A hadseregek brutálisan nagy környezetszennyezést okoznak alapjáraton is, az ukrajnai háború viszont azt is megmutatja, hogy alig felmérhető nagyságrendű környezeti károkkal jár a modern hadseregek háborúja egy fejlett ország területén.
Ha kigyullad a szomszéd háza, először az embereket kell menteni, és csak aztán a háziállataikat vagy az értékeiket. Más katasztrófáknál, így például az orosz hadsereg támadásánál is az emberek védelme az elsődleges.
Az ukrajnai háborúnál azonban fel kell készülni egy olyan másodlagos következményre is, amelyre eddig kevésbé: az óriási mértékű környezeti károkra. Mindez nem a letaposott réti virágok nagyságrendje, mert a háború eddig szűken mérve is kétszer akkora környezetszennyezést hozott, mint Magyarország teljes éves környezetterhelése.
A különböző modern konfliktusok eltérő mértékű szennyezéssel járnak, Ukrajnában viszont egy fejlett, iparosodott ország folyamatos és kiterjedt bombázását hajtja végre Putyin hadserege. A szorult helyzetben lévő ukránok kevéssé elítélhető módon a palacsintasütőt is rádobnák a támadókra, ha azzal tovább életben tudnak maradni.
Az ukránok mellett mindenki másra is egzisztenciális veszélyt jelent, ha visszatérhetnek a hasonló hódító háborúk az atomfegyverek, atomerőművek korában. Az emberiség ezzel párhuzamosan egy másik egzisztenciális veszéllyel is küzd, ebben a cikkben ezért a hadseregek szennyezését és az ukrajnai háború környezeti következményeit vesszük sorra.
Odajutni, harcolni, győzni
Alapjáraton a hadseregek mindenhol kirívóan nagy szennyezők, a világ összes hadserege évente több mint kétszer akkora szennyezést hoz össze, mint a teljes globális légi közlekedés.
A világ messze legnagyobb hadereje, az amerikai hadsereg például magasan a világ legnagyobb környezetszennyezést okozó önálló szervezete.
Az összes logisztikával, fejlesztéssel, bázissal együtt egy főre vetítve egy amerikai katonának csaknem másfélszer akkora lehet a környezetterhelése, mint egy katari milliomosnak.
Mindez a hadseregek különleges céljából és működéséből fakad, amiről néhány sajátosságot érdemes kiemelni.
„A klímaváltozás és hatásai nyilvánvalóan nagyon komoly fenyegetést jelentenek az USA nemzetbiztonsági érdekeire” – jelentette ki például tavaly J. E. Surash amerikai védelmi helyettes államtitkár. Kiemelte, hogy „a klímaváltozás nem változtat a hadsereg alapvető küldetésén, ami a felvonulás, a harc és a győzelem”.
Noha a pékek vagy a zsokék alapvető küldetésén sem változtat a klímaváltozás, ez inkább arra utalt, hogy más típusú átváltások, trade-offok merülnek fel a katonáknál.
Nagyon leegyszerűsítve: ha a pékek mondjuk kevesebbet használhatnak egy drága alapanyagból, akkor visszaeshet a profitjuk, amit valahogy lehet kompenzálni.
A katonák viszont gyorsan meghalhatnak, vagy meghalhatnak azok, akiket védenének, vagy meghalhatnak mindannyian. Azaz a hadsereg hatékonysága után következik minden más szempont.
Külön nehezítés, hogy ehhez a hatékonysághoz a katonáknak annyira speciális infrastruktúrára van szükségük, hogy legtöbbször még ők is lassan és nehezen tudják eldönteni, hogy eszközeik, bázisaik, folyamataik valójában mennyire felelnek meg szintén speciális céljaiknak, vagy hogy korszerűek-e egyáltalán a céljaik.
Legalább ilyen súlyú probléma, hogy mindezeket közpénzből finanszírozzák, miközben a lehető legtöbb információt igyekeznek titokban tartani a hadsereg aktuális működéséről. Ami sok szempontból racionális, de így kiemelkedő korrupciós és más visszaélési kockázatok mellett dolgozik a világ minden állami hadserege.
A titkolózás mellett még merev alá-fölé rendeltséggel is működő katonaságnál értelmetlenül rossz gyakorlatok is tartósan fennmaradhatnak a szervezetben.
A környezetszennyezés szempontjából ilyennek mondható a felülről irányított, centralizált, bürokratikus katonai innováció is, ami mintha egyre kevésbé tudna lépést tartani a nagyobb versenyben edződő üzleti szférával.
Az a szerencse, hogy a katonai hatékonyság nagyon gyakran jár együtt a környezeti szempontból hatékony megoldásokkal is.
Az egyik legfőbb ilyen az energiahatékonyság: a hadseregeknél közvetlenül jelentkező környezetterhelés döntő része például abból fakadt, hogy bármit is akarnak csinálni, az jellemzően egyre több fosszilis üzemanyag felhasználásával jár.
A folyamatos fosszilisüzemanyag-ellátás nemcsak óriási teher, de háborús zónákban kimondottan veszélyes is. Az ókor óta minden hadsereg arra törekszik, hogy minimalizálja az ilyen logisztikai kockázatait, és a jövőre nézve most is ez tűnik a legkézenfekvőbb átalakítandó területnek.
