Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön az EU-tagállamok vezetőivel tartott videokonferencián öt okot sorolt fel, köztük a szankciók esetleges felvizezését, amelyek miatt szerinte elhúzódhat a háború. Zelenszkij ezúttal országjárás közben, egy vasúti kocsiból jelentkezett be az Európai Tanács ülésére.
Öt okot is megnevezett az ukrán elnök csütörtökön az EU-csúcstalálkozó résztvevőivel tartott videokonferencián, amelyek miatt szerinte potenciálisan elhúzódhat a háború. Volodimir Zelenszkij, aki rendhagyó módon ezúttal az oroszok által ostromolt keleti országrészben tett látogatása közben, egy vasúti kocsiból jelentkezett be, a nagy hatótávolságú rakéták lassú leszállítását nevezte az első olyan tényezőnek, amely késleltetheti a háború lezárását. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett az Irán által Oroszországnak átadott drónokkal végrehajtott néhány nappal ezelőtti támadásra.
Ehhez kapcsolódóan: Újabb halálos orosz dróntámadás-sorozat Ukrajnában
Az ukrán elnök vonatról jelentkezett be az EU-csúcsra
Hasonló következményei vannak az ukrán elnök szerint annak, hogy a Kijev által kért modern vadászgépek szállítása késik. Zelenszkij szerint ugyanilyen késleltető hatása lenne annak, ha az EU leállna vagy késlekedne az újabb szankciók elfogadásával, ezért arra kérte európai partnereit, hogy terjesszék ki a korlátozó intézkedéseket. „A szankciók meggyengítése rossz üzenetet küldene a világnak” – szögezte le tízperces hozzászólásában.
Az ukrán vezető a háború befejezéséhez ugyancsak lényegesnek tartaná a tárgyalások mielőbbi megkezdését az általa javasolt tízpontos béketervről, megállapítva, hogy itt is késés tapasztalható. Végezetül az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését is sürgette, hangsúlyozva, hogy országa kész a folyamat megkezdésére.
Az ukrán elnökkel folytatott rövid eszmecserét követően a tagállamok vezetői megvitatták az Ukrajna támogatásával kapcsolatos aktuális kérdéseket, mielőtt elfogadták volna a zárókövetkeztetéseket. Ezekben megismételték a Zelenszkij-féle béketervhez nyújtott támogatásukat, és felszólították Oroszországot az agresszió leállítására és csapatainak haladéktalan, teljes és feltétel nélküli kivonására Ukrajnából.
Tudomásul veszik a Putyin elleni elfogatóparancsot
Az Európai Tanács „tudomásul vette” a Nemzetközi Büntetőbíróság által néhány napja Vlagyimir Putyin orosz elnök és egy, az ukrán gyerekek elhurcolásában és kényszer-örökbefogadásában központi szerepet játszó orosz tisztviselő ellen kiadott elfogatóparancsot. Bár egyes országok egyenesen üdvözölték volna a hágai bíróság döntését, a többség végül a semleges szöveget választotta. A magyar kormány néhány napja még ellenezte, hogy az EU bármilyen formában is reagáljon a Putyin elleni elfogatóparancsra, most Orbán Viktor miniszterelnök ebben a távolságtartó formulában nem gördített akadályt az útjába.
Ehhez kapcsolódóan: Gulyás Gergely: Nem tudjuk letartóztatni Putyint, ha Magyarországra jön
Az EU vezetői az esetleges további szankciókat is beleértve elkötelezettek az Oroszországra nehezedő kollektív nyomásgyakorlás fenntartása valamint fokozása mellett, és a nemzetközi partnerekkel készek folytatni a munkát a kőolaj ársapkán is. Az EU márciusban tér vissza a korábban megállapított olajársapka kérdésére. Mivel a kőolaj piaci ára jelenleg hordónként 52 dollárral a korábbi árplafon alatt van, ezért diplomaták szerint a rögzített 5 százalékos kiigazítással számolva a módosítás után 49 dollár lehet az új ársapka.
Az Európai Tanács üdvözölte a külügyminiszteri szinten elfogadott megállapodást föld-föld és tüzérségi lövedékek, és amennyiben igény van rá, rakéták Ukrajnának történő szállításáról, továbbá azt a döntést is, amelynek értelmében az Európai Békekeret terhére a következő 12 hónapban 1 millió lőszert juttatnak Kijevnek.
Ehhez kapcsolódóan: Több mint 15 milliárd dolláros IMF-hitelt kap Ukrajna
Ezt mondta Orbán
A magyar miniszterelnök diplomaták szerint rövid felszólalásában kitért egy problémára, ami abból fakad, hogy az ukrán gabonaszállítmányok egy részét az eredeti Európán kívüli célpontok helyett Közép- és Kelet-Európában rakodják le, ahol kiszorítják a helyi piacról a hazai árukat. Bár ilyen problémával több uniós tagállam is küzd, az Európai Bizottság eddig csak közülük háromnak, Lengyelországnak, Bulgáriának és Romániának nyújtott pénzügyi támogatást, kihagyva Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát. Orbán Viktor, diplomaták szerint, egy állandó kompenzációs megoldást sürgetett.
A magyar miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Békekeret forrásait eredetileg nem csupán egy országra szabták, miközben jelenleg kizárólag Ukrajnára fordítják a pénzt. Ismert, hogy az EU nemrég 2027-ig 5,5 milliárd euróval megemelte a korábbi beavatkozások miatt teljesen kimerült keret költségvetését, és ebből kétmilliárdot éppen az ukrán lőszervásárlási programra fordítanak majd. Tervbe van véve a maradék 3 és fél milliárd euró tagállamoktól még 2023-ban történő lehívása is. Erről majd később döntenek.
Az EU27-ek az ukrajnai fejlemények mellett az európai ipar versenyképességéről, a kereskedelempolitika hangsúlyairól és a migrációs kihívásról is vitáznak, pénteken pedig külön eurócsúcsot tartanak, mielőtt áttekintenék a magas energiaárak ellen hozott intézkedések eddigi eredményeit.
