Izrael csütörtökön is bombázta Gázát, miközben a Fehér Ház egyik vezető tanácsadóját várták Jeruzsálembe. Az Egyesült Államok önmérsékletre szólította fel szövetségesét.
Az immár harmadik hónapja folyó háború a Hamász palesztin fegyveres csoport október 7-i, Izrael elleni támadásai után kezdődött, amelyekben izraeli tisztviselők szerint 1200 embert, főként civileket öltek meg.
Az ostromlott Gáza mára romokban áll, a Hamász vezetése alatt álló egészségügyi minisztérium szerint több mint 18.600 ember vesztette életét, főként nők és gyerekek.
A csütörtök hajnali izraeli légicsapások legkevesebb 19 embert öltek meg a Gázai övezetben – közölte a minisztérium.
Ciszjordániában, ahol október 7. óta ugyancsak megnőtt az erőszak, a Palesztin Hatóság szerint két ember halt meg az izraeli támadásokban Dzsenín városában.
Joe Biden amerikai elnök, akinek kormánya több milliárd dolláros katonai segélyt nyújtott Izraelnek, szerdán minden korábbinál élesebben bírálta a háborút – azt mondta, hogy Izrael „válogatás nélküli bombázása” Gázában gyengíti a nemzetközi támogatást.
Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök azonban kiterjesztette az offenzívát, és azt ígérte: „Végigmegyünk az úton a győzelemig, nem érjük be ennél kevesebbel.”
Eli Kohen külügyminiszter kijelentette, hogy a Hamász elleni háború folytatódik, „nemzetközi támogatással vagy anélkül”.
Csütörtökön Jeruzsálembe várják Biden nemzetbiztonsági tanácsadóját, Jake Sullivant, aki Netanjáhúval és háborús kabinetjével készül tárgyalni.
Sullivan az utazása előtt a The Wall Street Journal egyik rendezvényén azt mondta: megvitatja a háború befejezésének ütemtervét, és arra buzdítja az izraeli vezetőket, hogy „kezdjenek egy újabb szakaszba a mostani nagy intenzitású hadműveletek helyett”.
Sullivanre „rendkívül komoly beszélgetések” várnak Izraelben – közölte szerdán John Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője.
Netanjáhú azt mondta, nézeteltérés áll fenn Washingtonnal azt illetően is, hogyan kormányozzák a Gázai övezetet a konfliktus után.
Iszmáíl Hanije, a Hamász vezetője szerdán kijelentette: „Bármilyen megállapodás, amely Gázáról vagy a palesztin ügyről a Hamász vagy az ellenállási frakciók nélkül születik, téveszme.”
A Hamász készen áll olyan tárgyalásokra, amelyek „ahhoz a politikai megoldáshoz vezethetnek, amely biztosítja a palesztin nép jogát a saját független államához, Jeruzsálem fővárossal”.
A palesztin politikai kutatóközpont szerdán közzétett közvélemény-kutatása szerint Hanijét a palesztin területeken élők 78 százaléka támogatja most, szemben a háború előtti 58 százalékkal.
Ehhez kapcsolódóan: Egyre jobban elszigetelődik Izrael és az Egyesült Államok a gázai háború miatt
A legsötétebb fejezet
Erősödik a nemzetközi nyomás Izraelen a civil életek védelme érdekében, az ENSZ Közgyűlésében a héten a túlnyomó többség támogatta a tűzszünetről szóló, nem kötelező erejű határozatot.
Miközben Washington nemmel szavazott, szövetségesei, Ausztrália, Kanada és Új-Zéland támogatta a határozatot. Ritka közös nyilatkozatukban közölték: „Aggasztja őket, hogy egyre zsugorodik a gázai civilek számára biztonságos terület.”
A CNN szerdán az amerikai hírszerzésre hivatkozva arról számolt be, hogy az október 7. óta Gázára ledobott bombák csaknem fele irányítatlan, vagyis nem lehet pontosan tudni, hova érkezik, és ez nagyobb veszélyt jelenthet a civilekre.
