Bulvár-történetírás, giccsnacionalizmus – történészek a kormány emlékezetpolitikájáról. Elég édes lesz-e a mézesmadzag? – az új EU-reformterv esélyei. Mennyire sikeres a kormány családpolitikája? – Kapitány Balázs demográfus. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Bulvár-történetírás, giccsnacionalizmus – történészek a kormány emlékezetpolitikájáról
Megszámlálhatatlan mennyiségű pénzt költött el a kormány 2010 óta a nemzeti emlékezetre. Idén – a tűzijátékkal együtt – több mint tízmilliárd forintból rendezték az augusztus 20-i ünnepségsorozatot, és ez csak egy tétel a nemzeti történelmet ünneplő költésekből. Ráadásul történészek szerint a kormány látványos emlékezetpolitikája nemcsak drága, hanem leegyszerűsítő és ellenségkép-teremtő is.
Elég édes lesz-e a mézesmadzag? – az új EU-reformterv esélyei
Nagyságrendekkel tenné hatékonyabbá az Európai Unió működését a legutóbbi, nem hivatalos német–francia reformterv. Bár látszólag a magyar kormány politikáját veszi célba a javaslat, inkább a közösség bővítésének szándéka indokolja. Podcastsorozatunk legfrissebb részében arról beszélgettünk állandó brüsszeli tudósítónkkal, hogy mit veszíthet és nyerhet az Orbán-kormány.
Mennyire sikeres a magyar kormány családpolitikája? – Kapitány Balázs demográfus
A magyarországi termékenység a 2021-es csúcsot követően trendszerű csökkenésnek indult, bezuhant a házasodási kedv is. Ez azt jelenti, hogy kipukkadt a népesedéspolitikai intézkedésekkel felpumpált termékenységi buborék? Erről is kérdeztük a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársát.
Szlovákiában dőlhet el Orbán európai jövője
Szombaton választásokat tartanak Szlovákiában, ami két szempontból is jelentőséggel bír: a tét egyrészt az, hogy Robert Fico visszatér-e a hatalomba, így lehet-e új szövetségese az Európai Unióban a magyar miniszterelnöknek, másrészt rendkívül fontos, hogy bejut-e magyar párt a szlovák törvényhozásba.
Egyelőre talonban a magyar kártya az EU-s költségvetési tárgyalásokon
Először kerül szerdán a tagállami EU-nagykövetek asztalára a hétéves keretköltségvetés százmilliárdos kiigazítására vonatkozó bizottsági javaslat. Bár mindenkinek a fejében ott van a belengetett magyar és lengyel vétó, a tárgyalásokat eddig jórészt a büdzsé nettó befizetőinek fenntartásai dominálták.
Egy másik cikkünkben arról írtunk, hogy a német blokkolás feladása után létrejöhet a megállapodás az Európai Unió Tanácsában az új menekültügyi és migrációs szabályozás egyetlen hiányzó láncszeméről, a veszélyhelyzeti rendeletről, amely a magyar kormány szerint még több illegális bevándorlót vonzana Európába. Ez ugyanakkor még nem a történet vége, minthogy a jogszabályokról még a másik társjogalkotó intézménnyel, az Európai Parlamenttel is egyetértésre kell jutni, márpedig a képviselő-testület álláspontja sarkosabb, például a menedékkérők kötelező átvételét javasolja.
Mi a kockázata a 4iG állami hátszéllel segített terjeszkedésének?
Pár év alatt nőtt informatikai-telekommunikációs óriássá a 4iG, amely ma már meghatározó szereplő a távközlés, az informatikai szolgáltatások vagy a hírközlés területén, sőt a német hadiipari óriás, a Rheinmetall révén már a hadiiparba is beszállt. Mi a kockázata és hol a határa az állami hátszéllel zajló terjeszkedésnek? Egyebek között ezt elemezte cikkében Keller-Alánt Ákos, a Sztoriban vendége.
Botrány az ELTE-n: két ismert, fehér felsőbbrendűséget hirdető amerikai is beiratkozott egy kurzusra
Két ismert amerikai fehér nacionalista, Greg Johnson és David Michael Zsutty nemrég együtt iratkozott be az ELTE Budapest Summer University négyhetes programjára. Miután a kurzus többi résztvevője számára kiderült, hogy kikkel tanulnak együtt, vizsgálatot követeltek az egyetemtől. A botrány miatt a záróünnepség is elmaradt. Nem újdonság, hogy nyugati szélsőjobboldali aktivisták Magyarországra költöznek.
