Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Figyelmeztettek a gyermekorvosok, mások a tünetek a negyedik hullámban


Tanévnyitó ünnepség egy bukaresti iskolában. Romániában az utóbbi hetekben megugrott a fertőzöttek száma, miközben továbbra is magas az oltást elutasítók aránya
Tanévnyitó ünnepség egy bukaresti iskolában. Romániában az utóbbi hetekben megugrott a fertőzöttek száma, miközben továbbra is magas az oltást elutasítók aránya

Fertőzőbb, mint a bárányhimlő – írja a negyedik járványhullámért felelős delta-variánsról a Házi Gyermekorvosok Szövetsége, amely támpontokat fogalmazott meg a gyermekek ellátásához. Az eddigi nemzetközi tapasztalatok alapján a magyar szakemberek arról írnak, hogy a delta-variáns okozta járványban a 18 év alattiak a felnőttekkel azonos arányban fertőződhetnek meg minden korosztályban.

„Maszkban tanítok, de ez kevés kollégámra jellemző. Örülnék, ha fontolóra vennék a döntéshozók, hogy kötelezővé teszik a maszkviselést az oktatási intézményekben” – mondta a Szabad Európának egy budapesti pedagógus, aki negyedik osztályosokat tanít. Vagyis azt a korosztályt, amelyet nem oltanak.

A tanárnő, akinek a családjában több generáció lakik együtt – ápolásra szoruló idős ember és gyermekét váró fiatal nő is van körülötte – fél, hogy hazaviszi a fertőzést, és örülne, ha lenne rendszeres tesztelés az iskolákban. Abban az iskolában egyébként, ahol ő tanít, most is mérik érkezéskor a diákok hőmérsékletét, mindenütt ki vannak helyezve a kézfertőtlenítők, a szülők pedig nem mehetnek be az épületbe.

Mint mondja, a tanév első heteiben kiugróan sok volt a megbetegedés a tanárok és a gyermekek körében, tesztelés hiányában azonban nem tudják, hogy ez a negyedik járványhullám számlájára írható-e, vagy egyszerűen az okozza, hogy mindenki visszatért a közösségbe az online oktatás járványügyi szempontból biztonságosabb közegéből.

Sok iskola már most szigorított, de nincs egységes kötelező szabály

Miután egyre több a diákok körében a felső légúti megbetegedés, az elmúlt hetekben több budapesti és vidéki iskola szigorított a járványügyi szabályain, tette kötelezővé a maszkviselést a folyosókon, a mosdókban és a menzán.

Az Eduline írt arról, hogy számos középiskolában a minisztériumi javaslatnál jóval szigorúbb járványügyi előírásokkal indították a tanévet. A budapesti VI. kerületi Vörösmarty Mihály Általános Iskolában például szeptember 21-e óta a közösségi terekben újra kötelező maszkot viselni, a diákoknak és a dolgozóknak az épületbe lépéskor fertőtleníteniük kell a kezüket. A pécsi Koch Valéria Iskolaközpontban pedig szeptember közepén döntöttek arról, hogy az 1–12. évfolyamosoknak és a dolgozóknak az intézmény bizonyos területein maszkot kell viselniük.

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás a minap az Inforádióban beszélt arról, hogy az érdekképviselet több iskolabezárásról tud, és számos olyan osztályról is, ahol ismét digitális oktatásra tértek át a megbetegedések miatt.

A PSZ alelnöke is kevesli a tesztet, szerinte csakúgy, mint a laborországnak tekintett Ausztriában, minden osztályt hetente legalább egyszer tesztelni, amelyikben pedig fertőzött tanulót találnak, azt azonnal zárni kellene.

Figyelmeztettek a gyermekháziorvosok

Szeptember végén a Házi Gyermekorvosok Egyesülete is úgy érezte, hogy támpontokat kell megfogalmaznia a negyedik hullámhoz a gyermek-alapellátásban, mert jelentősen megugrott a napi orvos-beteg találkozások száma már a tanév első hetében a korábbi évek hasonló időszakához képest.

Mint írják, a nemzetközi tapasztalatok alapján a delta-variáns okozta járványban a gyermekek aránya magasabb lesz, mint a korábbi hullámokban; a 18 év alattiak a felnőttekkel azonos arányban fertőződhetnek meg minden korosztályban. Korábban csak a fertőzöttek 10-15 százaléka került ki ebből korcsoportból.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy a delta-variáns fertőzőképessége háromszorosa az eredeti vuhani vírustörzsnek. Egy ember hat másikat tud megfertőzni, így a betegség fertőzőképessége meghaladja a bárányhimlőjét.

Mások a tünetek a gyerekeknél

Hangsúlyozzák, hogy a 0–18 éves korosztály esetében a Covid–19 döntően nem a négy fő tünettel (láz, köhögés, nehézlégzés, szaglás és ízérzés elvesztése) jelentkezik, emiatt fontos enyhe tünetek esetén is gondolni a koronavírus lehetőségére.

A delta-variánsnál a betegség lefolyása súlyosabb és hosszabb lehet. A korábbi hullámokban tapasztaltaknál gyakoribb

  • az elhúzódó lázas állapot,
  • a köhögés,
  • a nehézlégzés és
  • a tüdőgyulladás.

Gyakrabban fordul elő hospitalizációt igénylő fertőzés és magasabb az intenzív ellátásra szoruló betegek aránya gyermekek/fiatalok között is. Emiatt a betegek szorosabb monitorozása és követése szükséges a telemedicina eszközeivel.

„Javasoljuk a családoknak otthonra a pulzoximéterek beszerzését”

– áll az ajánlásban, amely kiemeli, hogy a négy fő tünet mellett (láz, köhögés, nehézlégzés, szaglás- vagy ízérzészavar) gyakoribb a torok- és fejfájás, a beleket érintő enterális tünetek, és nőtt a náthás (allergiaszerű) tünetek előfordulása is. Fontos, hogy ezek jelenléte esetén is gondolni kell a Covidra.

Gyakori tesztelést, iskolai szűréseket javasolnak

A szakemberek javasolják az iskoláknak vagy önkormányzatoknak a tanulók szűrőprogramok keretében végzett antigéntesztelését egy-két alkalommal. Mint írják, az iskolai szűrések főként akkor hatékonyak, amikor a közösségi terjedés magas szintű.

„Legalább az oltatlanok körében javasolják minimum heti egyszer elvégezni, különösen, ha egyéb védőintézkedések (maszk, távolságtartás) nincsenek érvényben az iskolában” – áll az ajánlásban.

Mint tanulmányokra hivatkozva írják, az iskolai esetek harminc–hatvan százalékát a tünetmentesek szűrésével azonosították, korán megakadályozva ezzel a másodlagos transzmissziót. Itt is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a negatív eredmény nem zárja ki a Covid–19-fertőzés meglétét, a fertőzés csak PCR-teszttel zárható ki.

  • 16x9 Image

    Fazekas Pálma

    Fazekas Pálma a Szabad Európa budapesti irodájának hírszerkesztője. Csaknem harminc éve dolgozik újságíróként, elsősorban hírek, hírműsorok szerkesztőjeként, hírszerkesztőségek vezetőjeként. A nyomtatott és az elektronikus sajtó szinte minden területén dolgozott, így a Kurírnál, az Interpress Magazinnál, a Magyar Rádióban, a Westelnél, a Magyar Televízióban, az InfoRádióban, az Origóban és az Infostartnál is.  

XS
SM
MD
LG