Augusztus 1-jén életbe lépett Georgiában az a széles körben bírált új törvény, amely több ezer szerkesztőség és civil társadalmi csoport hitelességét áshatja alá azzal, hogy külső hatalmak kiszolgálóinak minősíti őket.
A kormányzó párt két hónappal ezelőtt söpörte félre az országon belüli tiltakozásokat és a nemzetközi figyelmeztetéseket, amelyek szerint a törvénytervezet elfogadása veszélyezteti a további integrációt a Nyugattal.
Még mindig több olyan per folyik, amelyek megkérdőjelezik a törvény alkotmányosságát, köztük Szalome Zurabicsvili elnök mindenkori első alkotmánybírósági beadványa alapján.
Az új törvény kötelezi azokat a független csoportokat és médiumokat, amelyek finanszírozásuk húsz százalékát külföldről kapják, hogy csatlakozzanak egy mindenki számára elérhető nyilvántartáshoz, amely szerint külföldi érdekeket szolgálnak. A június 3-i törvénybe iktatás hatvannapos előkészítési időszakot írt elő.
„Augusztus 1-jétől minden készen áll. Azok a szervezetek, amelyek megfelelnek ezeknek a kritériumoknak, már jelentkezhetnek nálunk” – jelentette be július 30-i sajtótájékoztatóján Rati Bregadze igazságügyi miniszter, akinek a tárcája vezeti majd a nyilvántartást.
A törvény be nem tartása folyamatos pénzbírsággal sújtható.
Georgia mintegy tízezer nonprofit szervezetének túlnyomó többsége kap külföldről támogatást.
Több tucat ismert szervezet megfogadta, hogy nem tartja be a törvényt, de aktivisták szerint a kilátásba helyezett bírságok sok kisebb civil szervezet létét torpedózhatják meg.
A külföldi befolyás átláthatóságáról szóló törvény májusi elfogadása előtt több mint egy évvel a kormányzó Georgiai Álom és szövetségesei meghátráltak, lemondtak egy hasonló törvénytervezetről, amely külföldi ügynöknek minősítette a külföldről finanszírozott csoportokat.
Georgiában – bár brutálisan leverték és erőszakosan megtorolták – április közepén tízezrek tüntettek a némileg átszövegezett törvényjavaslat ellen, amelynek célja és hatása ahhoz az évtizedes oroszországi törvényhez mérhető, amely hozzájárult a független média és a nyilvános ellenvélemények erőszakos elhallgattatásához.
A legtöbb tüntető egyszerűen orosz törvényként emlegette a jogszabályt, mások, köztük külföldi bírálói külföldiügynök-törvénynek hívják.
Georgia miniszterelnöke, Irakli Kobakidze azzal érvel, hogy a törvény előmozdítja az átláthatóságot és a nemzeti szuverenitást, jóllehet a civil szervezeteknek már korábban is ismertetniük kellett a kormánnyal, honnét jutnak pénzhez.
Három jogi kifogást nyújtottak be eddig az alkotmánybírósághoz. A felperesek minden esetben a végrehajtás felfüggesztését kérték a vita rendezéséig.
Mindannyian Georgia alkotmányának 78. cikkelyére hivatkoztak, amely előírja a tisztviselőknek, hogy „a hatáskörükön belül mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy biztosítsák” Georgia integrációját az Európai Unióba és a NATO-ba.
„A Georgiai Álom elállta az utat az európai uniós integráció előtt az orosz törvény elfogadásával – mondta Giorgi Vasadze, a Stratégiaépítő párt alapítója a július 29-i fellebbezésről, amelyet 37 képviselő együtt nyújtott be. – Ez bizonyított tény. Így az, hogy megsértették Georgia alkotmányát, ugyancsak félreérthetetlenül bizonyított.”
Az Európai Unió felfüggesztette a tagjelölt Georgiával a csatlakozási tárgyalásokat, mondván, hogy a törvény ellentétes az unió demokratikus alapértékeivel.
Ehhez kapcsolódóan: EU-párti fiatalok állnak a „külföldiügynök-törvény” elleni tüntetések élén Georgiában
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy felülvizsgálja a kapcsolatait Tbiliszivel a törvény, valamint Kobakidze és a Georgiai Álom más tisztségviselőinek megjegyzései miatt, amelyeket a jogszabály három hónappal ezelőtti újbóli beterjesztése óta tettek.
A héten Washington 95 millió dollárnyi georgiai segély felfüggesztését jelentette be, egyebek mellett antidemokratikus akciókra hivatkozva. Jelezte, hogy Georgia kormánya új akadályt gördített a NATO- és az EU-tagság elé.
A harmadik fellebbezést az alkotmánybírósághoz 122 média és civil társadalmi csoport nyújtotta be, jobbára azonos indokokkal.
A törvény felhatalmazza az igazságügyi minisztériumot arra, hogy személyes adatokat kérjen a célba vett szervezetekkel kapcsolatban álló egyénekről, ideértve az adott személy politikai nézeteire, etnikai hovatartozására, vallási meggyőződésére vagy szexuális életére vonatkozó részleteket.
Merab Turava, az alkotmánybíróság elnöke közölte, hogy a beadványokat együtt fogják elbírálni. A kilenctagú bíróságnak várhatóan legalább egy hónapjába telik majd az összevont ügy részleteinek áttekintése.
A kormány tisztviselői következetesen elutasítják, hogy a jogszabályt orosz vagy külföldiügynök-törvényként emlegessék, jóllehet magában hordozza annak lehetőségét, hogy a nyilvántartásban szereplő csoportokat éppúgy megbélyegezzék, mint Oroszországban.
Július 30-i sajtótájékoztatóján Bregadze igazságügy-miniszter nem válaszolt egy kérdésre, mivel kifogásolta, hogy az újságíró külföldiügynök-törvényről beszélt.
