Egyre több a menekült, de a civil áldozatok száma is nő Ukrajnában, a háború harmadik hetében sem csillapodtak az orosz haderő támadásai. Közben zajlik Magyarországon a kampány: az ellenzék bemutatta programját, egy NER-közeli számlagyárnál MSZP-s politikusok neve merült csak fel, és megválasztották az új államfőt.
Harmadik hetébe lépett Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja
Mind több olyan hír érkezik Oroszországból, hogy a támadó haderő civil célpontokat támad. Többször is támadás érte a humanitárius folyosókon menekülni próbáló embereket. Tűzszünet idején ért légicsapás több középületet, köztük egy szülészeti és gyerekklinikát a délkelet-ukrajnai Mariupolban március 9-én. A támadásban többen megsebesültek, a terhes nőket kimentették a romok közül.
Az Ukrajna lerohanása során a harcok által eddig legsúlyosabban érintett ukrán városok vezetői számoltak be az aktuális helyzetről egy megrázó beszélgetésen. A polgármesterek szerint a tiszta víz, az inzulin, a fűtés vagy az ennivaló is nagyon fontos, de a legfontosabb segítség a légtérzár lenne, hogy ne bombázzák tovább a civileket. Az ellen ugyanis sehogy nem tudnak védekezni, és folyamatosan halnak meg az emberek.
Kijevből is megindultak a menekültek, a hét végére a város szinte kiürült.
Péntekre virradóra egy pilóta nélküli repülőgép zuhant le a horvát főváros közelében. A szovjet gyártmányú eszköz az ukrajnai háborús övezetből érkezett Románián és Magyarországon keresztül. A Honvédelmi Minisztérium a hvg.hu-nak küldött válaszában azt írta: folyamatosan nyomon követték a Zágrábban lezuhant, TU–141 típusú eszközt. A katonai drón berepüléséhez hasonló két további incidens is történt a magyar légtérben.
Egyre több, Kárpátaljáról Magyarországra menekülő roma térne vissza Ukrajnába – erről számoltak be lapunknak civil szervezetek. A gond csak az, hogy a romák többségének nincs útlevele, sokan anyakönyvi kivonattal érkeztek Magyarországra, azonban ezzel nem tudnak visszamenni. Az anomáliára civil szervezetek hívták fel a magyar hatóságok figyelmét, akiknek sikerült a napokban megegyezniük az ukránokkal. Hétfőn már húsz család visszatérhetett Magyarországról Ukrajnába. Eddig majdnem 180 ezren menekültek Magyarországra, amióta kitört a háború. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint eddig csaknem kétmillió ember hagyta el Ukrajnát; a II. világháború óta ez a leggyorsabban növekvő menekültválság.
Özönlenek a háború elől menekülők Ukrajnából, főleg Lengyelország és Magyarország felé. Folyamatosan frissülő ábráinkkal követheti, hogy hova és hányan érkeztek eddig.
Az Oroszországgal szembeni szankciók nemcsak az oroszoknak, hanem az uniós polgároknak is fájnak. Azonban mindent meg kell tenni annak megelőzésére, hogy európai pénzek jussanak Putyin rendszeréhez, amelyből aztán az ukrán öldöklést finanszírozzák. Az EP teljes egységben sorakozott fel a közös álláspont mögött.
Tagság helyett fegyvereket ajánl az EU Ukrajnának. „Ukrajnának közöttünk a helye” – jelentették ki egyöntetűen az uniós vezetők a rendkívüli csúcstalálkozón, de ennél tovább nem sikerült jutni. A tagállamok megosztottak a folyamat gyorsaságát illetően, ezért egyelőre nem lehet megjósolni sem, mikor lehet az EU tagja Ukrajna.
Sok orosz számára ismeretlenek a háborús pusztítás képei, mert csak a Kreml propagandája jut el hozzá Ukrajna megszállásáról. Vajon hogy reagáltak Perm és Vlagyivosztok hétköznapi lakosai, amikor a Szabad Európa orosz stábja megmutatta nekik a valóságot?
Kampány a háború árnyékában
„Az Orbán-kormánynak továbbra is vannak olyan elköteleződései Oroszország felé, amelyeknek nem ismerjük a részleteit.” A háború kitörése után Szijjártó Péter programja ugyanúgy folytatódott, mintha mi sem történt volna. A keleti nyitás logikája szerint nehéz lett volna Oroszországot fenyegetésként kezelni, mondja interjúnkban Végh Zsuzsanna külpolitikai szakértő. Az Europa-Universität Viadrina kutatója és oktatója szerint az orbáni külpolitika azt eredményezheti, hogy Magyarország magára maradhat: miközben elidegenedünk szövetségeseinktől, az Oroszországgal való közeli kapcsolatot sem lesz már egyszerű fenntartani.
„Tévednek, akik szerint Orbán igazából nem is akar választást nyerni”, mondja Ruff Bálint a Konstruktív bizalmatlanság e heti epizódjában. A kommunikációs és kampánytanácsadó szerint Orbán Viktor minden pontot teljesített egy képzeletbeli megfelelési listán az ukrajnai háború kitörése után.
