Megkezdődött a hegyi-karabahi területek átadása Azerbajdzsánnak a novemberben aláírt örmény-azeri megállapodás értelmében. Ilham Alijev azeri elnök pénteken bejelentette, hogy a hadsereg bevonult az első régióba, Agdam vidékére, amit kiürítenek az örmények. Ahogy a helyszíni tudósításokból kiderült, a területek nemcsak más állam ellenőrzése alá kerülnek, hanem teljes lakosságcserét is jelent az örmény kivonulás. Miután a hadsereg elhagyta a szektort, az ott élőknek azt mondták, péntekig össze kell szedniük a holmijukat, és ott kell hagyni a házaikat.
Nem tudják még, hova mehetnek
Helyi lakosok a Szabad Európának azt mondták, nem tudják még, hova mehetnek majd, a jereváni és karabahi kormánytól egyelőre nem kaptak semmilyen segítséget. Egyikük úgy tervezte, a szintén Karabahban található Martakert városába mennek, ahol a menekülteknek iskolákban és óvodákban ajánlottak fel ideiglenes szállást. Tudósítások szerint sok menekülő lakos felgyújtotta a házát, hogy ha ők és gyerekeik már nem tudják hasznát venni, az azeriek se tudják. Vannak olyan temetők, ahonnan az ősök sírjait is kihantolják, és magukkal vitték a hamvaikat.
Kiürítették az örmény keresztény templomokat is, a papok elszállították a kegytárgyakat. Nem sokkal később a megérkező azeri katonák a 30 éve használatlan mecsetekben imádkoztak.
Karabah sorsa még bizonytalan
Azerbajdzsán és Örményország, illetve a nemzetközi közösség által el nem ismert Arcah Köztársaság (a hegyi-karabahi örmény államalakulat) november 10-én kötött fegyverszüneti megállapodást a szeptemberben kirobbant konfliktus lezárására. A konfliktusban Oroszország egyfajta döntőbíróként lépett fel, ezért egyezség alapján a vitatott régió nagy részébe orosz békefenntartók (mintegy 2000 katona) vonulnak majd. Mindeközben megkezdődik a Hegyi-Karabah tényleges területét körülvevő területek átadása.
Képeken a Hegyi-Karabahba visszatérő emberek
Maga Hegyi-Karabah hagyományosan örmény többségű terület, de nem közvetlenül az örmény-azeri határon található. A Szovjetunió széthullása előtt autonóm régióként az azeri szovjet tagköztársaság része volt, az örmények lakta enklávét azeri többségű területek vették körül. Amikor 1988-ban kitört az első karabahi háború, amely örmény győzelemmel és Arcah de facto függetlenné válásával végződött, az örmények elfoglalták az Örményország és Karabah közti, azeri többségű területeket is, ahonnan akkor elmenekültek az ott élő azeriek.
Az akkor elfoglalt területek között volt a most átadott agdami régió is. Az 1988 és 1994 közötti háború itt végezte talán a legnagyobb pusztítást, akkor az itteni településeket csaknem teljesen lerombolták, az itt élő több tízezer ember nagyrészt Azerbajdzsánba menekült. A most megkötött megállapodás értemében decemberig azeri ellenőrzés alá kerül csaknem a teljes, Hegyi-Karabah körüli régió. Csupán egy apró korridor marad Örményország és Karabah között, amit az orosz békefenntartók ellenőriznek majd.
Magának Karabahnak a sorsa még bizonytalan, egyelőre csak az biztos, hogy az enklávé déli része (beleértve a régió egyik legnagyobb városát, Susát), amelyen már a háború alatt elfoglalt az azeri hadsereg, Baku ellenőrzése alá kerül, míg a többi részét orosz békefenntartók ellenőrzik majd. Karabahban mintegy 145 ezer ember él, közel 100 százalékuk örmény – egyelőre nem tudni, hogy nekik is el kell-e hagyni majd az otthonukat.
Árulást emlegetnek, a kormány lemondását követelik Jerevánban
Ilhan Alijev azeri elnök elmondása szerint „nagy terveik” vannak a most átadott agdami régióval. Ez valószínűleg azoknak a családoknak a visszatelepítését jelenti, akik a ’90-es években elmenekültek. A Szabad Euópának nyilatkozott is egy, ma Bakuban élő idős férfi, aki azt mondta, ő és több, korábban Agdamban élt társa is készül a költözésre.
Örményországban heves vitákat váltott ki, hogy a kormány elfogadta az Azerbajdzsánnak kedvező tűzszüneti feltételeket. A jereváni kormány szerint nem volt más választásuk, mivel november elejére a karabahi örmény hadsereg a teljes vereség szélén állt, a háború folytatása csak további, felesleges vérontással járt volna. Örményországban azonban sokan árulásnak tartják, hogy a vezetés harc nélkül feladta a területek nagy részét, ezért a Nikol Pasinján miniszterelnök és kormánya lemondását követelték. Az elmúlt héten több ezren tüntettek Jerevánban, a tiltakozók barikádokat emeltek, és kormányzati épületeket is elfoglaltak.
Pasinján a megállapodás után menesztette három miniszterét, köztük a külügyminisztert és a hadügyminisztert, de ő maga nem mondott le, és ragaszkodik a békefeltételekhez.
Érdekesnek találta cikkünket? Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát! Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.
