Joe Biden a héten a Fehér Házban fogadja Dánia és Nagy-Britannia miniszterelnökét. A tárgyalások középpontjában jórészt az ukrajnai háború áll – beleértve a közelmúltban indított erőfeszítéseket ukrán pilóták kiképzésére, majd felszerelésére amerikai gyártmányú F–16-os vadászgépekkel.
Nagy-Britannia és Dánia kulcsszerepet játszik abban a születőben lévő nemzetközi tervben, amelyet Biden a közelmúltban hagyott jóvá, miután hónapokig ellenállt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök amerikai repülőgépekre vonatkozó kéréseinek.
Az F–16-os kérdés
Akkor kerül sor a Biden két kulcsfontosságú NATO-szövetségesének vezetőivel külön-külön tervezett megbeszélésre – hétfőn a dán Mette Frederiksennel, csütörtökön pedig a brit Rishi Sunakkal találkozik –, amikor a 15 hónapja folyó háború döntő szakaszához érkezett, Ukrajna ellentámadásra készül. Ez egy olyan pillanat, amikor az Egyesült Államok és Európa Moszkvának is meg akarja mutatni, hogy a nyugati szövetség továbbra is erős, és a hosszabb távú elkötelezettség megszilárdítására összpontosít Ukrajna mellett, amikor még sehol nem látszik a háború vége.
„Ukrajna hosszú távú biztonsági érdekei jelentik az egyik dolgot, amivel kapcsolatban kíváncsiak vagyunk a nézőpontjukra, és az elnök is érdekelt a saját álláspontja megosztásában – mondta John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője. – Az F–16-osok igazából itt lépnek be a megbeszélésbe.”
Dánia a hetvenes évek óta több tucat amerikai gyártmányú F–16-ost vásárolt, és jelezte: nyitott arra a lehetőségre, hogy átadjon ebből néhányat Ukrajnának. Nagy-Britannia határozottan kiáll egy olyan koalíció mellett, amely vadászrepülőgépekkel látná el Ukrajnát, és közölte, hogy támogatni fogja Kijevet a vágyott F–16-osok megszerzésében. Az Egyesült Királyságnak azonban nincsenek F–16-osai, és London egyelőre kizárta azt a lehetőséget, hogy a Királyi Légierő Typhoon típusú gépeiből küldjön Ukrajnának.
Ehelyett – közölte Nagy-Britannia – nyár elejétől alapkiképzést ad az ukrán pilótáknak a nyugati szabványú repülőgépekre, hogy felkészítse őket az F–16-osok repülésére. Az ukrán pilóták ezután más országokba mennek tovább a képzés következő szakaszaira.
Az F–16-os megállapodás az egyike az Egyesült Államok és Európa számos újabb, nagy horderejű erőfeszítésének a nyugati elszántság erősítésére a háború közepette. Az orosz védelmi minisztérium hétfő hajnalban jelentette be, hogy csapatai meghiúsítottak egy nagyszabású ukrán támadást keleten, a Donyecki területen. Az nem világos, hogy ez volt-e az ukrán ellentámadás kezdete.
Ehhez kapcsolódóan: Hogy alakul a vadászgép-koalíció az ukrán légierő támogatása érdekében?
Valójában mennyibe kerül?
Múlt héten Frederiksen és Sunak ott volt a 45 európai vezető között, akik Moldovában részt vettek az Európai Politikai Közösség első csúcstalálkozóján, ahol támogatásukról biztosították Kelet-Európa törekvéseit arra, hogy közelebb kerüljön a Nyugathoz és távol tartsa magától Moszkvát.
Biden várhatóan a jövő havi litvániai NATO-csúcs előkészületeit is megvitatja Frederiksennel és Sunakkal. Zelenszkij nyomást gyakorol a szövetségre annak érdekében, hogy a NATO kínáljon konkrét biztonsági garanciákat Ukrajnának, és határozza meg a menetrendet az ukrán tagság eléréséhez.