Alapvető változtatásokat ígér az ellenzék nemrég bemutatott választási programja az állam működése ügyében, 180 fokos irányváltás jönne az orosz és a kínai fókuszú külpolitikában, jelentős béremeléseket és sokkal gyorsabb zöld átállást is tervez az Egységben Magyarországért. Az ellenzék tíz pontba rendezte kormányprogramját: jogállam, oktatás, egészségügy, szociálpolitika, nemzetpolitika, környezetvédelem, fenntartható fejlődés, gazdaságpolitika, biztonságpolitika és külpolitika.
Nagy erőkkel védi a Fidesz Táplánszentkeresztet. Választási riport egy Szombathely melletti faluból, ahol persze mindenki az orosz–ukrán háborúról beszél. Putyin diktátor, de igazából a NATO miatt van az egész. Orbán jól csinálja, és maradjunk ki mindenből. Műtrágya viszont nem lesz. Táplánszentkereszten az előző választásokon a Fidesz nyert, mégis kevesen vállalták a véleményüket.
Csütörtökön a papírformának megfelelően Novák Katalin volt családokért felelős tárca nélküli minisztert, a Fidesz korábbi alelnökét választotta államfőnek az Országgyűlés fideszes többsége.
2021 augusztusában a HVG írt először annak a számlagyárnak az esetéről, amely a BKV és a Jászai Gellért birtokában lévő 4iG körül épült ki. Az ügyet akkor kapta fel a sajtó, amikor a számlagyáras cég vezetője, Fuzik Zsolt vallomásában arról kezdett beszélni, hogy vesztegetési pénzt adott át három MSZP-s politikusnak: Tóth Csaba, Horváth Csaba és Molnár Zsolt neve került elő. Ők állítólag a zuglói parkolást üzemeltető cégtől kaptak vesztegetési pénzt. A szocialista országgyűlési képviselő Tóth Csaba mentelmi jogának felfüggesztését javasolja az Országgyűlés Mentelmi bizottsága. A számlagyáras ügy részleteit és a kormányközeli cégek érintettségét most a Telex és a 444 járta körbe részletesen.
Gazdaság a háború árnyékában: 400 forintos euró, 15 éve nem látott infláció
A héten rekordmélységbe zuhant a forint, előfordult, hogy egy euróért 400 forintot kellett fizetni. Egyelőre azonban nem kell attól tartani, hogy ennyi marad, az Ukrajnában zajló háború miatt azonban hozzá kell szokni a 390 forint körüli árfolyamhoz. A jegybank kedden kissé szigorított, a gyengébb forintárfolyam azonban tovább növeli az inflációt.
A KSH szerdai jelentése szerint februárban 8,3 százalékos volt az infláció. Tizenöt éve nem volt ilyen magas, mint most februárban, és ebben még nincs benne a rekordgyenge forint és az ukrajnai háború hatása sem. Hiába vezetett be árstopot a kormány néhány alapvető élelmiszerre, a kereskedők más termékekre háríthatták át a veszteséget, így azok még jobban drágultak. Ha nem lenne fixálva az üzemanyag legmagasabb ára, ma már 640 forintért lehetne gázolajat tankolni a kutakon.
Csütörtök este jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy marad a benzinárstop és biztosított az üzemanyag-ellátás Magyarországon. Az ukrán háború miatt az egekbe szöktek az energiaárak, emiatt több európai országban kétszáz forinttal drágább az üzemanyag, mint Magyarországon. A kormány három intézkedést hozott az árstop és az ellátás biztosítása érdekében. A 7,5 tonna feletti gépjárművek, kamionok és a 3,5 tonna feletti külföldi rendszámú teherautók csak a nagynyomású kutaknál tankolhatnak, piaci árfolyamon. Ezen túl húsz forinttal csökkentették az üzemanyagok jövedéki adóját. Harmadik intézkedésként eljárást indítanak azokkal szemben, akik rémhírt terjesztenek az üzemanyag-ellátással kapcsolatban.
Járvány a háború árnyékában
A szociális és egészségügyi intézményeket, valamint az idősotthonokat kivéve hétfőtől nincs maszkviselési kötelezettség Magyarországon, ideértve a közösségi közlekedést és a boltokat. Kivezetik a védettségi igazolványra vonatkozó szabályokat is. Az egészségügyi veszélyhelyzet és az azzal járó különleges jogrend ugyanakkor továbbra is érvényben van. Az elmúlt héten naponta mintegy ötven ember halt bele a koronavírussal kapcsolatos betegségbe, egyre kevesebben szorulnak kórházi ápolásra Covid miatt.
Elindult a Szabad Európa YouTube-csatornája
Videós történetek a nagyvilágból – elindult a Szabad Európa YouTube-csatornája, amelyen magyarországi riportok mellett több mint húsz országból mutatunk meg személyes történeteket nemzetközi kollégáink segítségével. Iratkozzon fel ezen a linken!
