Nem lesz kifizetés az Európai Bizottság által szerdán jóváhagyásra javasolt magyar helyreállítási tervből mindaddig, amíg Magyarország az általa is elfogadott 27 kulcsfontosságú intézkedést, köztük az igazságszolgáltatás függetlenségét megerősítő reformokat nem teljesíti egytől egyig – szögezték le a dossziéért felelős bizottsági tagok, miután a testület fenntartja a feltételességi eljárás folytatását és hét és fél milliárd euró forrás zárolásáról szóló korábbi javaslatot.
Az Európai Bizottság szerdai döntésével úgy illesztette össze a Magyarország ellen folyamatban lévő jogállami feltételességi eljárást és a most a testület által jóváhagyásra előterjesztett magyar helyreállítási tervet, akár a legó-építőkockákat. Utóbbi a biztosi kollégium szerint most már teljesen megfelel a kívánalmaknak, a puding próbája ugyanakkor a végrehajtás lesz, és a tényleges kifizetésekhez – amelyekre lapunknak nyilatkozó források szerint legkorábban 2023 júniusában kerülhet sor – 27 kulcsfontosságú intézkedést, úgynevezett szupermérföldkövet kell majd teljesíteni.
Ezek közé tartozik majd az audit- és az ellenőrzési rendszerrel összefüggő két mérföldkő mellett 21 olyan, a magyar kormány által már korábban tett vállalás is, amelyek az uniós pénzügyi érdekek védelmét és az áprilisban megkezdett eljárás lezárását szolgálják, valamint négy nagy jelentőségű igazságszolgáltatási reform, amelyek a magyar bírói függetlenséget hivatottak biztosítani. Brüsszel kizárólag valamennyi szuperfeltétel maradéktalan teljesítése esetén fogja megnyitni a pénzcsapokat a 2026 végéig 5,8 milliárd euró összegű helyreállítási eszközből – hangsúlyozták a szerdai ülést követő sajtótájékoztatójukon a magyar dossziékért felelős biztosok.
Főleg az Integritás Hatóságnál látnak problémákat
„Magyarország a helyes irányba halad, és az intézkedések java részét teljesítette. Ugyanakkor lényeges gyengeségek és kockázatok maradtak” – indokolta Johannes Hahn költségvetési biztos, miért állított ki negatív értékelést a testület a magyar teljesítésről az előrehaladás ellenére. A bizottság elsősorban az uniós forrásokkal való visszaélések megelőzéséért és a nyomon követésért felelős Integritás Hatóság esetében találta úgy, hogy a kormány nem felelt meg az elvárásoknak. Ez egyes alelnöki tagok kiválasztásánál és a hatóság jogköreinek korlátozásánál, így egyes vagyonnyilatkozatokba való bepillantás hiányában mutatkozott meg Brüsszel szerint. További negatívumként említi a testület az ügyészségi döntésekkel szembeni bírósági felülvizsgálattal kapcsolatos új eljárást is, ahol megítélése szerint a magyar jogalkotó eltért a megállapodástól.
Hahn szerint ha az egyes intézkedéseket tartalmazó ablakokat kipipálják, akkor kedvező lehet az összkép a magyar intézkedésekről, de ha alaposabban megvizsgálják a részleteket, olyan hiányosságok rajzolódnak ki, amelyek horizontálisan és strukturálisan gyengíthetik az uniós pénzügyi érdekek védelmét.
A költségvetési biztos elmondta: tudomása van arról, hogy a magyar kormány a hátralevő napokban újabb intézkedéseket kíván hozni, feltehetően azért, hogy a pénzügyminiszteri tanács – amely minősített többséggel hozza majd meg a végleges döntést a bizottsági javaslatról – állásfoglalását kedvező irányba befolyásolja.
Egyelőre a tanácsi napirendért felelős cseh soros elnökséget is beleértve senki sem tudja, hogy mikor kerül sor a kulcsfontosságú pénzügyminiszteri ülésre. A grémium következő ülése kevesebb mint egy hét múlva, december 6-án lesz, de egyáltalán nem biztos, hogy akkor a magyar dossziék is az asztalra kerülnek majd. Alternatívaként olyan dátumok is röpködnek, mint december 12. és december 18–19, ami a legutolsó határidő a tanácsi döntés meghozására, ellenkező esetben az eljárás automatikusan megszűnik.
Ehhez kapcsolódóan: Az OLAF közel 11 millió euró uniós támogatás visszafizettetését javasolja egy magyar ügyben
Mi lehet az Orbán-kormány következő lépése?
Diplomáciai források nem tartják kizártnak, hogy a magyar kormány segítségül fogja hívni azt a vészféket, amely alapján az Európai Tanács elnökének a soron következő, december 15–16-án esedékes ülés napirendjére kell tűznie megvitatásra a dossziét azon az alapon, hogy a tagállam, jelesül Magyarország kiegyensúlyozatlannak tartja a bizottság eljárását. Ebben az esetben Budapest időt nyerhetne a pénzügyminiszterek szívét megenyhíteni kívánó pluszintézkedésekhez, hiszen a tanácsi döntés ebben az esetben csak a csúcsvita után következhetne be. Nem egészen világos azonban, hogy egy ilyen taktika jogilag teljesen megállna-e a lábán.
Johannes Hahn kitérő választ adott a Szabad Európának arra a kérdésére, hogy egészen pontosan mit kell tennie Magyarországnak a feltételességi eljárás lezárásához és a blokkolandó kohéziós politikai források (három operatív program 65 százaléka) feloldásához. Nem egészen világos ugyanis, hogy ha történetesen január végére előrehozná a kormány a még hiányzó feltételességi vállalások teljesítését, akkor a feloldó döntéssel be kellene-e várni március végét, amikorra elvileg mind a 27 szupermérföldkövet teljesítenie kellene Budapestnek a helyreállítási alap első részletéhez való hozzáférés érdekében. Hahn csupán annyit mondott erre, hogy a tapasztalatok azt mutatják, hogy a lehető legritkább esetben történik meg a teljesítés határidő előtt.
Korrupciókutatót kérdeztünk a magyar kormány korrupcióellenes intézkedéscsomagjáról.
A négy reform, amelyek nélkül nincs kifizetés
Didier Reynders igazságügyi biztos szerint a magyar kormány által tett, a bírói rendszer működését érintő négy kötelezettségvállalás „egy jelentős lépés az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítésére”. Lapunk kérdésére a biztos nem erősítette meg, hogy a négy törvény elfogadása és végrehajtása esetén Magyarországon visszaállna-e Brüsszel szerint az igazságszolgáltatás függetlensége, ellenben úgy fogalmazott, hogy ezzel valamennyi aggodalmat orvosolni lehetne. A bizottság pedig a helyreállítási alap hatályának lejárta után a jogállami feltételességi eljárással, a 7. cikk szerinti eljárás útján vagy kötelezettségszegési eljárások indításával gondoskodna arról, hogy ne legyen visszalépés a reformokban – tette hozzá Reynders érdeklődésünkre.
A négy igazságszolgáltatási reform, amelyek tehát mostantól előfeltételét képezik majd az RRF-es kifizetéseknek:
- az Országos Bírói Tanács hatásköreinek megerősítése,
- a Kúria függetlenségének szavatolása,
- a bírák azon jogának biztosítása, hogy a Kúria beavatkozása nélkül az Európai Bírósághoz fordulhassanak állásfoglalásért,
- annak a passzusnak az eltörlése, amely lehetőséget ad állami hatóságoknak, hogy az Alkotmánybíróságnál támadjanak meg végleges bírósági döntéseket.
