Nagy reményekkel vágott neki az ország 2023-nak, azonban az újabb ellenoffenzíva csalódást keltett, és egyre nő a bizonytalanság a nyugati támogatások jövőjével kapcsolatban is.
Huszonkét hónappal járunk az invázió megindítása után. Oroszország ma körülbelül Ukrajna ötödét tartja az ellenőrzése alatt, az ezer kilométer hosszú frontvonal gyakorlatilag nem mozdult idén.
Eközben a Kijevet támogató nyugati országokban politikai megfontolásból egyre jobban akadozik az anyagi és katonai segítségnyújtás.
Vlagyimir Putyin orosz elnök minden jel szerint kivárásra játszik a háborúban, amellyel elemzők szerint alaposan elszámította magát a Kreml tavaly februárban. Azzal kalkulálhat, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió támogatása fokozatosan erodálódni fog a politikai megosztottság, a háborús fáradtság, illetve a nemzetközi figyelmet elterelő más válságok, például a közel-keleti vagy a tajvani helyzet miatt.
Ehhez kapcsolódóan: Újabb orosz dróncsapások Ukrajna ellen, továbbra is bizonytalan az amerikai támogatás
Moszkva számára rendkívül kedvező fordulatot hozhat a globális porondon a jövő novemberi amerikai elnökválasztás is, ugyanis Donald Trump a republikánus indulók többségéhez hasonlóan visszafogná az ukrán haderő támogatására szánt összeget.
Friss felmérések szerint az Egyesült Államok lakosságának közel fele úgy véli, hogy túl sokat költenek a megtámadott ország segélyezésére.
„Az Atlanti-óceán mindkét partján változóban van a politikai helyzet. Eddig szilárd volt a transzatlanti szolidaritás, de nem gondolom, hogy örökké az marad” – jelentette ki Charles Kupchan, a washingtoni székhelyű Külkapcsolatok Tanácsának (CFR) kutatója.
Szakértők szerint ez Putyin malmára hajthatja a vizet, aki a háborús helyzet fenntartásával rossz alkuba kényszerítheti az ukrán vezetést.
A Kreml ura nemrég bejelentette újraindulási szándékát a jövő márciusi államfőválasztáson, amelyet szinte garantáltan meg is fog nyerni, így újabb hat évig hatalmon maradhat.
Mathieu Boulègue, a londoni Chatham House munkatársa úgy látja, hogy ez jó év volt Putyin számára, sőt „nagyszerű év”.
A nyugati szankciók ugyan fájdalmasak Oroszországnak, de nem bénították meg a gazdaságot, valamint továbbra is a megszálló csapatoké a kezdeményezés a harctéren Ukrajnában, ahol rendkívül erős, mély védelmi vonalakat építettek ki az utóbbi másfél évben, ami sikerrel megakasztotta az ukrán erők ellentámadását.
Marina Miron, a brit King’s College professzora rámutatott, hogy még azelőtt belekezdtek az ukrán ellenoffenzívába, hogy teljesen készen álltak volna rá. Kijev mihamarabbi eredményeket akar felmutatni szövetségesei számára, bizonyítandó, hogy a fegyverszállítások igenis megfordíthatják az állást.
„A várakozások irreálisak volt. Az ellentámadás kudarcnak bizonyult” – mondta.
Az orosz hadsereg hosszú hónapok vérszivattyúja után májusban végül elfoglalta a donyecki Bahmutot. Putyinnak már égető szüksége volt valamiféle eredményre, miután télen nem sikerült más sikereket felmutatnia.
Félezer orosz katonát lőttek le Bahmutnál az ukrán mesterlövészek
Júniusban a Wagner orosz zsoldoscsoport rövid ideig tartó zendülése kavart nagy hullámokat, azonban nem tartott sokáig, az elnök uralma nem került veszélybe, a hírhedt katonai magánvállalatot és ezzel a puccsot is irányító Jevgenyij Prigozsin pedig később rejtélyes körülmények lezuhant a repülőgépével.
Ukrajna eddig a tavaly februárban megkezdett totális háború alatt orosz kézre került területek mintegy felét foglalta vissza, viszont rendkívül nehéz lenne újabb körzetekből kiszorítani a megszállókat. Bár a Nyugat nagyszabású kiképzési és fegyverszállítási programokat indított, az ukrán hadseregnek így sem sikerült számottevő előrelépést elérnie nyár óta.
Ez pedig kényelmetlen kérdéseket vet fel a szövetségesek körében a továbbiakat illetően. „Nagyon fura pillanatban vagyunk” – hangsúlyozta Kupchan.
Miközben az oroszok nem riadnak vissza semmilyen eszköztől, például egy gátat is felrobbanthattak a Dnyeperen, hatalmas területeket elárasztva, Ukrajna demonstrálta, hogy távol a frontvonal mögött is képes csapásokat végrehajtani, így például több esetben drónokkal támadta Moszkvát és a Krím félszigetet. Utóbbi hatására hátrébb is vonták az orosz Fekete-tengeri Flottát a partoktól.
Ukrajna rendkívüli ökocídiumpert indít Oroszország ellen
Noha Oroszország hatalmas veszteségeket szenved emberéletek és eszközök tekintetében, az ország a jelek szerint elegendő tartalékkal rendelkezik ahhoz, hogy ennek ellenére folytatni tudja a háborút.
A moszkvai kormány rekordmértékben, mintegy 25 százalékkal növeli a katonai kiadásait a 2024–2026-os időszakban, emellett csaknem 170 ezerrel tervezik felduzzasztani a hadsereg létszámát, 1,3 millióra.
Szakemberek úgy vélik, hogy az ukrán fél számára súlyos problémát jelent, hogy a katonái motiváltak, de már nagyon kimerültek.
Ehhez kapcsolódóan: Brüsszeli blog: Az EU Ukrajnával kapcsolatos két mondatának rejtett jelentése
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fáradhatatlanul lobbizik a nyugati vezetőknél a további támogatások érdekében, ugyanis tisztában van azzal, hogy ezen múlik hazája sorsa.
Amerikai kollégája, Joe Biden februárban Kijevbe utazott, demonstrálva Washington rendíthetetlen kiállását, ugyanakkor már hosszú hetek óta nem sikerül elfogadni az amerikai kongresszusban az orosz agresszióval szembeni ukrán ellenállás támogatására is szolgáló csomagot.
Ehhez kapcsolódóan: Volt amerikai NATO-parancsnok: A Nyugat túl óvatos az ukrán fegyverszállítással kapcsolatban
Zelenszkij diplomáciai győzelmet aratott azzal, hogy az EU jóváhagyta az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdését, ez azonban rendkívül hosszú folyamat lehet, ahogy a NATO-tagság elérése is.
Az Európai Unió ráadásul a magyar vétó miatt még nem szavazta meg az ötvenmilliárd eurót, amely Ukrajna támogatására szolgál a következő években.