Rekordszinten a kórházak tartozása, bérekre mehetett el az adósságrendezésre adott pénz
Szeptember végére százmilliárd forintnál is több lehet a kórházak tartozása a beszállítók felé, sok cég csődközeli helyzetbe került az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint. A kormányzat adott nyáron hatvanmilliárdot konszolidációra, de főleg bérkifizetésre költötték, mert arra nem kaptak elegendő fedezetet.
Rengeteg elsős kisdiák ismétel évet, és egyre több az SNI-s
A kormány három évvel ezelőtt vezette be a hatéves korban kötelező beiskolázást, amelyet csak egy szakértői vizsgálat esetén lehet halasztani. Azóta egyre több gyerek érkezik éretlenül iskolába, és egyre többükről derül ki, hogy sajátos nevelési igényű státuszba sorolható. A szakértők szerint van összefüggés. Nem a gyerekeknek kellene változniuk, hanem az iskolarendszernek.
Újabb lélegeztetőgépekre írtak ki közbeszerzést, miközben 16 ezer darabot tárolnak raktárban
Újabb lélegeztetőgépek beszerzésére írt ki közbeszerzést a honvédség, miközben a járvány alatt háromszázmilliárd forintért vásárolt 16 ezer lélegeztetőgépet raktárban tárolják – hívta fel rá a figyelmet közösségi oldalán Hadházy Ákos. A tárca indoklása szerint a NATO-szabványnak megfelelő eszközöket terveznek beszerezni.
Olyan jól sikerült a nyíregyházi deszegregációs program, hogy van, aki azóta a parkolóban alszik
A rendszerváltás óta szó szerint megszámlálhatatlanul sok pénzt költöttek a kormányok a szegények felzárkóztatására, de azt, hogy ebből mennyi jutott el oda, ahova valóban szánták, senki sem tudja. A nyíregyházi önkormányzat éppen az ellenkezőjét csinálta annak, mint amire az EU pénzt adott volna: a deszegregációs programból szegregációs programot. Amikor ez kiderült, a közösség nem is támogatta tovább a közel kétmilliárdos projektet. Így valójában végül a magyar adófizetőknek kellett a zsebükbe nyúlniuk, amiért a városvezetés a kis cigánytelepből még nagyobbat csinált.
Radó Péter: A pedagógusok elképesztően szervezetlenek
Az oktatáskutató szerint közoktatási rendszerünk döbbenetesen szétaprózódott, több száz iskolát kellene bezárni, de ilyen 2010 óta nem történik, mert a kormány nem vállalja a politikai felelősséget, miközben a tanárokkal bármit megtehet. A szakszervezetek ragaszkodnak a jogszerűséghez, ami ebben a helyzetben kontraproduktív.
Hulladékkoncesszió: összeomló informatikai rendszer, megakadó anyagáram
Szakmabelieket kérdeztünk arról, hogy mik a tapasztalataik a júliusban elindult hulladékkoncessziós rendszerről. Szerintük hibás az a szemlélet, hogy a Mol koncessziós cége kizárólag a nagy és a közepes vállalatokra koncentrált, míg a kicsikkel nem törődtek. „Ezek a kis cégek és az általuk gyűjtött anyagok nagyon hiányoznak” – mondta egy szakértő. Az informatikai rendszer az utolsó pillanatban készült el, emiatt is akadozik az anyagáramlás, a hulladékhasznosítók egy része nem kap utánpótlást.
Ki záratja be a magyar postákat?
A Magyar Posta Zrt. az elmúlt két-három évben komoly megszorításokat vezetett be. Létszámleépítés volt, alkalmazottakat küldtek el, és sorra zárják be a kisebb postahivatalokat. Ezeket a lépéseket azonban a kormánypárti média segítségével úgy kommunikálják, mintha az állami vállalatnak és a kormánynak semmi köze nem lenne hozzájuk.
Orosz háborús bűncselekményeket azonosított az ENSZ vizsgálóbizottsága
A szakértői testület sok bizonyítékot talált az Ukrajnát megszálló orosz katonák súlyos jogsértéseire, egyebek mellett akár 83 éves nők brutális megkínzására és megerőszakolására, ami esetenként végül az áldozatok halálát okozta.
