Még az orosz hadművelet megindítása előtt az Egyesült Államok, az Európai Unió és Nagy-Britannia szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben, miután Moszkva két ukrajnai szakadár régiót önálló entitásként ismert el. Célpontjaik között a legfontosabbak az orosz bankok és nemzetközi működésük. Csütörtökön újabb nyugati szankciók várhatók Oroszország ellen.
Az eddigi szankciók hatása azonban valószínűleg minimális lesz. A nyugati kormányok – egyelőre – inkább tartalékban tartották az általuk tervezett, sokkal nagyobb szankciócsomagokat a válság eszkalálódása esetére.
Ez azt jelenti, hogy az orosz bankárok vagy az országgal szemben kitettséggel rendelkező nyugati bankárok nem fognak sokat aludni.
Az amerikai bankok ugyanis nem számítanak arra, hogy a globális szankcióknak jelentős hatásuk lenne az amerikai banki üzletekre vagy hogy a gazdaság más részére is hatással lesznek, mivel a hitelezők kevéssé vannak kitéve az orosz gazdaságnak – mondta három, az iparági gondolkodást jól ismerő vezető.
Íme, hogyan veszik célba és melyek azok az intézkedések, amelyek a legsúlyosabban érinthetik a bankokat.
Mit jelentettek be eddig?
Az európai külügyminiszterek eddig huszonhét személy és szervezet szankcionálásáról állapodtak meg, köztük olyanokról, amelyek orosz döntéshozókat és a szakadár területeken végzett műveleteket finanszíroznak.
A szankciócsomagban szerepel az orosz parlament alsóházának minden olyan tagja is, aki megszavazta a szakadár területek elismerését.
Nagy-Britannia szankciókat vetett ki Gennagyij Timcsenkóval és két másik, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szoros kapcsolatban álló milliárdossal, valamint öt bankkal szemben. Ezek a Rosszija, az IS Bank, a GenBank, a Promszvjazbank és a Fekete-tengeri Bank.
A hitelezők viszonylag kicsik, és csak a katonai bank, a Promszvjazbank szerepel az orosz központi banknak a rendszerszinten fontos hitelintézetek listáján.
A Bank Rosszija már 2014 óta amerikai szankciók hatálya alatt áll a Kreml tisztségviselőivel való szoros kapcsolata miatt. Washington a Promszvjazbankkal és a VEB bankkal szemben is szankciókat vezetett be.
Emellett szigorította az orosz államadósságra vonatkozó tilalmakat, ami Joe Biden amerikai elnök szerint azt jelenti, hogy az orosz kormányt elzárják a nyugati finanszírozástól. Az amerikai pénzügyminisztérium közölte, hogy a jelenlegi tilalmakat kiterjeszti az orosz központi bank és más szervezetek által március 1-je után kibocsátott kötvények másodlagos piacán való részvételére is.
Az orosz dollárkötvények az amerikai szankciókról szóló bejelentés után tovább növelték veszteségeiket, a hosszabb lejáratú kibocsátások a rekordalacsony szintre csúsztak, mutatták az adatok.
A prémium, amelyet a befektetők az orosz adósságok tartásáért követelnek a biztonságos amerikai állampapírokkal szemben, 329 bázispontra nőtt, ami a legnagyobb a 2020 tavaszi Covid piaci hullámvölgy óta.
Mi lesz a hatás?
Egyelőre minimális. Oroszország nagy bankjai mélyen integrálódtak a globális pénzügyi rendszerbe, ami azt jelenti, hogy a legnagyobb intézményeket sújtó szankciók messze a határokon túl is érezhetők lehetnek. Az új szankciók azonban a kisebb hitelezőkre összpontosítanak.
A bankokat célzó intézkedések még nem olyan kiterjedtek, mint azok, amelyeket a Krím 2014-es orosz annektálása után vezettek be, bár azok közül a szankciók közül sok továbbra is érvényben marad.
Akkor a Nyugat feketelistára tett konkrét személyeket, igyekezett korlátozni az orosz állami tulajdonú pénzintézetek nyugati tőkepiacokhoz való hozzáférését, célba vette a nagyobb állami hitelezőket, és széles körű korlátozásokat vezetett be a technológia kereskedelmére.
Nagy-Britannia új intézkedései tartózkodtak a legnagyobb állami bankok korlátozásától, az orosz vállalatok tőkéjének elvágásától vagy más prominens, úgynevezett orosz oligarchák Nagy-Britanniából való kitiltásától.
Tömegek hagyják el Kijevet – Fotók az orosz–ukrán konfliktusról
A legnagyobb orosz bankok, a Sberbank és a VTB részvényei az egekbe szöktek, miután az állami irányítású csoportok megúszták a szankciókat.
