Elfogadta saját álláspontját az Európai Parlament a kibocsátás-semlegesség felé vezető út mérföldköveiről. Ennek egyik eleme, hogy 2029-től a magánszemélyek közlekedési eszközei és a lakóházai is a kibocsátás kereskedelem hatálya alá tartoznának, vagyis fizetniük kell a környezet szennyezéséért. Ellentételezésként a rászorulóknak az EU egy szociális alapot hoz létre.
Még az Európai Parlamentben is ritkán látható kiabálásba és veszekedésbe torkollott egy nagyon fontos szavazás június 8-án. Egészen pontosan öt különálló témában voksoltak az EP-képviselők, amelyek közül hármat nem tudtak többséggel elfogadni.
Valamennyi javaslat az úgynevezett „Irány az 55 százalék!” csomaghoz kapcsolódott. Ez azokat a jogszabályokat tartalmazza, amelyek alkalmazásával az EU el tud indulni a 2050-es kibocsátás-semlegesség felé, s amelynek fontos mérföldköve, hogy 2030-ra 55 százalékkal kell csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. Az Európai Bizottság eredeti javaslatát azonban az Európai Parlament – elsősorban néppárti nyomásra - jelentősen felhígította, olyannyira, hogy a parlamenti baloldal egységesen leszavazta ezeket a tervezeteket. És ugyancsak nemmel szavazott a parlamenti szélsőbb és EU-szkeptikus tábor – ide értve a Fideszt is –, amelynek tagjai még ezt a szabályozást is soknak tartották. Így aztán a baloldal azzal vádolta a néppártot, hogy miattuk nem lesz új klímaszabályozás, a néppárt pedig azzal szembesítette a szociáldemokrata-zöld-szélsőbalos tömböt, hogy a szélsőjobbal keveredtek egy platformra.
A nap végére megegyezés született tehát a légi közlekedésben használt üzemanyagokról és a károsanyag-kibocsátásról, a robbanómotorok 2035-ös kivezetéséről és az elektromosautó-gyártás felpörgetéséről, illetve az erdősítéssel és a környezetbarát mezőgazdasággal kapcsolatban.
Nem sikerült azonban a többséget tető alá hozni az unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (Emission Trading System, röviden ETS) a reformja, a nagy környezetszennyezéssel gyártott termékek unióba történő behozatalára kivetett Karbon Határ Módosítási Mechanizmus, röviden CBAM, és a Szociális Klímaalap kapcsán.
Fontos megjegyezni, hogy mindez nem a jogszabály végleges szövege – lett volna –, hanem az EP tárgyalási pozíciója, amelynek keretein belül a parlamenti delegáció a tagállamokkal együtt önti a törvényt végleges formájába.
A kiabálás után azonban megnyugodtak a kedélyek és a parlamenti pártok ismét tárgyalóasztalhoz ültek. Ennek köszönhető, hogy két hét elteltével már nagy egyetértésben fogadták el a kompromisszumos javaslatokat. Ezeket vesszük most sorra.
A kibocsátáskereskedelmi rendszer reformja
A képviselők ösztönzőket kívánnak beépíteni a szabályozásba annak érdekében, hogy a különböző ágazatok még tovább csökkentsék kibocsátásukat, és a környezetet kevésbé károsító technológiákba ruházzanak be. Eszerint ETS II az épülethasználatból és a közlekedésből származó kibocsátás szabályozására vonatkozóan 2029-ig még nem terjedne ki a magánszemélyekre, a gazdasági társaságokra azonban már 2024-tól érvényes lenne ez a jogszabály. Egy további pont, hogy üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének 2030-ra kitűzött mértéke 61 százalékról 63 százalékra nőne.
Az EP a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának gyakorlatával 2027-től fokozatosan felhagyna, 2032-re pedig teljesen megszüntetné. 2025-től úgynevezett „bonus-malus” rendszer lépne érvénybe, amelynek értelmében az adott ágazatban legeredményesebb vállalatok további ingyenes kibocsátási egységeket kapnának. Azok a cégek, amelyek nem hajtják végre az energetikai audit ajánlásait, nem tanúsított energiagazdálkodási rendszert alkalmaznak, vagy nem készítik el létesítményük dekarbonizációs tervét, elvesztik ingyenes kvótájuk egy részét vagy akár az összes kvótát. Az EP azt is támogatja, hogy a kibocsátáskereskedelemből származó bevételeket az EU és a tagállamok kizárólag klímavédelemre fordíthassák.
