A KSH 21,5 százalékos adatához képest az Eurostat szerint 21,9 százalékos volt Magyarországon az éves infláció májusban. Ez továbbra is messze a legrosszabb eredmény, az utolsó hely, az eggyel jobb lengyel-cseh adat 12,5 százalékos, vagyis majdnem a fele, de jobb, mint az áprilisi 24 százalék. Az uniós átlag 7,1 százalék, az euróövezetben 6,1 százalék.
Az éves infláció az euróövezetben májusban 6,1 százalékra csökkent az áprilisi 7 százalékról. Egy évvel korábban a ráta 8,1 százalék volt. Az Európai Unió éves inflációja az áprilisi 8 százalékról májusra 7,1 százalékra csökkent. Egy évvel korábban 8,8 százalék volt – közölte az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala pénteken.
Erről beszámolt az MTI is. Az országos bontás azonban már nem fért bele a hírbe. Ebből kiderül, hogy Luxemburgban a legalacsonyabb az infláció, 2 százalékos, Belgiumban 2,7, Dániában és Spanyolországban pedig 2,9 százalékos.
Korábbi cikkünk a témában: Matolcsy György ismét keményen beolvasott a kormánynak
Magyarország továbbra is a legutolsó helyen áll a rangsorban, az infláció messze itt a legmagasabb, 21,9 százalékos volt májusban, a holtversenyben második legrosszabb Lengyelországban és Csehországban is csak szinte feleakkora, 12,5 százalékos.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a KSH június 8-án tette közzé a májusi éves és havi inflációs adatokat. Akkor azt közölték, hogy az áprilisi 24 százalék után májusban az éves infláció 21,5 százalékos volt, a május havi pedig 0,4 százalékos negatív infláció (defláció), vagyis az árak nem emelkedtek, hanem ennyivel csökkentek átlagosan áprilishoz képest.
Ehhez kapcsolódóan: Hiába csökken az infláció, az élelmiszerek ára tovább nőtt
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője akkor azt mondta, hogy 2020 novembere óta most először fordult elő, hogy havi szinten csökkent az átlagos árszínvonal.
„Mindez kifejezetten biztatónak tűnik, ám ha megnézzük a maginflációs mutatót, a kép némileg vegyes” – tette hozzá. Szerinte egyrészt örülhetünk, hiszen jelentősen fékeződött a volatilis tételektől megtisztított maginflációs mutató is (24,8-ről 22,8 százalékra), ugyanakkor a havi alapú áremelkedés még mindig a sokévi átlag felett van.
Az elemző szerint a májusi havi maginfláció 0,5 százalékos volt, viszont az inflációs cél fenntartásához 0,25 százalék körüli havi infláció kell, vagyis „továbbra is azt mondhatjuk, hogy az infláció elleni küzdelem nem ért véget, nem lehet hátradőlni”.
Orbán Viktor miniszterelnök azt ígérte, hogy év végére egy számjegyű lesz az infláció, a jövő évi költségvetés pedig hatszázalékos inflációval számol. A kormányfő két hete mondta azt a Kossuth rádióban, hogy reménye szerint jelenleg 22 százalék alatt van az infláció. Ebben nem tévedett, a KSH 21,5 százalékos és az Eurostat 21,9 százalékos adata is alatta van, de így is több mint háromszorosa az uniós átlagnak.
Korábbi cikkünk a témában: Orbán Viktor: Nem kell felcsattanni, ha Matolcsy György mond mindenféléket
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a következő negyedévekben az inflációs ráta lassulni fog a bázishatások, az alacsonyabb nyersanyagárak, a forint felértékelődése és a gyenge fogyasztói kereslet miatt. Az infláció éves mértéke így is növekedni fog, a tavalyi 15,3 százalékról idén előreláthatóan 16,4 százalékra, de 2024-ben ugrásszerűen csökkenhet négy százalékra.
