Folyamatosan termelik a veszteséget, mert a kormány 480 forintban maximalizálta az üzemanyagok árát, miközben most drágábban szerzik be a nagykereskedőktől. A hazai és az uniós jogszabályok szerint az állam nem kényszerítheti a vállalkozásokat arra, hogy veszteségesen üzemeljenek.
Több kis benzinkút üzemeltetője is azt mondta a Szabad Európának, hogy vizsgálja annak a lehetőségét, hogy be tudja perelni a magyar államot az üzemanyagok hatósági árszabályozása miatt.
Többen arról számoltak be, hogy elkezdtek szervezkedni, és egy új érdekvédelmi szervezet létrehozásán munkálkodnak. Az egyik, automata kutakat üzemeltető vállalkozás viszont már előrébb jár, ügyvédeket fogadott, akik elkezdtek dolgozni a jogi anyagon.
Miként és hogyan?
„Valahol megértem, hogy a kormány azért vezetett be az üzemanyagokkal kapcsolatban hatósági árstopot, hogy az emberek mobilitáshoz kapcsolódó költségei ne emelkedjenek” – mondta a Szabad Európának Egri Gábor, az Envikut Kft. ügyvezetője. Az Envi-kúthálózatot üzemeltető cég vezetőjének nem a jogszabály elvével van gondja, hanem a gyakorlati megvalósításával, vagyis a mikénttel és a hogyannal.
Szerinte az a baj, hogy leginkább a kis- és közepes cégek, illetve a családi vállalkozások fizetik meg ennek az árát. Egri Gábor úgy látja, hogy a jogszabály miatt a töltőállomások nem adhatják a benzin és a gázolaj literjét 480 forintnál drágábban, viszont a nagykereskedelmi árakra ez nem vonatkozik, a Mol és többi cég annyiért adja az üzemanyagot, amennyiért akarja.
„Azáltal, hogy a Mol nagykereskedelmi ára nincs rögzítve, az olajtársaság haszonnal értékesít üzemagyagot a benzinkutaknak. Egy olyan Mol, amelyben szinte nincs a magyar államnak tulajdonrésze” – mondta Egri Gábor. Mint ismert, a magyar államnak a Molban 2019-ben még 15 százalékot meghaladó részesedése volt, mára ez nulla közelébe csökkent. A tulajdonosi struktúra miatt a Molt nem is lehet magyar vállalatként aposztrofálni, csupán azt lehet mondani, hogy Magyarországról irányított cég.
Átalakulhat a piac
Egri Gábor szerint fontos azt is látni, hogy az üzemanyagokra bevezetett hatósági ár átstrukturálja a piacot, elveszi a kisebb szereplők forgalmát. Egy esetleges csődhullám után e szereplők piacát a nagyok vehetik át.
„Kiskereskedőként veszteséges üzemeltetésre kényszerít engem az állam. A jogszabály szerint ha nem bírom anyagilag, egy konkurens cégnek kell ingyen és bérmentve átadnom a kutak üzemeltetését. Ez engem az ötvenes évek államosítási törekvéseire emlékeztet” – tette hozzá. Eddig a Mol jelentkezett egyedüliként arra, hogy átvegye a bajba került kutak üzemeltetését.
Az ügyvezető szerint a Molnak a kőolaj-kitermelési, feldolgozói és nagykereskedelmi üzletágán továbbra is haszon képződik. A cég éppen múlt héten hozta nyilvánosságra a tavalyi számait, jelentős nyereséggel zárt.
A jogszabály azonban még arról sem rendelkezik, hogy az átvett kút üzemeltetője például alkalmazottként maradhat-e a cégnél.
„Semmilyen részletszabályozás nincs ezzel kapcsolatban, ahogy arról sem, hogy visszavehetem-e a saját kútjaim üzemeltetését, és ha igen, mikor, milyen körülmények között” – mondta Egri Gábor. A szakember szerint hiába kommunikálta azt a kormány, hogy ez az állapot a veszélyhelyzet végéig tart, nem tudni, mikor lesz vége, mert a kabinet újra és újra meghosszabbítja a veszélyhelyzetet.
Bonyolult egy kutat átvenni
„Legalább hat hónap, míg egy kutat át tud venni a Mol. A benzinkút tűz- és robbanásveszélyes kiskereskedelmi egység, ez nem egy trafik vagy kaszinó” – mondta az ügyvezető. Egri Gábor szerint a pénztárgépek össze vannak kötve a kútoszloppal, minden cégnek saját kasszarendszere van, egyedül a szoftveres átírás hónapokat vesz igénybe.