De számos más zöld fejlesztési irány ígér olyan előnyös tulajdonságokat, mint az olcsóbb, halkabb, pontosabb, sokoldalúbb vagy épp javíthatóbb megoldások. Példaként itt belenézhet a brit hadsereg kapcsolódó terveibe.
A fejlett hadseregeknél már egy ideje magától is zajlik ez a folyamat, de a katonaság szennyezésének mértéke miatt ennek a sebessége sem mindegy. A hadsereg említett sajátosságai miatt a fokozottabb kormányzati és civil ellenőrzési igény is indokoltnak tűnhet.
A katonaság alapműködése is komoly környezetterheléssel jár, de ezt sokszorosára növeli, ha egy sűrűn lakott, fejlett országban kezdenek intenzív háborúba.
Mivel jár a háború Ukrajnában?
Ukrajnában egy csaknem ötvenmilliós, fejlett országot támadott meg az orosz hadsereg februárban úgy, hogy az ország jelentős részét lényegében azóta is folyamatosan bombázza. Ez nehezen felmérhető közvetlen és közvetett környezetszennyezéssel jár, az alábbiakban csak a főbb szempontokat mutatjuk be.
Az orosz támadás kezdete óta csaknem nyolcmillió ukrán menekült el az országból. A nagyságrendet érzékeltetheti, hogy a szíriai háború utáni 2015-ös migrációs hullámban hatodannyian, összesen 1,3 millióan akartak menekültstátuszt Európában.
Hozzávetőleg szintén nyolcmillióan pedig országon belül menekültek máshova. Utóbbiaknak kevesebb mint fele tudott azóta visszatérni a lakóhelyére, amióta az ukrán hadsereg visszaszorította a támadókat.
Ennyi ember távolra költözésénél a legnagyobb környezetterhelést az utazás okozza, csak ez több mint egymillió tonna szén-dioxid-kibocsátással járhatott. Ehhez jön még, hogy ételt, szállást és hosszabb távon egy másik országban új életlehetőségeket is biztosítani kell nekik.
Mariupol romokban
Még nagyobb környezeti kárral járhat az ukrajnai civil infrastruktúra lebombázása. A lakosság folyamatos terrorbombázása főleg szétlőtt lakóházakkal jár, de a például iskolákra, óvodákra, könyvtárakra, utakra, gyárakra, erőművekre vagy irodákra ugyanúgy lehet gondolni.
Ehhez jön még, amikor katonai célokból tesznek tönkre mondjuk hidakat, reptereket, raktárakat. Értelemszerűen ahol mondjuk az olaj- és gázinfrastruktúrát rongálták meg, vagy más vegyi üzemeket bombáztak, ott jelentős mennyiségű mérgező anyag juthatott a földbe, a levegőbe vagy a környező vizekbe is.
Alább néhány bombázott városban a megrongálódott épületek jelölései alapján képet kaphat arról, hogy milyen szintű a városok elpusztítása.
A vizes infrastruktúrát erősen támadta az orosz hadsereg, egyes szétlőtt szennyvíztisztítóknál pedig néhol az űrből is lehetett látni, ahogy ömlik a szennyvíz a közeli folyóba.
Ahol szennyvíz áraszt el egy települést, ott drámai mértékben megnőhet a fertőzések veszélye, hiszen ha nincs vezetékes víz, az emberek előbb-utóbb elkezdenek azzal tisztálkodni vagy mosni, ami elérhető.
Hozzá kell tenni, hogy a legtöbbfajta szennyezés egy idő után leszivárog a talajvízbe; Ukrajna negyedének ivóvízellátását ilyen formában oldják meg.
Ritkábban, de katonai célokra is lehetett használni vizes infrastruktúrát. Az invázió elején például Irpinynél kinyitották a szovjet időszakbeli gátat, hogy lelassítsák az előrenyomuló orosz sereget.
A terv működött is, miközben újra mocsarassá vált a környéken nagyjából 130 négyzetkilométernyi terület. Máshol is történt hasonló, és bár a mocsarak visszaállításának általában örülnek az ökológusok, a módszer legalábbis vitatott. Arról nem is beszélve, hogy a mocsárban elrohadó katonai eszközök a mocsarat is jó időre és komolyan szennyezetté tehetik.
Elárasztott zóna Irpinytől északra
A víz mellett a tüzek is óriási károkat okoztak. Több százezer hektárnyi erdő károsodhatott ezektől, az Ukrajnában leégett területek harmada lehetett eddig környezetvédelmi terület. A rengeteg elégett fa és növény pedig hatalmas mennyiségű extra szén-dioxidot küldött közvetlenül is légkörbe.
Ukrajna erdei ezen túl is komoly károkat szenvedhetnek, miután a fűtési és más háborús nehézségek mellett nem kizárt, hogy többen nekiállnak az illegális fakitermelésnek – hozzátéve, hogy ez korábban is már jól jövedelmező illegális iparág volt az országban.
A nehezen felmérhető közvetlen károk után pedig bele lehet gondolni a még bonyolultabb, de jelentős közvetett hatásokba is. Itt például olyanok merülnek fel, mint hogy Európában újra szénerőműveket üzemelnek be, vagy hogy Oroszország a háború óta egyre több területen vágja vissza környezetvédelmi szabályait – vagy hogy bármi más hasznosabb helyett újra fegyverkezésre kell költenie egy egész kontinensnek.
