Rosszul öregedett a budapesti memorandum, amelyben az akkor a világ harmadik legnagyobb atomhatalmának számító Ukrajna vállalta, hogy leszereli nukleáris fegyverarzenálját, cserében Oroszország azt, hogy nem támadja meg, és elismeri az ország politikai függetlenségét, területi szuverenitását. Itthon még ma is embertelen választás elé állítja az állam a fogyatékossággal élők családját azzal, hogy vagy mindentől elzárt, határ menti, több száz fős tömegintézményben helyezik el szerettüket, vagy életük végéig vállalják a napi 24 órás gondozást. A hét legnépszerűbb közösségimédia-tartalmaiból válogattunk.

Harminc éve írták alá Budapesten azt a multilaterális egyezményt, amelynek részeként Ukrajna vállalta, hogy leszereli nukleáris fegyvereit. A Szovjetunió 1991-es felbomlása után a függetlenségét kikiáltó Ukrajna területén összpontosult ugyanis a világ harmadik legnagyobb nukleáris fegyverarzenálja. A mintegy 1700 nukleáris robbanófej több volt, mint a briteknek, franciáknak és kínaiaknak összesen. Cserében Oroszország vállalta, hogy nem indít támadást Ukrajna ellen. Kijev leszerelte nukleáris fegyverarzenálját, bár már akkor többen figyelmeztették a függetlenné váló országot: így Oroszország előbb-utóbb mégis támadást fog indítani ellene.

Embertelen választás elé állítja az állam a fogyatékossággal élők családját azzal, hogy vagy mindentől elzárt, határ menti, több száz fős tömegintézményben helyezik el szerettüket, vagy életük végéig vállalják a napi 24 órás gondozást. Magyarországon mintegy százezer család érintett. Hat budapesti szülő elhatározta: miután az állam nem teljesíti a kötelezettségét, és erre perrel sem lehet rábírni, maguk próbálják felépíteni azt az otthont, amelyben súlyosan fogyatékos gyermeküket a haláluk után is biztonságban tudhatják.

Az egyik szülővel, Schilling Magdolnával és a küzdelmüket éveken át megörökítő dokumentumfilm rendezőjével, Rubi Annával beszélgettünk:

Fogta a kezét, rá is átterjedt az a nyugalom, ami Daniból sugárzott – emlékezett vissza az utolsó órákra Karsai Péter, az ALS-betegségben szeptember végén meghalt Dániel testvére:

Az alkotmányjogász az eutanázia hazai engedélyezése érdekében indított társadalmi párbeszédet, kezdeményezett népszavazást és indított pert a strasbourgi bíróságon. Ügyvédi irodáját vezető kollégája, Frank Evelyn szerint Dani sorstársai ügyében még van remény, hogy kedvező döntést hoz a bíróság.

Szavazói azt várják Magyar Pétertől, hogy a NER hóhérja legyen – mondja a politológus, aki arra is rámutatott, hogy az elmúlt 14 évben nem volt jellemző, hogy a kormánypárt a lehetséges vereségről beszéljen.

A Fővárosi Közgyűlésben jelenleg minden politikai erő úgy keveri a kártyát, hogy a fél szeme a 2026-os választáson van – tette hozzá a Szabad Európának:

Nyilatkozott a Szabad Európának Karácsony Gergely is. „Mélységesen felháborít, hogy a Tisza Párt felül akarja írni az én főpolgármesteri mandátumomat” – mondta.

Karácsony Gergely szerint nem az a baj, hogy nincs új szmsz vagy főpolgármester-helyettesek; az a baj, hogy pénz sincs.

Az elmúlt kilenc negyedévből hat negyedévben csökkent a reál-GDP Magyarországon. Az autógyártást is magában foglaló feldolgozóipar, az építőipar és a mezőgazdaság teljesítménye is visszaesett, és a lakossági fogyasztás sem akar igazán beindulni.

A Szabad Európa lefilmezte, amint a rendőrök november 29-én késő este megrúgták és megpofozták a tüntetőket Tbilisziben, akik azután vonultak utcára, miután Irakli Kobahidze miniszterelnök bejelentette, hogy Georgia lemond az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokról és az Európai Uniótól kapott támogatásokról.

A fiatalok már több mint egy hete vonulnak utcára mindennap nemcsak a fővárosban, Tbilisziben, hanem más georgiai városokban is, hogy tiltakozzanak a kormány EU-csatlakozási tárgyalásokat 2028-ig elhalasztó terve ellen. A tüntetéseken részt vevő diákok mellett egy nyolcvanhat éves aktivista is megosztotta hazája európai jövőjével kapcsolatos reményeit.

Az elnökválasztás második fordulója előtt Románia sokkban, egyértelmű a radikális jobboldal előretörése. A sokszor szélsőséges Călin Georgescu ellenfele a liberális Elena Lasconi lesz. A centrum összezárt, de így is elképzelhető, hogy Călin Georgescu lesz Románia következő elnöke. A választásokról az erdélyi Borbáth Endrével, a Heidelbergi Egyetem kutatójával beszéltünk.