Hétfőn volt a veszélyhelyzet első kihirdetésének negyedik évfordulója. 2020. március 11. óta a kormány, élve – jogvédők szerint visszaélve – korlátlan felhatalmazásával, számos olyan veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el, amelyeknek semmi közük nem volt a koronavírus-járványhoz vagy az orosz–ukrán háborúhoz.
A kormány 2020. március 11-én hirdetett először veszélyhelyzetet, azóta – egy pár hónapos időszakot leszámítva – folyamatosan fennáll a rendeleti kormányzás, ami lehetővé teszi, hogy a kormány egyik napról a másikra felülírjon törvényeket – közölte a Magyar Helsinki Bizottság.
A jogvédő civil szervezet szerint a szabályozással egyebek mellett az a probléma, hogy a túl tágan és általánosan megfogalmazott szabályok gyakorlatilag korlátlan felhatalmazást adnak az Orbán-kormánynak, amit ki is használt, több mint ezer veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el.
Számos ilyen rendeletnek semmi köze nem volt a veszélyhelyzet elrendelésének alapjához, a koronavírus-járványhoz vagy az Ukrajnában zajló háborúhoz, hanem a kormány politikai céljait szolgálta – írta a Helsinki Bizottság.
Ehhez kapcsolódóan: Akkor van veszélyhelyzet, amikor csak a kormány akarja
A veszélyhelyzet 2024. május 23-ig tart, de egy törvénytervezet szerint a kormány újból felhatalmazást kapna arra, hogy újabb 180 nappal meghosszabbítsa, 2024. november 19-ig – írja a Helsinki Bizottság, amely összeszedett jó pár olyan rendeletet, amelyben a járványra vagy a háborúra hivatkozva a kormány valamilyen egészen más területet szabályozott.
- 92/2020. (IV. 6.) korm. rendelet a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól
A fejlesztési támogatások és önkormányzati adóbevételek elvonása, valamint az ingyenessé tett parkolás jelentős bevételkiesést okozott az önkormányzatoknak. A kompenzációnál az ellenzéki színezetű települések hátrébb sorolódtak, mint a kormánypártiak. Ezekkel az intézkedésekkel a kormány két legyet ütött egy csapásra: növelte a saját forrásait és csökkentette az ellenzéki vezetésű önkormányzatokét.
- 136/2020. (IV. 17.) korm. rendelet a Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről és 294/2020. (VI. 18.) korm. rendelet a Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről
A 2019-es önkormányzati választáson ellenzéki vezetésűvé vált Gödtől elvonták a területén működő Samsungtól befolyó iparűzési adót, amelyet a fideszes vezetésű pest megyei önkormányzat kapott meg azzal, hogy „különleges gazdasági övezetnek” jelölte ki a gödi Samsung SDI-beruházást.
- 179/2020. (V. 4.) korm. rendelet a veszélyhelyzet idején az egyes adatvédelmi és adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről és 521/2020. (XI. 25.) korm. rendelet a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről
A veszélyhelyzetre hivatkozva hosszabbították meg a közadatigénylés teljesítésére előírt 15 napos határidőket 45, illetve 90 napra. A hivatalok és állami szervek így időt nyerhetnek a kormány számára kellemetlen adatok kiadására.
- 484/2020. (XI. 10.) korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről
A kormány igyekezett a számára kellemetlen gyülekezéseket, tüntetéseket, a politikai vélemény szervezett, tömeges és látványos formáit megakadályozni. A totális tiltást másodszor 2020 novemberében vezette be, majd csak 2021. május végén enyhítette, és a labdarúgó-Európa-bajnokság előtt szüntette meg. Az Európai Unióban példátlan volt a gyülekezési jog megvonásának hossza és köre is – hívta fel rá a figyelmet a jogvédő szervezet.
- 522/2020. (XI. 25.) korm. rendelet a veszélyhelyzet idején a felsőoktatást érintő egyes szabályokról
A kormány le akarta törni a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak és oktatóinak ellenállását az egyetemi autonómiát sértő átalakítással szemben. Az SZFE új kuratóriuma, élve a rendelet által adott lehetőséggel, tulajdonképpen érvénytelennek nyilvánította és felfüggesztette az őszi félévet.
