A tavaly nyár óta húzódó magyar és török ratifikáció lezárultát követően Finnország harmincegyedik tagállamként kedden belép az észak-atlanti szövetségbe – jelentette be a katonai szervezet főtitkára.
„Ez történelmi hét. Holnaptól Finnország a szövetség teljes jogú tagja lesz” – közölte Jens Stoltenberg a NATO külügyminiszteri tanácskozását megelőző napon.
A volt norvég kormányfő tudatta, hogy most először fogják felvonni a finn zászlót a NATO központjánál, és leszögezte, hogy ez jó hír az észak-európai országok és minden tagállam biztonsága szempontjából.
Kiemelte, hogy a csatlakozási kérelmet utolsóként jóváhagyó Törökország képviselője kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszternek fogja átadni az erről szóló hivatalos dokumentumokat.
Ehhez kapcsolódóan: Nyolc hónap késlekedéssel megszavazták Magyarországon is Finnország NATO-csatlakozását
Végezetül pedig reményét fejezte ki, hogy a következő hónapokban a belépési szándékát Finnországgal tavaly egyszerre jelző Svédország is taggá válhat. „Svédország nem maradt egyedül. Svédország olyan közel van, amennyire csak lehetséges nem teljes jogú tagként” – mutatott rá.
A brüsszeli ceremónián Sauli Niinistö finn elnök, illetve Antti Kaikkonen védelmi és Pekka Haavisto külügyminiszter is részt vesz.
„Történelmi pillanat ez számunkra. Finnország számára a találkozón a legfontosabb cél az Ukrajnának nyújtott NATO-támogatás hangsúlyozása a folytatódó illegális orosz agresszió közepette” – mondta Haavisto.
„Stabilitásra és biztonságra törekszünk szerte az euroatlanti térségben” – húzta alá.
Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes arról számolt be, hogy a Kreml szükség esetén meg fogja erősíteni a katonai jelenlétet az ország nyugati és északnyugati részén.
„Ha más NATO-tagállamok erőit telepítik Finnország területére, akkor további lépéseket fogunk tenni Oroszország katonai biztonságának garantálása érdekében” – fogalmazott.
Bennfentes illetékesek szerint a NATO célja a ratifikációs folyamat lezárása a július 11–12-i vilniusi csúcstalálkozó előtt. Az új tagok belépéséhez egyhangú megerősítésre van szükség, és a svéd csatlakozást még Budapestnek és Ankarának is jóvá kell hagynia.
Ehhez kapcsolódóan: Stockholm magyarázatot kér Budapesttől a NATO-késlekedés miatt
Svédország és a szomszédos Finnország Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete után szakított a több évtizedes el nem kötelezettséggel, és csatlakozási kérelmet nyújtott be a katonai szövetséghez. Törökország és Magyarország kivételével minden NATO-tagállam hamar ratifikálta csatlakozásukat, az ankarai álláspont szerint a két ország túl engedékeny az általa terrorszervezetnek tartott csoportokkal, köztük a kurd közösségekkel szemben.
Helsinki és Stockholm hosszú időn keresztül azt hangoztatta, hogy a folyamat kéz a kézben jár, és mindenképpen egyszerre fognak belépni, de idővel nyilvánvalóvá vált, hogy a finn folyamat gördülékenyebb lesz, így különváltak.
A magyar kormánypártok a késlekedés fő okaként az Országgyűlés napirendjének zsúfoltságát jelölték meg, majd egyes, a magyarországi jogállamisággal kapcsolatos finn és svéd politikusi nyilatkozatokat kifogásoltak.
Ehhez kapcsolódóan: Finnország és Svédország csatlakozása – A NATO-ban nem Orbán miatt rágják a körmüket
A Szabad Európának nyilatkozó Balázs Péter volt külügyminiszter szerint érdekes, hogy Magyarország egy az egyben követi Törökországot, amely Finnország esetében beadta a derekát, de Svédországgal szemben fenntartja az ellenkezését.
Miközben azonban Törökország világosan elmondta fenntartásait Svédországgal kapcsolatban (a kurd emigráció és Fethullah Gülen híveinek ottani tartózkodása), a magyar kormány nem adott konkrét magyarázatot.