Philippe Lazzarini, az ENSZ palesztin menekültekkel foglalkozó ügynökségének vezetője szerdán azt mondta, hogy Gáza lakói „történelmük legsötétebb fejezetével néznek szembe”.
Téli eső áztatja a területet, ahol az ENSZ becslései szerint a 2,4 milliós lakosságából 1,9 millióan kényszerültek elhagyni otthonukat, és ideiglenes sátortáborokban élnek, miközben alig van élelmiszer, ivóvíz, gyógyszer és üzemanyag.
Amin Edvan arról számolt be, hogy családja több ezer palesztinnal együtt az al-Aksza Mártírjai kórház mellett vert tábort Gáza középső részén.
„Az esővíz beszivárog. Nem tudunk aludni. Próbáltunk nejlonponyvákat találni, de hiába, ezért kövekkel és homokkal próbáljuk távol tartani a vizet” – mondta.
Az egyiptomi határ közelében fekvő dél-gázai Rafah az otthonukat vesztett emberek hatalmas táborává vált, több száz sátrat húztak fel a városban fából és műanyag ponyvákból.
„Öt napot töltöttünk a szabadban, most pedig az eső elöntötte a sátrakat” – mondta az oda menekült Bilal al-Kasszasz.
Széllökések rángatják a törékeny szerkezeteket, amelyeket az emberek újabb műanyag fóliákkal próbálnak megerősíteni.
„Hová vándorolunk? A méltóságunkból semmi nem maradt. Hol könnyítenek magukon a nők? Nincsenek mosdók” – mondja a 41 éves Kasszasz.
Az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy egyre jobban terjednek az olyan betegségek, mint az agyhártyagyulladás, a sárgaság és a felső légúti fertőzések.
A gázai kórházrendszer romokban hever, a Hamász hatóságai közölték, hogy a gyermekeknek szánt vakcinák elfogytak, és „katasztrofális egészségügyi következményekre” figyelmeztettek.
A Hamász által irányított egészségügyi minisztérium beszámolója szerint az izraeli erők tüzet nyitottak az észak-gázai Kamal Advan kórházra.
A hadsereg egyelőre nem nyilatkozott, de Izrael többször is azzal vádolta a Hamászt, hogy kórházakban, iskolákban, mecsetekben és az alattuk húzódó hatalmas alagútrendszerben működteti katonai támaszpontjait – amit a Hamász tagad.
Ehhez kapcsolódóan: Harmadik hónapjába lépett az Izrael–Hamász-háború
Egyre több a halott katona
Izraelben a hadseregre egyre nagyobb nyomás nehezedik a katonaáldozatok számának csökkentése és a túszok szabadon bocsátása érdekében.
Eddig 115 izraeli katona esett el, tíz kedden, amely a legvéresebb nap lett Izrael számára a szárazföldi támadás október 27-i kezdete óta.
Az október 7-i támadásban – amely Izrael 75 éves történetében a legtöbb áldozatot követelte – a Hamász mintegy 240 túszt is ejtett.
A Hamász több tucat túszt engedett szabadon Izraelben fogva tartott palesztin foglyokért cserébe a múlt havi egyhetes fegyverszünet során, de több túszt holtan találtak.
A túszok családjai szerdán azt mondták: „Azonnali magyarázatot követelnek a miniszterelnöktől és a kabinet tagjaitól”, miután a helyi média arról számolt be, hogy a kormány elutasította tisztségviselők küldését Katarba a túsztárgyalások második fordulójára.
Izrael bukaresti nagykövetsége szerdán bejelentette a Gázában fogva tartott 41 éves izraeli–román Tal Haimi halálát.
Washington és London újabb szankciókkal sújtotta szerdán a Hamász „erőszakos programját fenntartó kulcsfontosságú tisztviselőit”.
Tovább nőtt a félelem attól, hogy a konfliktus magával ránthatja a térséget, naponta vannak incidensek Izrael határa mentén Libanonnal, ahol az Irán által támogatott Hezbollah székhelye található.