Franciaország elképzelése egy új európai politikai közösségről, amelyben az Európai Unió magországai politikai uniót kötnének a nem tagországokkal, Párizs szerint megerősítené egész Európa biztonságát, stabilitását és jólétét, különösen Oroszország indokolatlan ukrajnai háborúja tükrében.
Az Európai Unió nagykövetei által június 15-én megtárgyalt vitaanyag, amelynek egy példányát a Szabad Európa is látta, a Georgia, Moldova és Ukrajna tagjelölti státuszáról folyó tárgyalások közepette született. Emmanuel Macron francia elnök ezt az érintetteknek is elmagyarázza, amikor a héten először látogatott Ukrajnába és Moldovába.
A dokumentum szerint az új politikai közösség nyitott lenne azon európai államok előtt, „amelyek közös demokratikus értékrenddel rendelkeznek”, függetlenül az uniós tagságtól vagy a tömbhöz fűződő jelenlegi kapcsolatuk jellegétől, „függetlenül attól, hogy csatlakozni kívánnak-e, kiléptek-e belőle, nem tervezik a csatlakozást vagy csak gazdasági megállapodásokkal kötődnek hozzá”.
Formálisabb EU-s előszoba?
Macron először májusban vetette fel az ötletet. Az anyag bepillantást enged a francia elnök grandiózusabb elképzelésébe, amelynek célja, hogy Ukrajnának és más, a huszonhét tagú EU-n kívüli államoknak nagyobb védelmet nyújtson a február végén indított orosz háború nyomán.
A vitairat szerint a javaslat nem helyettesíti és nem alternatívája a blokk bővítési politikájának – amelyhez Franciaország az elmúlt években langyosan állt hozzá –, megjegyezve, hogy „az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó európai államok számára éppen ellenkezőleg, lehetővé tenné a csatlakozás előtt az uniós tagállamokkal való kapcsolatok erősítését mind politikai, mind az egyes uniós szakpolitikákban való társult részvétel tekintetében, beleértve adott esetben az EU belső piacába való fokozatos integrálódást”.
Az új közösség emellett nem lépne más politikai testületek, például az Európa Tanács vagy az EBESZ helyébe – áll a dokumentumban –, hanem segítené „az európai család minden tagjának egyenlő alapon és kontinensünk egységének szellemében való összefogását”.
Laza jogi struktúra
„Ezzel szemben a kontinensünk országai közötti kapcsolatokat – akár az Európai Unióhoz tartoznak, akár nem, akár csatlakozni kívánnak hozzá, akár nem – többoldalú vagy kétoldalú keretek bonyolult szövevénye jellemzi. Mindegyik releváns marad. De vissza kell szereznünk a közösségi érzést” – olvasható a dokumentumban.
A javaslat egy laza jogi struktúrát irányoz elő döntéshozatali képességgel, amely évente többször ülésezik államfői, kormányfői és miniszteri szinten.
A június 15-i megbeszélést ismerő személyek szerint Ausztria, Belgium, Olaszország, Luxemburg, Hollandia és Ausztria uniós nagykövete szólalt fel a javaslat mellett, amelyet az uniós államfők is megvitatnak majd, amikor július 23–24-én Brüsszelben csúcstalálkozót tartanak.
A csúcson az Európai Bizottság véleményét is megvitatják a Georgia, Moldova és Ukrajna által benyújtott tagsági kérelmekről. Ezek az országok gyorsítani szeretnék a folyamatot, hogy növeljék biztonságukat, tekintettel Oroszország agressziójára és arra a félelemre, hogy Ukrajnán kívül más országokat is célba vehet.
A Szabad Európa több forrása szerint a bizottság legalább Ukrajna és Moldova számára tagjelölti státuszt fog ajánlani bizonyos feltételekkel, bár korántsem biztos, hogy mind a huszonhét EU-tagállam támogatni fogja ezt.
