Az észak-atlanti szövetség csütörtökön ünnepli megalapításának hetvenötödik évfordulóját. Ennek alkalmából Jens Stoltenberg főtitkár ismét hangoztatta, hogy Európa és Észak-Amerika együtt hatékonyabban léphet fel minden biztonsági fenyegetéssel szemben.
„Nem hiszek Amerikában egyedül és nem hiszek Európában sem egyedül. Együtt hiszek Amerikában és Európában a NATO-n belül, ugyanis együtt erősebbek vagyunk és nagyobb biztonságban is vagyunk” – jelentette ki Stoltenberg a katonai szervezet külügyminiszteri tanácskozásának keretében tartott ünnepségen.
Antony Blinken, az amerikai diplomácia vezetője szerda este azon katonák milliói előtt tisztelgett, akik készek voltak kockára tenni az életüket, ezáltal súlyt adtak „az egymás megvédésére vonatkozó szent kötelezettségvállalásnak”.
Beszédében közölte, hogy „a szövetség biztonsága mellett alapelvei, a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság is újra fenyegetés alatt áll azok által, akik úgy gondolják, hogy a hatalom jogot teremt, és akik erőszakkal akarják újrarajzolni a határokat”.
Ehhez kapcsolódóan: Kelet-európai lehet a NATO új vezetője?
Svéd kollégája, Tobias Billström most vesz részt először NATO-s külügyi tanácsülésen azóta, hogy hazája márciusban, hosszas huzavona után, a magyar és a török ratifikációt követően végül csatlakozhatott.
„A NATO a választás szabadságát képviseli – vélekedett Elina Valtonen finn külügyminiszter. – Szabad, demokratikus nemzetek döntöttek a csatlakozásról, ellentétben azzal, ahogy Oroszország agresszió és illegális annektálás útján terjeszkedik” – tette hozzá.
Magyarország – Lengyelország és Csehország mellett – 1999. március 12-én vált a NATO teljes jogú tagjává. A belépésről az Országgyűlés kezdeményezésére népszavazáson döntöttek 1997. november 16-án.
A Finnország és Svédország csatlakozásával immár harminckét tagú NATO olyan tervezet jóváhagyásán dolgozik, amely hosszú távon stabilabbá és kiszámíthatóbbá tenné a jelentős fegyver- és lőszerhiánnyal küzdő Ukrajna támogatását.
Ehhez kapcsolódóan: A NATO-tagok arról egyeztettek, hogyan nyújtsanak megbízható, kiszámítható támogatást Ukrajnának
„Ukrajnát szüntelenül súlyos támadások érik” – mondta Margus Tsahkna észt külügyminiszter további hadieszközök, köztük légvédelmi rendszerek és drónok szállítását sürgetve a megtámadott országnak.
„Át kell adnunk Ukrajnának azokat a rendszereket, amelyeket nem használunk, hogy megóvhassák az embereket, a polgári és az energetikai infrastruktúrát” – tette hozzá.
Noha a NATO-t alapító szerződést 1949. április 4-én írta alá tizenkét ország, az azóta jócskán felduzzadt szövetség vezetőinek júliusi washingtoni csúcstalálkozóján a mostaninál nagyobb ünnepség várható.
Szakértők szerint közben a több mint két éve tartó ukrajnai háború kezdi próbára tenni a szövetségesek eltökéltségét, az erősödő populizmus pedig veszélyt jelent az egység fenntartására, valamint sokakat súlyos aggodalommal tölt el Donald Trump volt amerikai elnök visszatérésének lehetősége is.
