A pontos részletek még nem ismertek, de belső források szerint a jogállamisági kritériumokhoz fűzött értelmezésekkel oszlatná el az EU a lengyel és a magyar kormány aggályait. A vita lezárultával elhárulhat a hétéves EU-s költségvetés és mentőcsomag elfogadása elől az akadály, de a tervezetet még több országnak el kell fogadnia.
Lezárult a jogállamisági vita miatt húzódó állóháború az EU és a költségvetési vétóval fenyegető magyar–lengyel páros között, írja a Bloomberg. A döntésre még rá kell bólintania Hollandiának, és a többi olyan országnak is, amely amellett érvelt, hogy ne engedjenek az akadékoskodóknak.
„Egy előzetes megállapodás született, de nagy a nyomás, hogy a csütörtöki csúcsig meglegyen” – nyilatkozta a Reutersnek egy vezető lengyel kormányzati tisztviselő névtelenül. A magyar és a lengyel kormányok képviselői egyelőre még nem szeretnék hivatalosan is kommentálni a sajtóértesüléseket.
A DW forrásai szerint maga a jogállamisági tervezet nem változik, de olyan politikai biztosítékokba „csomagolná” az Európai Tanács, amely a lengyel és a magyar kormánynak is elfogadhatóvá teszi azt.
Értelmező kiegészítések
Egyfelől egy olyan értelmező kiegészítést fűzne az EU a jogállamisági kritériumokhoz, amely hangsúlyozná, hogy azok csak a második cikkely szerinti uniós alapelveket vizsgálják, és nem ideológiai kérdésekre vonatkoznak.
Orbán Viktor a vita kezdete óta azzal érvelt, hogy a magyar kormány azért ellenzi a jogállamisági kritériumokat, mivel azok szerint valójában az ideológiai nyomásgyakorlása eszközei lesznek, amivel rákényszerítik majd Magyarországra a bevándorlást.
Évekig függőben maradhat
Másfelől megvárnák a kritériumok alkalmazásával az Európai Legfelsőbb Bíróság döntését, az Európai Bizottsága elnöke ugyanis korábban azt javasolta, hogy ha a magyar és a lengyel kormány megkérdőjelezhetőnek tartja a jogállamisági kritériumokban foglaltakat, akkor vigyék bíróságra az ügyet a vétó helyett. Ha a magyar és a lengyel kormány belemegy ebbe, akkor a kritériumok elfogadásra kerülnek, de a gyakorlatban 1-2 évig, amíg nem dönt a bíróság, nem élesednek.
Orbán már kedden bizakodó volt
Angela Merkel az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő Németország kancellárja, szerda délelőtt úgy nyilatkozott, hogy az EU keresi a lehetőségét annak, hogy megegyezzen Lengyelországgal és Magyarországgal, de a jogállamisági mechanizmusokat fenntartják.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a héten esedékes EU-csúcs előtt Varsóba utazott, ahol egy lengyel lapnak azt mondta, hogy biztatónak tartja a németekkel folyó tárgyalásokat. „Azt hiszem közül járunk egy megállapodáshoz, ez győzelem, ez jó Magyarországnak, Lengyelország és nagyon jó az Európai Uniónak.”
Jogállamisági vita
Egyes uniós tagországok azt szeretnék, ha az EU-támogatások kifizetése úgynevezett jogállamisági feltételekhez lenne kötve. Ez azt jelenti, hogy teljesülnek az EU alapelvei mint a sajtószabadság, a korrupció elleni harc, a független bíróságok, a demokratikus intézmények.
Nem titok, hogy a jogállamisági feltételek pártját fogó uniós politikusok egyebek közt Magyarországot és Lengyelországot hozzák fel példának, mint olyan országokat, ahol szerintük sérülnek az alapvető EU-s értékek. A magyar kormány a kezdetektől fogva azzal érvel, hogy valójában Brüsszel csak a saját ideológiáját akarja Magyarországra kényszeríteni, például olyan kérdésekben, mint az LMBT-jogok vagy a bevándorlás.
Orbán Viktor azt mondta, hogy Magyarország hajlandó lemondani a 16 milliárd euróról, ami a helyreállítási terv szerint járna az országnak, de nem fogadja el a jogállamisági feltételeket. Magukat a jogállamisági feltételeket nem tudta volna megtorpedózni, ezért azzal fenyegetőzött, hoogy nemmel fog szavazni a 7 éves uniós költségvetésre, és a helyreállítási alapra, amikhez egyhangú döntés kell.
Készült a Politico, a DW és a Bloomberg tudósítása alapján.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
