Az Európai Unió tagállamai eddig nem tudtak megállapodni az Oroszország elleni újabb szankciócsomagról, csaknem négy héttel azután sem, hogy az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a javaslatot. Miért megy ilyen nehezen?
A szankció
Uniós diplomaták egyeztetéseinek kiindulópontja az Európai Bizottság május 4-i javaslata az Oroszországgal szembeni uniós szankciók hatodik, egyben legszigorúbb köre. A javaslat az összes orosz olaj - tengeri és csővezetékes, nyers és finomított – importtilalmára vonatkozik.
Az olajembargó megfosztaná Moszkvát egyik fő bevételi forrásától, amely most még az ukrajnai háború finanszírozását segíti. Az uniós országok csaknem 30 milliárd eurót (12 ezer milliárd forint) fizettek az olajért Oroszországnak a háború február 24-i kezdete óta a CREA független kutatóközpont szerint.
Oroszország legnagyobb olajexport piaca Európa. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint Oroszország napi 4,7 millió hordónyi nyersolajat exportál, amelynek mintegy fele az EU-ba irányul. Az EU 2020-ban a kőolajimport 26 százalékát, valamint a gázimport mintegy 40 százalékát kapta Oroszországtól.
Az egyes uniós tagállamok azonban jelentősen eltérő mértékben támaszkodnak az orosz olajra, és nagy különbség van aközött is, hogy mennyire képesek helyettesíteni az orosz nyersanyagot. Emiatt az EU nehezen talál olyan szankciót az orosz olajra, amit minden tagország elfogad.
Mi az oka az ellenállásnak?
Az EU 27 tagállamának egyhangú egyetértése kell a szankciók elfogadásához. Magyarország, az olajembargó fő ellenzője azt mondja, hogy az orosz import leállítása kiütné a magyar gazdaságot, mert az országnak nincs tengerpartja, ezért máshonnan nem tud könnyen olajat szerezni.
A tengerparttal szintén nem rendelkező Szlovákia és Csehország szintén aggodalmát fejezte ki az olajszankció miatt. Magyarországhoz hasonlóan ők is az Oroszországból érkező Barátság kőolajvezetékből szerzik be az olaj nagy részét. A három országnak ezért hosszabb átmeneti időszakot ajánlottak fel az orosz olaj kiváltására, és az EU ebben a hónapban közölte, hogy 2 milliárd eurót ad csak nekik az olajinfrastruktúra átalakítására.
Ez eddig nem győzte meg Magyarországot, amely azt állítja, hogy szüksége van a Horvátországból érkező olajvezeték korszerűsítésére és a finomítók átállítására a nem orosz olaj feldolgozásához. A javasolt uniós forrásokhoz azonban nem juthat hozzá könnyen, mivel Brüsszel lépéseket tett Budapesttel szemben az unió demokratikus alapelveinek állítólagos aláásása miatt.
Magyarország - amelynek miniszterelnöke, Orbán Viktor szorosabb kapcsolatokat ápol a Kremllel, mint más uniós vezetők - tavaly nyersolaj- és kőolajtermék-importjának több mint felét Oroszországból szerezte be az IEA adatai szerint.
Versenyjogi aggályok
Az öt szankciócsomag bevezetése után Brüsszel igyekszik elkerülni, hogy az orosz olajembargóval kapcsolatos nyilvános vita aláássa az uniós országok Moszkvával szembeni eddigi egységes kiállását.
A megegyezés érdekében a tagállamok hétfőn egy olyan kompromisszumról tárgyaltak, amely csak a tartályhajókkal szállított orosz kőolaj behozatalát tiltaná meg az EU-ba, a csővezetékes szállításokra pedig átmeneti mentességet adna.
Ez Lengyelországot és Németországot is mentesítené, miután a Barátság kőolajvezeték északi ága Oroszországból Fehéroroszországon keresztül szállítja a kőolajat ebbe a két országba.
Egyes uniós diplomaták azonban arra figyelmeztettek, hogy a szankciók így túl gyengék lennének, és azt javasolták, hogy a vezeték északi ágára vonatkozó mentességre nincs szükség, miután Németország kijelentette, hogy az év végével kész támogatni az olajembargót, Lengyelország pedig már régóta támogatja az orosz olaj leállítását.
A kihívás az, hogy olyan kompromisszumot találjanak, amely nem büntet igazságtalanul egyes országokat. A csővezetékek mentesítése versenyproblémákat okozhat az EU-ban, mert a csővezetéken keresztül az érintett országok olcsóbb orosz kőolajat kapnának, míg más tagállamoknak át kellene állniuk a drágább Brent nyersolajra.
A Bruegel európai kutatóközpont adatai szerint az orosz olaj háromnegyedét tartályhajókon szállítják Európába, míg egynegyedét csővezetéken, így a tengeri szállításokra vonatkozó embargónak még így is nagy hatása lenne.
