A Szabad Európa kirgiz szolgálatának vizsgálata rávilágított arra, hogy egyetlen kriptovalutafarm több áramot szívott el az állami hálózatból, mint a nagyobb gyárak és aranybányák együttvéve, miközben a hatóságok vészhelyzetet hirdettek az energiaszektorban. Közben egy magas rangú állami energetikai tisztviselő is profitálhat a működéséből.
Miközben a kirgiz hatóságok a lehetséges téli áramhiányra készítették fel a lakosságot, egy hatalmas kriptobányafarm naponta több áramot fogyasztott, mint a cementgyárak, aranybányák és bazárok, amelyek ezreket foglalkoztatnak.
Talán az elmúlt hetekig.
2023. július 26-án, a Szabad Európa kirgiz szolgálata, az Azattük Rádió által végzett vizsgálatára adott válaszként Szadir Dzsaparov elnök megpróbált magyarázatot adni a Csui tartományban, Biskek közelében található energiaéhes kriptobánya munkájára.
A Kemin kerületben található elektromos alállomáshoz közel lévő farm a nyári hónapokban a lehető legmagasabb árat fizette az áramért – állította az elnök, és hozzátette, hogy Kirgizisztánban nyáron áramtöbblet van.
Az elnök hozzátette, hogy „kikapcsolhatják a téli hónapokban” a kriptobányászati műveleteket, ha áramhiány jelentkezne, és elismerte, hogy a kemini művelet 225 millió szomot (több mint 2,5 millió dollárt) hozott az állami költségvetésbe adó formájában, valamint 480 millió szomot (5,5 millió dollárt) fizetett az államnak az áramfelhasználásért.
2023. július 31-én az energiaügyi miniszter, Talajbek Ibrajev elmondta a Szabad Európa kirgiz szolgálatának, hogy a hatalmas kriptofarm mögött álló vállalat „megszakította együttműködését” az állami elektromos hálózattal, és az Azattük vizsgálatát okolta a farm döntéséért, hogy ezután a szomszédos Kazahsztánból származó áramot használja.
„Nem történt lopás az áramhálózatról, de a vizsgálat után a vállalat megszakította az együttműködést az állammal augusztus 1-jétől. Tehát most pénzt veszítünk. A vállalat áramot fog vásárolni a kazah vállalattól, mi csak tranzitdíjat fogunk kapni. 480 millió szom helyett 17 millió szomot (195.000 dollárt) fogunk kapni” – panaszolta Ibrajev.
De vajon olyan jó-e az üzlet az országnak, mint ahogy a hivatalos személyek állítják? Vagy befolyásos, a hatalomhoz közeli emberek kapnak kiváltságos védelmet – nem először?
„Tiltakozzunk, vagy mi?”
Ibrajev bosszúsága a profit elmaradása miatt élesen szembenáll korábbi kommentárjaival, amelyeket alig több mint egy héttel azelőtt tett, amikor a nemzeti energiamegtakarítási kampány mellett szólalt fel.
2023. július 20-án egy kormányülésen Ibrajev azt kérte, hogy elnöki rendelettel hirdessenek hároméves szükségállapotot az energiaágazatban, miután a hatóságok kénytelenek voltak 3,5 milliárd kilowattórányi áramot vásárolni Oroszországból és Türkmenisztánból az elmúlt ősz és tél során.
„Ha idén az áramhiány elérte a hárommilliárd kWh-t, jövőre még nagyobb lesz. Például ha 2023-ban az áramigény 17,2 milliárd kWh, akkor 2026-ban a szám elérheti a 19 milliárd kWh-t. Így öt-hatmilliárd kWh hiány lesz” – figyelmeztetett.
Azóta Dzsaparov rendeletet írt alá a szükségállapot kihirdetéséről.
Nincs kétség afelől, hogy súlyos problémáról van szó.
A Kirgizisztán Toktogul vízerőmű (HPP) teljes kapacitása 1200 megawatt, ami a hazai termelésű áram közel egyharmadát biztosítja. De a víztározó szintje, amelyen ez a villamosenergia-termelés alapul, a legutóbbi három évben a legalacsonyabb.
Annak ellenére hogy a kormány importtal fedezte a hiányt, Kirgizisztán sok területén múlt télen továbbra is áramkimaradások voltak.
Ezek közé tartozott Kemin is , ahol a kriptofarmhoz közel élők jól érzékelik, mekkora terhelést jelent a hálózatra új szomszédjuk.