Ezen túlmenően a kútoszlopok egyedileg vannak hitelesítve, a föld alatti tartályok esetében is szabványosított ellenőrzés van. „Ha valaki nem a Moltól vásárolt üzemanyagot, abba a tartályba nem fog a Mol benzint tölteni. Át kell nézni a tartályt, meg kell vizsgálni, mi volt benne korábban, esetleg ki kell tisztítani a tartályt” – mondta.
Egri Gábor úgy érzi, hogy a kis cégek terhére egy magántulajdonban és monopolhelyzetben lévő nagy piaci szereplő átvehet egy nagyon komoly piaci szegmenst, „az ötvenes években a paraszttól elvették a földjét, betolták a téeszbe, és ott alkalmazottként művelhette”.
Évekig tarthat a per
A vállalkozó szerint egy per esetén az eljárás két-három évig is elhúzódhat, sok pénzbe kerül, és nagy kérdés, hogy mi lesz a végkifejlet. „Biztos vagyok benne, hogy a kormányzat is tudja, hogy a hatósági árról szóló rendelet jogsértő. Számomra a per egy lehetőség, egy opció. Természetesen ennek a lehetőségét is vizsgáljuk, jelenleg a felkészülés folyamatában vagyunk” – mondta Egri Gábor.
A vállalkozó ugyanakkor nem érti, hogy miért volt a rendszerváltás, ha a magántulajdont nem tekintjük mérvadónak „Ma az én benzinkutam, holnap az ön bankszámlája, holnapután az ingatlana veszíti el magántulajdon-jellegét. Ez a legnagyobb probléma. Az EU alapja is a piacgazdaság és a magántulajdon” – tette hozzá.
Több jogszabályt is sérthetett a kormány
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a kormány novemberben a veszélyhelyzettel összefüggésben írta elő, hogy az alapbenzin és a gázolaj legmagasabb bruttó kiskereskedelmi ára nem lehet magasabb 480 forintnál literenként. Ugyanez a jogszabály azt is előírja, hogy szünetelés esetén a kút üzemeltetését más piaci szereplő veszi át. Eddig csak a Mol jelezte ez irányú szándékát.
A töltőállomások üzemeltetői több jogszabály alapján látják úgy, hogy perelhető a magyar állam. Egyrészt az árak megállapításáról szóló 1990. évi törvény kimondja, hogy az „árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny. Az árakra vonatkozó közvetlen kormányzati beavatkozás csak ott indokolt, ahol a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben foglaltak nem elégségesek a káros versenykorlátozás és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására.”
A 8. § első pontja szerint a legmagasabb árat úgy kell megállapítani, hogy fedezetet biztosítson a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségére. A kormány intézkedése miatt azonban most nincs meg a fedezet, hiszen a kutak veszteségesen üzemelnek. Emellett úgy látják, hogy a hatósági ár bevezetése a tulajdonjog és a vállalkozás szabadsága a hazai és az uniós alapjogok sérelmével jár.
Az intézkedés tehát az ármaximumot meghaladó nagykereskedelmi ár esetén még nyilvánvalóbban sérti egyrészt az EU versenyjogi szabályait, másrészt a tulajdonjogot és a vállalkozás szabadságát mint alapjogokat. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 102. cikke szerint „tilos egy vagy több vállalkozásnak a belső piacon vagy annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélése, amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre”.
Ilyen visszaélésnek minősül különösen a „tisztességtelen beszerzési vagy eladási árak kikötése”. Az EUMSZ 102. cikkét sérti, ha egy tagállam a gazdasági jellegű beavatkozásokkal kapcsolatos döntéseit piaci magánszereplőkre ruházza, illetve állami intézkedéssel előírja vagy előmozdítja az erőfölénnyel való visszaélést, illetve egyes piaci szereplőket erre ösztönöz.
A perre készülő kutak szerint ebben az esetben pontosan ez a kormány intézkedésének a hatása: a hatósági ármaximum meggátolja az árversenyt a kis kutak árelőnyének eltüntetésével, továbbá áttereli a forgalmat a nagy kúthálózatokhoz, amelyek korábban drágábban adták az üzemanyagot.
„Általában véve mesterségesen átstrukturálja a piacot, szelektív versenyhátrányba hozva a kis kutakat, és különösen abba az irányba hat – a szünetelési szabályok hatását is figyelembe véve –, hogy a már most is erőfölényben levő, vertikálisan integrált nagyvállalatok erőfölényét tovább erősítse, illetve az azzal való visszaélésre ösztönöz” – olvasható a kis töltőállomásoknak készült jogi szakvéleményben.
