A veszélyhelyzet meghosszabbításáról, egy államfő által még ki nem hirdetett jogszabályról és a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos szabályok módosításáról is szó lesz a parlament ma kezdődő, háromnapos ülésén.
A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosításával lehetővé válik, hogy a kormány a veszélyhelyzetet további 180 nappal meghosszabbíthassa.
A kormány három éve, 2020. március 11-én hirdette ki először a veszélyhelyzetet a koronavírus-járványra hivatkozva. Egy rövid, három hónapos időszakot leszámítva azóta folyamatosan rendeleti kormányzás van Magyarországon, igaz, az indok időközben megváltozott.
A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet május 31-én megszűnt, a kormány közvetlenül előtte bejelentette, hogy szerintük szükség lesz újabbra, ezúttal az ukrajnai háború miatt. Ennek érdekében pedig az Alaptörvényt is újra módosították.
2022. május 24-én a kormány háborús veszélyhelyzetet hirdet. Tavaly november óta pedig a parlament kormánypárti többségének döntése értelmében a kormány a veszélyhelyzet harminc napon túli meghosszabbítását az Országgyűléstől alkalmanként legfeljebb 180 napra kérheti, miután előzőleg többször érte kritika a kormányt, hogy nincs sem érdemi időbeli, sem tartalmi korlátja a veszélyhelyzeti szabályozásnak.
A civil jogvédő szervezetek folyamatosan bírálták a kormányt a veszélyhelyzeti kormányzás miatt, mert úgy látják, hogy a különleges jogrendet a kormány már a járvány alatt is számos esetben a saját hatalmi céljainak elérésére használta, és azóta is számos olyan rendeletet hozott, amely semmilyen összefüggésben nem volt a járvánnyal vagy az ukrajnai háborúval.
Ehhez kapcsolódóan: Sokszor volt már háború szomszédos országban, mégsem kellett a veszélyhelyzet
Erről is szó lesz még a héten a parlamentben
Napirend előtti felszólalásokat követően két és fél órán át interpellációk, majd azonnali kérdések hangzanak el.
A parlament várhatóan megvitatja az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya több módosítását kihirdető törvényt, amelyet Novák Katalin köztársasági elnök még tavaly novemberben küldött vissza megfontolásra az Országgyűlésnek. Az államfő a ki nem hirdetett jogszabállyal kapcsolatban alapvető jogi problémának minősítette, hogy az ténylegesen nem tartalmazza az összes olyan nemzetközi jogi dokumentum szövegét, amelynek kihirdetésére a törvény címe és paragrafusai utalnak. A törvényhez egy több mint ötszáz oldalas módosító javaslatot nyújtott be a törvényalkotási bizottság.
Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslatok vitái is lesznek. A napirenden szerepel egyebek mellett az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosítása, amely érinti humánreprodukció, halottvizsgálat, az önálló orvosi ellátás, az orvosesztétikai beavatkozások szabályait.
Az MTI szerit vita lesz az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó rendelkezésekről. A javaslat egyebek mellett azt is tartalmazza, hogy azonnali hatállyal fel kell függeszteni azt a végrehajtót, aki közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt áll büntetőeljárás alatt; a felfüggesztett végrehajtó nem gyakorolhatja a kari tisztségéből eredő jogait.
Az utolsó napirendi pont kedden az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos szabályok módosítása, amely az uniós források lehívása érdekében az igazságügyi törvények módosítását is tartalmazza.
