Nem süllyed recesszióba a magyar gazdaság 2023-ban az Európai Bizottság hétfőn bemutatott téli előrejelzése szerint, de az infláció mértéke éves átlagban még a tavalyit is túlszárnyalhatja az egész EU-ban a legmagasabb, 16 százalék feletti értékkel.
A Brüsszelben hétfőn bemutatott makrogazdasági előrejelzésben a jó hír, hogy bár 2023-ban erőteljes visszaesés várható a reál-GDP növekedésében Magyarországon, a gazdaság nem süllyed recesszióba, és 2024-ben már két és fél százalék közeli növekedésre van kilátás.
A rossz hír, hogy legalábbis az Európai Bizottság becslései szerint idén a tavalyi átlagnál (15,3 százalék) is magasabb, 16,4 százalékos infláció várható, messze a legmagasabb az Európai Unióban. 2024-re ugyanakkor négy százalékra csökkenhet a harmonizált fogyasztói árindex.
Az időközi előrejelzés – amely csak a GDP-re és az inflációra fókuszál – megemlíti, hogy a magyar gazdaság 2022 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest 0,4 százalékkal esett vissza (ebben szerepet játszott a korábbi fiskális ösztönzés kifutása és a mezőgazdaságot sújtó szárazság), és a negyedik negyedévben a növekvő energiaárak belső keresletre gyakorolt hatásai miatt a gazdasági tevékenység további hanyatlására lehet számítani. Mindezzel együtt éves szinten meglehetősen magas, 4,9 százalékos lehet a reál-GDP növekedése Magyarországon.
A prognózis szerint 2023-ban is csak visszafogott gazdasági növekedésre van kilátás, tekintettel arra, hogy a gazdaság fokozatosan alkalmazkodik a magasabb energiaárakhoz. Mindazonáltal a jelek szerint recessziótól nem kell tartani, a jelenlegi helyzetből kiindulva éves szinten 0,6 százalékos, minimális mértékű növekedést jelez előre Brüsszel. Érdekesség, hogy az EU egészében csak egy tagállamban, Svédországban számít a testület negatív növekedésre 2023-ban.
Ami az idei évet illeti, a bizottság elemzése alapján arra a következtetésre jut, hogy a magánfogyasztás zsugorodni fog 2022 és 2023 fordulóján, mivel az infláció korlátozza a háztartások vásárlóerejét. A visszaeső kereslet, az emelkedő hitelköltségek és a költségvetési konszolidáció miatt a beruházások is várhatóan visszaesnek.
A fő mutatók alapján a lakáspiac is hanyatlásnak indulhat idén, ami hatással lesz az építőiparra. Nemcsak az export lassul majd le a csökkenő külső kereslettel összhangban, de még nagyobb mértékben az import is, aminek következtében a külső mérleg előreláthatóan javulni fog. Az idei szerény, 0,6 százalékos növekedés után 2024-ben már 2,6 százalékra gyorsulhat fel a magyar gazdaság, a lassuló inflációval és a kereslet növekedésével szinkronban.
Az EU-ban nálunk várható a legmagasabb infláció 2023-ban
Előrejelzésében a bizottság rámutat, hogy 2022 decemberében 25 százalékra nőtt Magyarországon a harmonizált fogyasztói árindex. A maginfláció is tovább nőtt, ami a dokumentum szerint a növekvő termelési költségek, a forint leértékelődése és számos ágazatban a közvetett adóemelések által kiváltott széles körű árnyomás tükröződése.
A testület úgy látja, hogy 2023-ban folytatódik a magasabb költségek és adók átgyűrűzése, ezért a harmonizált fogyasztói árindex a tavalyi átlagos 15,3 százalékról 16,4 százalékra való növekedésére lehet számítani.
Az előrejelzésben az is szerepel, hogy a rezsiköltségek 2022. augusztusi emelkedése és a benzinársapka tavaly decemberi kivezetése közel négy százalékpontot ad hozzá az éves inflációhoz.
Összességében a bizottság megítélése szerint a magyar gazdaság kilátásai érzékenyen reagálnak a globális befektetői hangulatra. Az ország ezen túl az energiaárak ingadozásainak és az energiaimport-függőség miatt az ellátásban esetlegesen bekövetkező zavaroknak is nagyon ki van szolgáltatva.