„Ősszel meghosszabbították a vezetéket, és sok transzformátort telepítettek. (…) Hallottam, hogy az az áram, amelyet a kriptobánya egy nap alatt elfogyaszt, három napra lenne elegendő Keminnek” – mondta egy helyi, Zsoldosbek Dalbajev a Szabad Európa kirgiz szolgálatának adott interjúban.
„Először kikapcsolgatták az áramot. Felhívtam a diszpécsert, és megkérdeztem: Miért kapcsoltok le minket, a bánya miatt? Tüntessünk, vagy mi? Ezután abbahagyták az áramkorlátozást” – mondta.
A helyiek szerint az egykor gyerekek számára fenntartott állami üdülőtábor területén épült vállalkozásnak nyilvánvalóan jó a védelme.
Magas kerítés mögött fekszik, több mint kéthektáros területen, és három, csoportokra osztott acélkonténerből áll, ahogy az Azattük drónfelvételei is mutatják.
A kirgiz rendőrség egyik, a telepnél posztoló őre stratégiai objektumnak nevezte a helyet, amikor az Azattük tudósítója (sikertelenül) megpróbált bejutni.
Áraméhség
Azt, hogy az objektum terhelést jelent az állami hálózatra, nem csak mendemondákból tudni.
Az energiaminisztérium által közzétett, a nagyobb fogyasztók részesedésről szóló adatok nyilvánosan elérhetők voltak – a közelmúltig.
Az esep.energo.kg weboldalon 2023 áprilisára vonatkozó adatok azt mutatták, hogy egy SolarCoin nevű vállalat vezette a listát, amely a hónapban jóval több áramot (több mint 17 millió kWh-t) fogyasztott, mint a nagy adófizetők és munkáltatók, például a Kant Cementgyár (13,5 millió kWh) – Kirgizisztán legnagyobb cementgyártója.
A SolarCoin áramfogyasztása ezen időszak alatt jóval meghaladta a TransElectro által fogyasztott 4,7 millió kWh-t, és háromszor annyit fogyasztott, mint a Jerooy, az ország második legnagyobb aranybányája, az Alliance Altyn fenntartója.
Az Azattük nyomozásának közzététele óta a listát eltávolították a weboldalról.
Azt a feltételezés azonban, hogy a Kemin kriptobánya a vállalathoz tartozott, megerősítette Gulzsigit Murzakarimov, az áramhálózat illetékese, aki elmondta, hogy a közeljövőben bővülhet a cég 30 MW kapacitású művelete.
Murzakarimov azt is elmondta, hogy a 2019-ben bevezetett szabály, amely tiltotta a kriptobányászoknak az áramhálózatból származó áram felhasználását, már nincs érvényben.
Most olyan vállalatok, mint a SolarCoin, hozzáférhetnek a hálózathoz, ha a „technikai kapacitások lehetővé teszik” – mondta Murzakarimov, aki nem kívánt hozzászólni a Keminből jelentett áramkimaradásokhoz.
A kriptobányászat nagy áramigényű számítógépek napi 24 órán át tartó munkájára támaszkodik. A gépek bonyolult kriptográfiai egyenleteket oldanak meg, cserében a bányászott kriptovalutáért, és hűtőrendszereket használnak a túlmelegedés megakadályozására.
A folyamat rendkívül energiaigényes és drága ott, ahol magasak az áramtarifák. Ez azonban nem áll fenn Közép-Ázsiában, ami vonzóvá teszi a régiót a kriptobányászat számára. Néhány bányász Kínából menekült át, az ottani gyakorlat elleni fellépés után.
Kirgizisztánban az áram legmagasabb tarifája, amit a kriptofarm és más nagy fogyasztók fizetnek, 5,04 szom, vagyis mindössze 0,06 dollár kWh-ként.
Ez körülbelül ötször annyi, mint amit a kirgiz háztartások fizetnek, de nagyjából megfelel a Venezuelában, Oroszországban és Szaúd-Arábiában a háztartások által fizetett tarifának.
Amióta a SolarCoin működése 2023 decemberében megkezdődött, a legnépszerűbb kriptovaluta, a bitcoin ára majdnem megkétszereződött, jelenleg 29.000 dollárhoz közelít.
Kriptokirályok
Az ágazati források által közzétett adatok szerint Kirgizisztán szomszédja, Kazahsztán most a második legnagyobb kriptobányászati ország az Egyesült Államok után.
