keresztül sem.
Ehhez képest a magyar álláspont az, hogy Magyarország kaphasson mentességet a tengeri szankciók alól is abban az esetben, ha a Barátság vezetékkel “valami történne” és csak tengeri útvonalon juthatna Magyarország orosz olajhoz. Sőt, még ez sem elég, mert azt is elvárná Magyarország, hogy az EU bővítse az Adriai-tengertől Magyarországra vezető Adria vezeték kapacitását.
"Ez a garancia, ami nekünk kell. Ha ma elérem azt a garanciát, amit kértünk, akkor biztonságban vagyunk" - mondta Orbán Viktor. Szerinte azonban a jelenlegi javaslat rossz és “előbb megoldásokra van szükség, majd a szankciókra”. A miniszterelnök elmondta: az uniós szankciókból profitot a nyugat-európai olajcégek gyűjtenek be elsősorban, ami azt jelenti, hogy ők a szankciós politika legnagyobb nyertesei. Magyarország extraprofithoz nem tud jutni, mert olyan beruházásokat, köztük csővezeték építését és az olajfinomítók átalakítását kellene végrehajtania, ami nagyon sok pénzbe kerülne. A termék pedig végül drágább lenne a magyar embereknek, mint a mostani - mondta. "Ezt nem engedjük, hogy bekövetkezzen" - hangsúlyozta Orbán Viktor.
Ideiglenes kivétellel
Az uniós csúcstalálkozón elfogadni tervezett dokumentum - amit ebben a formájában Orbán Viktor nagyon rossznak tart -, úgy fogalmaz, “hogy az Oroszországgal szembeni hatodik szankciócsomag az Oroszországból a tagállamokba szállított kőolajra, valamint kőolajtermékekre terjed ki, ideiglenes kivétellel a vezetéken szállított kőolaj esetében”. Azt is rögzítenék, hogy az ellátás hirtelen megszakadása esetén a tagállamok közötti szolidaritással kell segíteni a bajba került országokon.
Egy magas rangú uniós tisztviselő szerint az Európai Tanács célja politikai megállapodás elérése az orosz olajra vonatkozó embargóról. Az esetleges kivételekre pedig nagyon rövid időn belül vissza akarnak térni a tagállamok.
A szintén a csúcsra érkező Ursula von der Leyen azonban inkább pesszimista volt, szerinte még nincs közel a megegyezés. Az is egy lehetséges forgatókönyv, hogy a tagállami vezetők visszaadják a témát a nagyköveti szintre, ez nyílt beismerése lenne a hatodik szankciós csomag kudarcának.
Valóban legyen hatása
Mark Rutte holland kormányfő szerint nem lehet felvizezett javaslatnak hívni azt, ha csak a tengeri szállítmányokra terjed ki az olajembargó, azt azonban elismerte, hogy még hosszabb időt vehetnek igénybe a tárgyalások.
„Nagyon fontos, hogy ma megoldást találjunk a hatodik szankciócsomagra” – mondta Sanna Marin finn miniszterelnök. Arra a kérdésre, hogy támogatja-e a csővezetéken érkező olaj mentesítését, ahogy az szerepel a legújabb javaslatban, azt válaszolta, hogy "fontos, hogy a szankciócsomag elég kemény legyen ahhoz, hogy valóban hatással legyen Oroszország gazdaságára".
Háborús témák
Az EU-csúcson olyan témák kerülnek napirendre, amelyek összefüggésben vannak az orosz-ukrán háborúval. A hétfői napon arról lesz szó, hogyan növelhetné a támogatását az EU Ukrajna felé, ezen belül várhatóan megegyeznek egy 9 milliárd eurós makrofinanszírozásról, amelynek a részletei azonban nem még ismertek.
Meghallgatják majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is, majd a tárgyalás többek között a szankciós csomaggal lesz kapcsolatos. Információink szerint a csomag más elemeivel - többek között személyek és szervezetek tiltólistára helyezése, a Sberbank kitiltása a SWIFT-rendszerből, három orosz állami tulajdonú televízióadó sugárzásának leállítása - kapcsolatban nincs vita a tagállamok között. Igaz, korábban Magyarország jelezte, hogy nem ért egyet az ortodox egyház fejének, Kirill pátriárkának az EU-ból történő kitiltásával és esetleges uniós bankban lévő vagyonának vagy más értékeinek befagyasztásával. Az utóbbi napokban azonban ez az álláspont eltűnt.
Kedden az élelmiszerről lesz szó
A keddi napon többek között az élelmiszerbiztonság kérdéseiről lesz szó, ide meghívták Macky Sall-t, az Afrikai Unió elnökét is, aki szintén online csatlakozik. Kitérnek arra is, hogy Ukrajnából jelenleg 20 millió tonna gabonát kellene elszállítani, ez a helyzet főleg az afrikai és dél-amerikai országokban vezethet élelmiszerhiányhoz.
Ugyancsak szó lesz a világpiacon tapasztalható folyamatos műtrágyahiányra, az Európai Tanács várhatóan összehangoltabb erőfeszítésekre szólít fel a nemzetközi partnerekkel való együttműködés érdekében a műtrágyák hatékonyabb felhasználásának és alternatíváinak előmozdítása érdekében. És kitérnek még a tagállami vezetők a magas energiaárakra is, amellyel kapcsolatban még kidolgoztak néhány javaslatot.