A karbonvám
A képviselők az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmus (CBAM) kiterjedtebb és gyorsabb alkalmazását sürgetik annak érdekében, hogy elejét lehessen venni a globális klímavédelmet gyengítő kibocsátásáthelyezésnek (azaz annak, hogy az uniós cégek termelésük karbonintenzív részét külföldre helyezzék át, illetve az uniós termékeket karbonintenzívebb importtermékekkel helyettesítsék). Ennek érdekében a képviselők szerint arra van szükség, hogy korábban vezessék be a CBAM alkalmazását, a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásával pedig 2032-ig fel kellene hagyni.
A mechanizmust a szerves vegyi anyagokra, a műanyagokra, a hidrogénre és az ammóniára, valamint a közvetett kibocsátásokra is ki kellene terjeszteni, az európai költségvetésből a CBAM-ból származó bevételekkel egyenértékű pénzügyi támogatást kell nyújtani a legkevésbé fejlett országoknak a zöld átállásuk segítésére. Illetve mindezek ellenőrzésére egy központi hatóság felállítását javasolja az Európai Parlament.
A Szociális Klímaalap
Ez a pénzügyi alap az energiaszegénységben élők és a közlekedés lehetőségétől megfosztottak támogatására szolgál. Ebből a forrásból azokon lehetne segíteni, akiket leginkább veszélyeztet az energiaszegénység és az, hogy nem férnek hozzá közlekedési lehetőségekhez, és akikre ezáltal elviselhetetlen pénzügyi terhet ró az energetikai átállás. A Szociális Klímaalap az alábbiakat nyújtaná:
- ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást (például az energiaadók és -díjak csökkentése formájában) az üzemanyagok és a fűtőanyagok drágulásának ellensúlyozására;
- pénzügyi forrásokat épületkorszerűsítéshez, megújuló energiaforrások használatához, a tömegközlekedésre való áttéréshez, a közösségi autóhasználathoz, a közlekedés aktív módozatainak igénybevételéhez (például a kerékpározáshoz). A támogatás akár adókedvezményt, utalványt, pénzügyi hozzájárulást vagy kamatmentes hitelt is jelenthet.
Ennek az alapnak a végösszege a 2027-ig tartó időszakra az Európai Parlament becslései szerint 16,39 milliárd euró lesz, amely a következő uniós költségvetési tárgyalások, valamint a magánépületek és a közúti közlekedés ETS-be vonása fényében 2032-re akár összesen 72 milliárd euróra is emelkedhet.
A Fidesz tovább harcol
A magyar kormánypárt EP-képviselőcsoportja botrányosnak és antidemokratikusnak nevezte a szavazást, amelynek eredményébe nem nyugszanak bele. „Szűklátókörű ideológiai okokból az európai baloldal mindenképp kivetné a lakosságra a klímaadót, azaz a polgárokkal és magyar családokkal akarják megfizettetni a zöld átállás árát. Ezt mi nem fogjuk hagyni, s tovább küzdünk annak bevezetése ellen” - kommentált közleményében Tóth Edina fideszes képviselői. Szerinte “Brüsszel felelőtlen javaslatával szemben a klímaváltozás elleni küzdelem finanszírozását nem az emberekkel kell megfizettetni, hanem azokkal a nagy szennyezőkkel, akik a legnagyobb mértékben okozói a klímaváltozásnak. Az ő profitjukból kell elvenni azokat az összegeket, amelyekkel finanszírozni lehet a zöld átállást.” Azt is hozzáfűzte, hogy ezzel szemben az európai baloldal képviselői - köztük magyar baloldali képviselők is - a “családokat sarcolnák meg, s javaslataik révén további energiaár növekedést idéznének elő”. Ígérete szerint ez ellen a Fidesz minden eszközzel küzdeni fog.