Kazahsztáni energetikai tisztségviselők néha panaszkodtak arra, milyen terhelést jelent az akadozó hálózatra a kriptovaluta-ágazat, különösen az ország déli részén, ahol a leggyakoribbak az áramkimaradások. A kazah rendőrség büszkén jelentette az illegális műveletek leállítását, amelyekből az erőművek tulajdonosai és legalább egy esetben Nurszultan Nazarbajev volt kazah elnök korrupciós ügyekbe keveredő testvére, Bolat Nazarbajev húzott hasznot.
A kirgiz biztonsági szolgálatok is számos razziát hajtottak végre a kriptobányáknál. Azonban a Szabad Európa kirgiz szolgálata által végzett vizsgálat szerint a SolarCoin ügyében a jelenlegi energiaügyi illetékesek érdekeltségének kérdése is felmerül.
Újságírók például felfedezték, hogy egy bizonyos Tatyana Martinova a SolarCoin egyik alapítójaként van nyilvántartva. Martinova korábban az Element AI nevű vállalat igazgatójaként dolgozott, amelyet egy volt törvényhozó, Farhat Iminov alapított.
A kormány portálján található adatok szerint valaki, akinek a vezetékneve és nevének kezdőbetűi megegyeznek Iminovéval, januárban körülbelül háromszáz dollár földadót és ötven dollár nem állandó lakos által fizetendő ingatlanadót fizetett a kemini adóhatóságnak a SolarCoin nevében.
Ez jelentős, mivel Iminovot 2022 novemberében választották meg a JSC Elektromos Erőművek igazgatótanácsának tagjává – a cég többségében állami tulajdonban lévő vállalat, gyakorlatilag az összes kirgiz erőművet felügyeli –, éppen akkor, amikor befejeződött a SolarCoin telephelyének építése.
Martinova egy másik vállalat, a Metrum KG alapítójaként is szerepel, amelynek alapítója Dzsirgalbek Turuszkulov, egy másik korábbi törvényhozó, aki energiaügyi illetékes lett. Míg Iminov a JSC Elektromos Erőművek igazgatótanácsát képviseli, Turuszkulov a Nemzeti Elektromos Hálózatot.
Turuszkulov azt mondta az Azattük Rádiónak telefonon, hogy csak egyszer látta Martinovát az életben, nem ismeri.
Se Martinova, se Iminov nem volt elérhető telefonon, míg Aiszana Iszmailova, a SolarCoin igazgatója azt mondta a Szabad Európának telefonon, hogy ad kommentárt, de nem tette meg.
Mivel Kirgizisztán függ a vízi erőművektől, a száraz évek, mint a 2023-as, valamint a szomszédos országok, Kazahsztán és Üzbegisztán felé fennálló vízellátási vállalások gondot jelenthetnek a hálózatának.
Bakit Torobajevnek, a miniszterelnöki kabinet alelnökének becslése szerint Kirgizisztán idén körülbelül egymilliárd köbméterrel kevesebb vízzel lép be a szezonba, mint tavaly. (Az elmúlt évben 12,4 milliárd köbméter állt rendelkezésre a Toktogul víztározóban.)
Télen több vizet vesznek ki az áramtermeléshez, mivel a kereslet nő, miközben ősz kezdetétől jelentősen csökken a befolyó víz mennyisége.
Kirgizisztánnak télen hat-hétmilliárd köbméter vizet kell tartania a Toktogulban ahhoz, hogy elkerülje azokat az áramkimaradásokat, amelyek több mint egy évtizeddel ezelőtt, Kurmanbek Bakijev elnöksége alatt népharaghoz vezettek.
A jelenlegi elnök, Dzsaparov is magas rangú tisztségviselő volt az akkori kormányban.
A Szabad Európa vizsgálata után tett megjegyzéseiben Dzsaparov elődjeinek szlogenjét ismételgette, miszerint Kirgizisztán „elektromos áramot exportáló országgá válik”, ahogy a közeljövőben beindulnak az új vízerőművek.
Az energiaszakértő Erneszt Karibekov azt mondta a Szabad Európa kirgiz szolgálatának, hogy a SolarCoin-projekt újabb példa arra, hogy a magánérdekek elsőbbséget élveznek a köz javával szemben, amikor a hazai energiaágazatról van szó.
„Ha te, én vagy egy másik polgár áramot kér egy gyár megnyitásához, azt fogják mondani, hogy nincs kapacitás, és megtagadják az engedélyt” – mondta.
„Veszélyt jelent ez? Igen. De a hatóságok másnak engedélyt adnak, hogy gazdagodjon” – tette hozzá.
