Méltánytalanul alacsony a pedagógusok bére – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Mathias Corvinus Collegium által rendezett szekszárdi rendezvényen. Két év múlva nyolcszázezer, négy év múlva pedig egymillió forint lesz a pedagógusok átlagbére – ígérte Gulyás Gergely.
A pedagógusok béremeléséhez meg kell szűnnie az európai uniós pénzek visszatartásának, ez március végén megtörténhet – nyilatkozta a miniszter az MTI tudósítása szerint.
Gulyás Gergely azt mondta, a magyar kormánynak az EU-val kötött megállapodása szavatolja, hogy „2025. január 1-jén egy pedagógus bére átlagosan bruttó nyolcszázezer forint lesz, és két évre rá az egymillió forintot is el fogja érni”.
Ehhez kapcsolódóan: Évtizedes lehetőséget nem használt ki a magyar kormány
A miniszter arról is beszélt, hogy pillanatnyilag az Európai Uniónak nincs alternatívája. Gulyás Gergely hozzátette: ez nem az EU-nak a magyar GDP-hez való, 1,4 százalékos hozzájárulása miatt van így, hanem azért, mert Magyarország az egységes uniós, schengeni térség része, a magyar gazdaság számára nélkülözhetetlen a közös piac.
Az európai országok együttműködés nélkül rosszabb esélyekkel vennének részt a világgazdasági versenyben – mondta. Azt is megjegyezte: az ország hosszú ideig nagyon jól meglenne európai uniós pénzek nélkül, tévedés, hogy ezen múlik az ország boldogulása, „de a célunk az, hogy minden uniós forrást megszerezzünk”.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány már elköltötte a helyreállítási alap legalább húsz százalékát
A V4-ek együttműködésére vonatkozó kérdésre a miniszter kifejtette: Magyarország a lengyelekkel abban nem értett egyet, hogy Oroszország jelent-e fenyegetést a NATO-tagállamokra. Ha a lengyeleken múlna, a lehető legnagyobb hévvel kellene részt venni abban a konfliktusban, amelyet jó távol akarunk tartani magunktól – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a lengyelekkel való együttműködés az Európai Unión belül jó, csak „kevésbé látványos”.
Gulyás Gergely azt mondta, Szlovákia és Lengyelország is választás előtt áll. „A helyzet nem olyan jó, mint néhány évvel ezelőtt volt, de ha a két országban lezajlik a választás, és ha a háborúnak vége lesz, az önmagában is javítani fogja a V4-ek együttműködését” – magyarázta.
További kérdésre válaszolva közölte: az energiaárak emelkedése mindenre kihat, Magyarország energiafüggősége lényegesen nagyobb, mint Európa legtöbb országáé. A földgázt 85 százalékban ma is Oroszországból kapjuk, és a kőolaj terén sem sokkal jobb az arány. Az orosz gáz és kőolaj ára világpiaci szintű, ami „az egekben van”, ezért az infláció is nagyobb – tette hozzá. A miniszter az infláció okaként említette a forint árfolyamgyengülését, amit „sikerült valamelyest megfordítani”.
Ehhez kapcsolódóan: Nincs megállás: januárban 25,7 százalékos volt az infláció
A Paks II. építésére vonatkozó kérdésre kijelentette: ha jövőre sikerül elkezdeni az építkezést, az atomerőmű „reálisan 2032 táján működni tud”. Aláhúzta, hogy Magyarország nem fogad el Oroszország elleni, nukleáris energiára vonatkozó uniós szankciót. Nehézség, hogy a beszállítók között lévő amerikai és német cégek továbbra is szeretnének részt venni a paksi bővítésben, de ehhez az adott állam engedélye kell. „Meglátjuk, hogy a Siemens megkapja-e ezt” – jegyezte meg. Gulyás Gergely egy másik kérdésre reagálva közölte, hogy a Siemens „nem nélkülözhetetlen”, három-négy nyugat-európai cég is át tudja venni a szerepét.
Egy kérdésre azt válaszolta: ha Ukrajna nem változtat a magyar nyelvet visszaszorító nyelv- és oktatási törvényen, akkor nemcsak a NATO, hanem az Európai Unió felé sincs számára út. Gulyás Gergely azt mondta, jó hír, hogy kedden egy olyan kezdeményezés érkezett, amely szerint Ukrajna hajlandó kétoldalúan megállapodni a törvények megváltoztatásáról.
