Szalome Zurabicsvili ismét leszögezte, hogy meg fogja vétózni a sokat bírált, orosz mintára bevezetni kívánt jogszabályt, még ha a kormánypártnak meg is van a parlamenti többsége a felülírásához.
A georgiai elnök az észt, lett, litván és izlandi külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a kormány „nem hallotta meg sem az emberek hangját, sem barátai tanácsait, sem senki más figyelmeztetéseit, és a maga útját követte”.
„Georgia túlélése forog ma kockán” – szögezte le.
Hozzátette, hogy terveket vázolt fel a jövőre vonatkozóan egyfajta európai platform létrehozása érdekében, amelyet hamarosan be fognak mutatni.
Ehhez kapcsolódóan: Georgiában a parlament a tömeges tiltakozások dacára jóváhagyta a vitatott „külföldiügynök-törvényt”
„Azonnali tervünk a választási mozgósítás, egy békés út, amellyel kétségtelenül mindannyian nyernénk, a békés és európai csapásra terelve hazánkat” – fogalmazott.
Az államfőnek tíz napja van a vétó benyújtására, a kormánypártnak azonban megvan a szükséges többsége a parlamentben a felülírásához.
Irakli Kobahidze georgiai kormányfő azzal vádolta a tiltakozókat, hogy „egy politikai kisebbség agendáját követik”, és rendkívül felelőtlenül viselkednek.
A miniszterelnök emellett bírálta az Egyesült Államokat, azt állítva, hogy hamis nyilatkozatokat tesz a kérdéses jogszabályról.
James O’Brien amerikai külügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy veszélybe kerülhet a kétoldalú kapcsolat a törvény jogerőre emelkedésével, és kérdések merülhetnek fel a Georgiának szánt támogatások kapcsán is.
„Sötét nap ez a georgiai demokrácia számára” – írta közös levelében tucatnyi amerikai törvényhozó.
A georgiai fővárosban a parlament 84:30 arányú jóváhagyása ellenére folytatódtak a demonstrációk. A rendőrség erőszakkal oszlatta fel a tömeget egy helyen, legalább tíz embert őrizetbe vettek, többen megsebesültek, másokat helyszíni tudósítások szerint már az előállításukat követően vertek meg.
A külföldi befolyásról szóló törvény keddi elfogadását az Egyesült Államok, az Európai Unió és számos jogvédő elítélte. Ennek értelmében minden egyes szervezetnek nyilvántartásba kellene vetetnie magát pénzbírság terhe mellett, amennyiben finanszírozásuk legalább húsz százaléka külföldről származik.
Az ellenzék orosz törvényként hivatkozik a jogszabályra, ugyanis Moszkva hasonló intézkedést fogadott el a független sajtó és a Kremllel szemben kritikus szervezetek megbélyegzésére.
Sokan úgy gondolják, hogy a törvény a tekintélyelvűség irányába mozdítaná az országot, és sértheti az európai uniós csatlakozási törekvéseket. Hetek óta tömegtüntetések zajlanak Tbilisziben és más városokban.
Ehhez kapcsolódóan: Miért robbantott ki tüntetéseket a „külföldi befolyás” visszaszorítását célzó törvény Georgiában?
A kormányzó Georgiai Álom, amely az ország EU-, illetve NATO-ambíciói ellenére szorosabbra fonta a kapcsolatot Oroszországgal, elsősorban azzal érvel, hogy a törvényre az átláthatóság és az „álliberális értékek” elleni küzdelem érdekében van szükség.
Az Európai Unió figyelmeztetett, hogy a törvény komoly akadályt jelenthet az integrációs folyamatban. A közösséghez való csatlakozásnak a kormány Nyugat-ellenes retorikai fordulata ellenére is igen magas a támogatottsága a tavaly óta EU-tagjelölt országban.
A NATO szóvivője „rossz irányba tett lépésként” hivatkozott a törvényre, amely távolabb viszi Georgiát az euroatlanti integrációtól.