- 532/2020. (XI. 28.) korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó gazdaságvédelmi intézkedésről
A holland Aegon el akarta adni magyarországi érdekeltségét az osztrák VIG-nek. Ez a kormányhoz közel álló iparági konkurenseknek nem tetszett, így a kormánynak sem. A mintegy 150 milliárdos ügyletet a kormány úgy akadályozta meg, hogy 2020 novemberében – egy nappal az üzlet bejelentése előtt – hozott egy rendeletet, amely a járvány- és gazdaságvédelemre hivatkozva jogosítványt adott a belügyminiszternek az ilyen adásvételek megvétózására. Pintér Sándor élt is a lehetőséggel. A Helsinki Bizottság szerint a kormány döntése indokolatlanul korlátozta a tulajdonjogot, torzította a piacot, és ellentétben állt az uniós joggal.
- 438/2021. (VII. 21.) korm. rendelet országos népszavazás megrendezhetőségéről
A kormány az országgyűlési választásokkal együtt akart népszavazást tartani, de a helyi népszavazások moratóriumát fenn akarta tartani. Egy nap alatt írták át a szabályokat.
- 446/2021. (VII. 26.) korm. rendelet a veszélyhelyzet során a légi közlekedés biztonságának megőrzése és a Covid elleni védekezéshez elengedhetetlen eszközök zökkenőmentes szállítása érdekében szükséges intézkedésekről
A légi irányítók bíróság által törvényesnek nyilvánított sztrájkját akadályozta meg a kormány.
- 5/2022. (I. 12.) korm. rendelet a veszélyhelyzetre tekintettel a gyermeket nevelő magánszemélyek adó-visszatérítésével kapcsolatos egyéb intézkedésekről
A miniszterelnök levelet akart küldeni az adó-visszatérítést igénylő, gyermeket nevelő szülőknek, amihez szükség volt az adótitok megváltoztatására.
- 4/2023. (I. 12.) korm. rendelet a köznevelési intézmények működését érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról
A kormány korábban, még 2022-ben szintén veszélyhelyzeti rendeletben üresítette ki a tanárok sztrájkjogát a koronavírus-járványra hivatkozva. Miután a sztrájk ellehetetlenült, a tanárok egy része a polgári engedetlenség eszközéhez nyúlt. Erre reagálva a kormány rendeleti úton megváltoztatta a köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak és munkavállalók esetében a rendkívüli felmentésre és az azonnali hatályú felmondásra vonatkozó szabályokat. E szerint a felmentési/felmondási okról való tudomásszerzést követően nem 15 nap állt a munkáltató rendelkezésére a felmentésre/felmondásra, hanem augusztus 1-jéig húzhatta.
- 146/2023. (IV. 27.) korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt egyes szervezetek működésére vonatkozó, továbbá egyes közigazgatási eljárási szabályok megállapításáról
Debrecenben és Nyíregyházán a helyiek a közmeghallgatásokon is erőteljesen tiltakoztak az akkumulátorgyárak építése ellen. A kormány veszélyhelyzeti rendeletben kimondta, hogy a helyi önkormányzati közmeghallgatások, valamint a közigazgatási hatósági eljárás keretében tartott közmeghallgatások a helyi lakosság és szervezetek személyes megjelenése nélkül is megtarthatók.
- 148/2023. (IV. 27.) korm. rendelet az embercsempészés bűncselekmény miatt elítéltek reintegrációs őrizetéről
A veszélyhelyzeti rendelettel elengedik azokat a külföldi fogvatartottakat, akik csak embercsempészés miatt töltik jogerős büntetésüket. Formálisan reintegrációs őrizetbe kerülnek, és 72 órán belül el kell hagyniuk az országot. Ez uniós jogot sért, ami miatt az Európai Bizottság 2023 júliusában kötelezettségszegési eljárást indított a magyar állam ellen – írta a Helsinki Bizottság.
- 432/2023. (IX. 21.) korm. rendelet a környezetvédelmi hatósági szerződésről
A rendelet lehetővé teszi, hogy a környezetvédelmi szabályok megsértőivel szemben ne szankciót alkalmazzanak, hanem egy úgynevezett környezetvédelmi hatósági szerződést kössön velük a környezetvédelmi hatóság. A kormány közlése szerint a Dunaferr „megmentésére” használta a rendeletet.
- 637/2023. (XII. 23.) korm. rendelet a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról
Egy helyi önkormányzati döntést írt felül a rendelet, amely lehetővé tette a Szeged-Csanádi Egyházmegye számára a fakivágást épülő iskolája helyén, de jelenleg úgy tűnik, hogy az egyházmegye végül visszavonulót fújt – olvasható a jogvédő szervezet összefoglalójában.