Strasbourgig is elmehetnek
Úgy látják, hogy a tagállamok közötti kereskedelem érintettsége nyilvánvaló, hiszen a kis kutak jelentős részben más EU-országokból hozzák be az üzemanyagot, illetve fogyasztóik is jelentős részben más EU-országokból érkeznek. A kormány intézkedése sértheti továbbá Az emberi jogok európai egyezményének a tulajdon védelméhez fűződő jogokat védő előírásait is. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlata szerint az olyan tagállami intézkedés, amely egyes piaci szereplők ügyfélkörét elvonja, versenytársakhoz irányítja át, illetve hatásában erre alkalmas, a tulajdonjogot sérti.
A perre készülő kutak szerint sértheti a „tulajdonjogon belül a rendelkezési jogot az intézkedésnek azon része, mely szerint az üzemanyag-értékesítők kötelesek működtetni a kutakat veszteség árán is, valamint az az eleme is, mely szerint szünetelés esetén versenytársaik veszik át a kutak üzemeltetését”. De a magyar Alaptörvény is hasonlóan fogalmaz a vállalkozás szabadságát és a tisztességes versenyt védő előírásaiban.
Hasonlóan látja Karsai Dániel ügyvéd is, aki Facebook-posztjában arról írt, hogy a benzinkutat üzemeltetők komolyan elgondolkodhatnak a Strasbourghoz forduláson. „A kormány mindenfajta kompenzációt nélkülöző döntése ugyanis a benzinkutat üzemeltetők tulajdonjogának egyértelmű sérelmét okozza, kárukat ugyanis senki nem téríti meg” - írta az ügyvéd. Szerinte Strasbourg számos hasonló magyar ügyben elmarasztalta Magyarországot és kártérítést is megítélt.
Kerestük a kormányzatot, a nagy olajipari cégeket is, de cikkünk megjelenéséig csak az OMV válaszolt. Elmondásuk szerint a cég mindig a kormányzati szabályoknak és előírásoknak megfelelően működik és érvényesíti az alapüzemanyagok kötelező árszintjét. Hozzátették: az OMV a Magyar Ásványolaj Szövetségen keresztül kommunikál, illetve juttatja el észrevételeit a kormány felé.
Szerveződnek a kutak
Eközben az atv.hu is arról számol be, hogy a kisebb kutak, hálózatok tulajdonosai és üzemeltetői elkezdtek szerveződni, és terveik szerint együttes erővel kívánnak fellépni, hogy megvédjék az érdekeiket. Igaz, ők még bíznak abban, hogy szót lehet érteni a kormánnyal, tárgyalásra törekednek.
Tóth Gábor, egy benzinkút üzemeltetője a televíziónak elmondta, hogy alakult egy civil összefogás, amely a magánkutakat fogja össze. „A több ezer benzinkútból elég sokan egyesültünk. Azt szeretnénk elérni – hétfőn ülünk tárgyalóasztalhoz a kormánnyal –, hogy ha mégis marad az árstop, akkor a jövedéki adót vagy az áfát csökkentse a kormány, mert ezzel megakadályozható lenne, hogy bezárjanak a kutak és az, hogy ne menjünk tönkre” – mondta az üzemeltető.
A kormányt kitart az árstop mellett
„A kormány kitart a benzinárstop mellett a magyar családok védelmében, de kész az egyeztetésre a kis benzinkutak képviselőivel” – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, miután a Vállalkozók Országos Szövetségével (VOSZ), valamint a Mobil Petrollal egyeztetett.
György László a sajtótájékoztatón elmondta az MTI tudósítása szerint: az elszabaduló energiaárak miatt egész Európában emelkedik az üzemanyagok ára, a rendkívüli helyzetben pedig rendkívüli intézkedésekre van szükség. A kormány – ahogy eddig is – a magyar családok oldalán áll, ezért vezették be a benzinárstopot, a kamatstopot, az élelmiszerárstopot és tartják fenn a rezsicsökkentést, fogalmazott az államtitkár.
Az államtitkár szerint a kormány ugyanakkor nyitott arra, hogy meghallgassa a kisvállalkozások szempontjait, ezért tartottak egyeztetést hétfő délelőtt a VOSZ és a legtöbb, minden méretű településen kis benzinkutakat működtető Mobil Petrollal.
