A finn külügyminiszter szerint tanulmányozni kell, hogy érdemes-e tovább várni a svéd csatlakozási kérelem Törökország általi jóváhagyására, vagy az ország egyedül lépjen be a katonai szövetségbe.
„Elemeznünk kell a helyzetet, hogy történt-e olyasmi, ami hosszú távon meggátolná Svédország előrelépését” – jelentette ki Pekka Haavisto az előző heti stockholmi Törökország-ellenes tüntetésekre utalva.
Hozzátette: túl korai lenne még állást foglalni az ügyben, az első számú opció továbbra is a közös csatlakozás.
Svéd kollégája, Tobias Billström erre reagálva közölte, hogy kapcsolatban van a szomszédos országgal, és próbálja kideríteni, hogy ezt a megjegyzést pontosan hogyan kellene értelmezni.
Ehhez kapcsolódóan: Miért tiltakozik Törökország a svéd és finn NATO-tagság ellen?
Rasmus Paludan svéd–dán szélsőjobboldali, iszlamofób politikus a Törökország és a NATO-csatlakozás elleni szombati tüntetésen felgyújtotta a Korán egy példányát a stockholmi török nagykövetség épülete előtt, ami világszerte számos muszlim országot feldühített.
A svéd kormány élesen elítélte a történteket, és kifejezte együttérzését a muzulmánokkal, ugyanakkor kiállt a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága mellett.
„Svédország ne számítson a támogatásunkra a NATO-t illetően” – közölte hétfőn Recep Tayyip Erdoğan török elnök.
„Világos, hogy azok, akik hazánk nagykövetsége előtt ilyen becstelenséget tettek, nem számíthatnak részünkről semmilyen jóindulatra NATO-tagsági kérelmükkel kapcsolatban” – fogalmazott.
Az incidensre nem sokkal azt követően került sor, hogy kurd tüntetők fejjel lefelé felakasztottak egy, a török államfőt ábrázoló bábut a stockholmi városháza előtt.
A finn diplomácia vezetője rámutatott, hogy az utóbbi hetek demonstrációi nyilvánvalóan lassították a belépési folyamatot a katonai szervezetbe.
„Saját értékelésem szerint késedelem várható, ami bizonyosan el fog tartani a május közepén tartandó török választásokig” – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: A svéd legfelsőbb bíróság megtagadta egy török újságíró kiadatását
B terv?
Törökország az elmúlt hónapokban jelezte, hogy nincs komolyabb akadálya a finn csatlakozási kérelem jóváhagyásának.
Helsinki egészen eddig nem vetette fel a Stockholm nélküli belépés lehetőségét, rendre a szomszédos országgal egyidejű csatlakozás előnyeit hangsúlyozta.
Matti Pesu, a Nemzetközi Kapcsolatok Finnországi Intézetének kutatója azonban arról számolt be, hogy egyre fokozódik a frusztráció a kormányban, ezért mondhatták ki most először nyilvánosan, hogy más lehetőségek is vannak.
„Változás történt. Kimondták hangosan is a B tervet” – húzta alá.
Haavisto azzal vádolta meg a svédországi tüntetőket, hogy a két ország biztonságával játszanak, és direkt provokatív akciókat szerveznek.
„Veszélyes úton járunk, ugyanis a tiltakozások egyértelműen késleltetik Törökország hajlandóságát és képességét arra vonatkozóan, hogy keresztülvigyék ezt az ügyet a parlamenten” – figyelmeztetett.
Ehhez kapcsolódóan: A svéd kormányfő Ankarában igyekszik megszerezni Törökország támogatását a NATO-tagsághoz
Svédország és Finnország régi semlegességi politikájával szakítva nyújtotta be felvételi kérelmét tavaly a katonai szövetséghez, azt követően, hogy az orosz erők februárban megszállták Ukrajnát.
Törökország ehhez bizonyos feltételeket támasztott, amelyeket Ankara szerint Svédország máig nem teljesített maradéktalanul.
A két észak-európai ország csatlakozását a NATO mind a harminc tagállamának ratifikálnia kell, amit Magyarország és Törökország kivételével már meg is tettek.