Elemzők szerint az orosz intézmények jobban megbirkóznak a korlátozott szankciókkal, mint nyolc évvel korábban. Az orosz állami bankok csökkentették kitettségüket a nyugati piacokon.
Oroszország 2014 óta diverzifikált az amerikai állampapíroktól és a dollártól – a Nemzetközi Pénzügyi Intézet januári jelentése szerint az euró és az arany nagyobb arányt képvisel az orosz tartalékokban, mint a dollár.
Oroszországnak van néhány erős makrogazdasági védekező tényezője is, többek között a 635 milliárd dolláros keményvaluta-tartalékok bősége, a hordónkénti száz dollár közeli olajár és a 2021-ben 18 százalékos GDP-arányos alacsony adósságráta.
„A (keddiek) nem voltak olyan jelentősek” – mondta Samuel Charap, a nonprofit, pártatlan RAND Corporation vezető politológusa az amerikai szankciókról.
„A kérdés az, hogy innen merre tovább” – folytatta. – Egyre pesszimistább vagyok, úgy vélem, nagy a valószínűsége annak, hogy további jelentős orosz katonai akciókra kerül sor, és úgy gondolom, hogy ebben az esetben valószínűleg néhány valóban minőségileg pusztítóbb intézkedést fogunk látni, mint a múltban.”
Mi jöhet ezután?
Az EU kijelentette, hogy készen áll arra, hogy súlyos intézkedéseket hozzon az orosz gazdasággal szemben, de arra is figyelmeztetett, hogy az EU szoros energetikai és kereskedelmi kapcsolatai miatt fokozatosan kívánja szigorítani a szankciókat. A tisztviselők a keddieket az első körnek tekintik.
A szakadár régiókkal közvetlenül üzleti kapcsolatban álló hitelezőkön túl egyelőre nem világos, hogy az EU a legnagyobb bankokat fogja-e sújtani, és mikor.
Washington egy sor intézkedést készített elő, többek között azt, hogy az amerikai pénzintézetek ne bonyolíthassanak tranzakciókat a nagy orosz bankok számára – mondták a Reutersnek múlt héten források.
A nemzetközi fizetések letiltása keményen érintené a bankokat. Azonban lehet, hogy ezeket az intézkedéseket tartalékban tartják.
Az orosz Sberbank és a VTB amerikai szankciókkal nézne szembe, ha Moszkva folytatja az ukrajnai inváziót – mondta újságíróknak egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő.
Ha az ilyen bankok mégis célkeresztbe kerülnének, az amerikai bankok megtorlással szembesülhetnének – mondta Charap, aki a kibertámadásokra mutatott rá mint potenciális fegyverre, amelyet be lehetne vetni.
Mi lenne a legsúlyosabb csapás?
A régió bankjai és nyugati hitelezői leginkább attól tartanak, hogy Oroszországot kitiltják a széles körben használt globális fizetési rendszerből, a SWIFT-ből, amelyet több mint kétszáz ország több mint 11.000 pénzintézete használ.
Egy ilyen lépés keményen érintené az orosz bankokat, de a következmények összetettek. A SWIFT betiltása megnehezítené az európai hitelezők számára, hogy visszakapják a pénzüket, Oroszország pedig már kiépített egy alternatív fizetési rendszert.
A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) adatai azt mutatják, hogy a külföldi bankok közel harmincmilliárd dolláros oroszországi kitettségének oroszlánrészét az európai hitelezők birtokolják.
Mely külföldi bankok vannak a leginkább kitéve?
Az európai bankok – különösen az osztrák, az olasz és a francia bankok – a világon a leginkább kitettek Oroszországnak. A kormányok újabb szankcióinak bevezetése esetére fokozott készültségben vannak.
A BIS adatai szerint az olasz és a francia bankoknak 2021 harmadik negyedévében egyenként mintegy 25 milliárd dollárnyi fennálló követelése volt Oroszországgal szemben, az osztrák bankoknak 17,5 milliárd. Ez az Egyesült Államok esetében 14,7 milliárd dollár.
A leginkább kitett hitelezők között van az osztrák RBI, amely komoly tevékenységet folytat Oroszországban és Ukrajnában. Azt mondták, ha a helyzet romlik, válságterv lép életbe. A részvényei kedden 7,5 százalékos csökkenéssel zártak.
Sok külföldi bank 2014 óta jelentősen csökkentette oroszországi kitettségét, így egyes bankárok kevésbé aggódnak a szankciók veszélye miatt.