A 31 tagú szövetség arra törekszik, hogy megerősítse Ukrajna nem tag státuszát a NATO-ban, és kidolgozza azoknak a biztonsági kötelezettségvállalásoknak a keretét, amelyeket felajánlhat Kijevnek, amikor véget ér a háború Oroszországgal.
Max Bergmann, aki a külügyminisztérium magas rangú tisztviselője volt az Obama-kormány idején, azt mondta: Bidennek és európai társainak az a feladatuk, hogy egyetértésre jussanak arról, mi jöjjön Ukrajna várva várt ellentámadása után.
„A konfliktus során nemcsak az ukránokat becsültük alá, hanem az európaiakat is – mondta Bergmann, aki jelenleg a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja európai, oroszországi és eurázsiai programjának igazgatója. – Nem inognak meg, de folyamatosan új forrásokat kell találniuk ahhoz, hogy katonai felszereléseket biztosítsanak az ukránok támogatására. Az Atlanti-óceán mindkét oldalán felvetődik a kérdés: igazából mennyibe kerül Ukrajna életben tartása?”
Ehhez kapcsolódóan: „Az oroszok bénák, de mi is azok vagyunk” – éles kritikát fogalmazott meg a honvédség állapotáról Böröndi Gábor, a vezérkar új főnöke
A svéd NATO-tagság
Biden várhatóan arról a törekvéséről is egyeztet Frederiksennel és Sunakkal, hogy nyomást gyakoroljon a NATO-tag Törökországra annak érdekében, hogy ne gátolja tovább Svédország csatlakozását a katonai szövetséghez.
Svédország és Finnország, amelyek katonai értelemben történelmileg függetlenek voltak, közösen kérték a felvételüket a NATO-ba, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. Törökország eleinte mindkét ország csatlakozását akadályozta, aztán Finnország felvételébe beleegyezett, miközben a svéd tagság ellen továbbra is tiltakozik.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök azt kifogásolja, hogy Svédország véleménye szerint támogatja a betiltott Kurdisztáni Munkáspártot, a PKK-t, a DHKP-C baloldali szélsőséges csoportot, valamint annak az Amerikában tevékenykedő muszlim hitszónok, Fethullah Gülen híveit, aki Ankara szerint a 2016-os sikertelen katonai puccskísérlet mögött állt.
Erdoğant múlt héten választották újra a harmadik ciklusra, annak ellenére hogy kormánya nem tudott sikeresen fellépni az elszabadult infláció és az egész városokat megsemmisítő földrengés következményeivel szemben. Most, hogy az újraválasztásáért vívott csatát a háta mögött tudhatja, a Fehér Ház illetékesei egyre optimistábbak a tekintetben, hogy a török vezető visszavonja ellenkezését Svédország tagságával szemben – állítja egy bennfentes amerikai tisztviselő, aki, miután nem volt felhatalmazása arra, hogy nyilvánosan nyilatkozzon, név nélkül beszélt.
Biden azt mondta: amikor múlt héten telefonon beszélt Erdoğannal, felvetette Svédország NATO-kérelmét és Törökország vágyát negyven darab új F–16-os megvásárlására az Egyesült Államoktól. Az utóbbi lépést egyesek mindaddig ellenzik a kongresszusban, amíg Törökország jóvá nem hagyja Svédország NATO-tagságát.
„Még mindig akarja az F–16-osokat. Mondtam neki, hogy meg akarunk egyezni Svédországgal, úgyhogy lépjük ezt meg” – mondta Biden röviddel a beszélgetés után.
Napokkal később az amerikai légierő coloradói akadémiáján tartott beszédében Biden határozott reményeiről beszélt Svédország NATO-tagságát illetően. „Meglesz. Ígérem” – mondta.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Antony Blinken amerikai külügyminiszter is reményét fejezte ki, hogy a szövetséges vezetők július 11–12-i litvániai találkozóján Svédországot beveszik a NATO-ba. Stoltenberg vasárnap Isztambulban tárgyalt Erdoğannal, de nem értek el áttörést.
