Omladozó vakolat, vassal alátámasztott körfolyosók, hatalmas gerendákkal megerősített lépcsőház: idén, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján is ez várja az épületbe lépőket az egykori Landerer-nyomda épületében. 1848. március 15-én itt nyomtatták ki a 12 pontot, illetve Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét. Itt adták ki Kossuth Pesti Hírlapját, és itt ülésezett a Batthyány Lajos vezette első független felelős magyar kormány 1848-ban. Mindezek ellenére sem jutott az épület felújítására pénz, pedig például Schmidt Mária és Lezsák Sándor alapítványainak is százmilliók jutottak a Petőfi-év forrásaiból.
„A Landerer-nyomda az 1848. március 15-i események egyik legmeghatározóbb helyszíne. Itt nyomtatták ki a Nemzeti dalt és a 12 pontot. Innen került forgalomba az önálló magyar pénz, a »Kossuth-bankó« is. A bérházban lakott hosszabb-rövidebb ideig: Kossuth Lajos, Arany János, Bajza József, Garay János, Vörösmarty Mihály és Jókai Mór is” – olvasható a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) weboldalán az épületről, amelyet egy másik, nemzeti emlékezettel foglalkozó állami szervezet, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslatára tavaly felvettek a történelmi emlékhelyek közé. (Ezzel az épülettel együtt hatvan ilyen helyszínt tartanak számon.)
A kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint történelmi emlékhely lehet olyan, a nemzet vagy valamely, a velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amelyről a kormány rendelettel így rendelkezik. A nemzeti és történelmi helyszínek a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programba is bekerülnek majd.
Hiába lett kiemelt beruházás
Ez a besorolás mostanáig nem változtatott az épület állapotán, pedig tavaly a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás címet is megkapta az 1817-ben Pollack Mihály tervei alapján épült, Horváth-házként is ismert épület, amely a budapesti Belvárosban, a Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarkán áll. Az épület jelenlegi, meglehetősen rossz állapota látható a Szabad Európa videóján.
A ház földszintjén működött a nyomda, amelyet a Landerer család alapított, majd bevették üzlettársnak Heckenast Gusztávot. A Kossuth Lajos által szerkesztett Pesti Hírlap és a reformkor több jelentős kiadványa is itt készült. 1848. március 15-én a Petőfiék vezette tömeg (a Múlt-Kor történelmi portál szerint öt-húszezer ember) a nyomdához vonult, és a sajtószabadság jelképévé vált Nemzeti dal és a 12 pont cenzúra nélküli kinyomtatását követelte. Ebben az épületben ülésezett 1848-ban néhány hónapig a Batthyány-kormány.
A NÖRI tájékoztatása szerint „a szabadságharc leverése után Landerer Lajos bujdosni kényszerült, a céget Heckenast vette át. Az épületet 1851-ben átépítették, de a funkciója maradt. Ebből a nyomdából került ki Jókai Mór számtalan regénye is. A nyomda megszűnése után a Vasárnapi Újság szerkesztősége szintén megfordult az épületben.” Ma az épület nagy részében üresek a lakások és a földszinti helyiségek többsége.
Nincs felelőse az elmaradt felújításnak
Az egykori Landerer-nyomda épületét kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet (92/2022. [III. 8.]) arról is rendelkezik, hogy ott majd egy új intézmény, a Hess András Könyvesház kerül elhelyezésre. Ennek érdekében könnyítette meg a rendelet a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek intézését a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítással.
Megkerestük Budapest Főváros Kormányhivatalát, hogy megtudjuk, hol tart most a beruházás és a kapcsolódó közigazgatási hatósági ügyek. A hivatal válaszából kiderült, hogy „a Hess András Könyvesház elhelyezésével összefüggésben Budapest Főváros Kormányhivatala előtt nincs folyamatban közigazgatási hatósági eljárás”.
Próbáltunk információt kérni az épület felújításáról a Miniszterelnökségtől is, de onnan mostanáig nem érkezett válasz az ügyben feltett kérdésünkre. Az Építési és Beruházási Minisztériumtól is megkérdeztük ugyanezt, mivel az épület szerepel a Lázár János által Vadai Ágnes országgyűlési képviselő kérdésére adott listában. Vadai korábban azt kérdezte, hogy mikorra tudja a kormány áttekinteni, hogy milyen beruházásokat állít le, és hogy melyek voltak azok a kiemelt állami beruházások (összesen 117), amelyeket az Orbán-kormány 2019 óta támogatott.
A Lázár János által küldött válaszból nem derül ki egyértelműen, hogy abban a felülvizsgálat alatt álló vagy a felfüggesztett beruházásokat sorolja a miniszter. Arra vonatkozó kérdésünkre pedig még nem kaptunk választ a tárcától, hogy hol tart a fenti rendelet által hivatkozott Hess András Könyvesház elhelyezését célzó, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás és a kapcsolódó közigazgatási hatósági ügyek.
Milliárdos költések a Petőfi-évben
Szerettük volna megérteni, hogyan lehetséges, hogy nem jutott forrás a ’48-as eseményeknek egy ilyen fontos helyszínére még a Petőfi-emlékévben sem. Ezért Demeter Szilárdtól, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatójától, a Nemzeti Kulturális Alap Petőfi 200 és a Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiumainak vezetőjétől megkérdeztük és megtudtuk, hogy a kormány a Petőfi 200 emlékévre bruttó kilencmilliárd forintot biztosított, aminek elosztását e két ideiglenes NKA-kollégium végezte.
A Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiuma által támogatott projektek itt elérhetők, de külön, döntési dátumonként lehet megtekinteni az egyes támogatásokat. Ezek között próbáltuk megtalálni azokat, amelyek a Petőfi-emlékévhez kapcsolódhatnak. Az A38 Közhasznú Nonprofit Kft. és az Akvárium Klub Üzemeltető Kft. 150-150 millió forint támogatást kapott Petőfi-programsorozatra. Ennél jóval többet, nyolcszázmillió forintot ítéltek meg a Lakitelek Népfőiskola Alapítvány által létrehozott Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Kft.-nek „Petőfi-klubok Kápát-medencei hálózata” létrehozására.
A másik NKA-kollégium is bőkezű volt
A Petőfi-emlékév kilencmilliárd forintos keretét osztó másik NKA-kollégium, a Petőfi 200 Ideiglenes Kollégium által támogatott pályázók között rengeteg önkormányzat és kisebb szervezet kapott kisebb-nagyobb összeget, néhány százezer forinttól százmillió forintot is meghaladó támogatásig terjedően.
Több mint háromszázmillió forint jutott a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-nek a Petőfi 200 emlékév kiadványainak elkészítésére és a könyvtárakba juttatására, 142 millió forint a Coopera Nonprofit Kft.-nek egy új opera írására Petőfi A helység kalapácsa című műve alapján. Közel hetvenmillió forintból készíthet Petőfi Apostol című művéből képregényt a Képregény Manufaktúra Kft., és hasonló összegből készít Most vagy soha címmel zenés filmadaptációt a Myspace Produkció Produkciós és Szolgáltató Kft. Szintén Most vagy soha címmel készít zenés színházi produkciót 130 millió forintból az a cég, amely a 2021. augusztus 20-i, guruló turulmadarat is magában foglaló előadást jegyezte (Tulipántündér Film& Event Productions Kft.).
A Lezsák Sándor-féle Lakitelek Népfőiskola Alapítvány ettől a kollégiumtól is kapott Petőfi-éves pénzt: kilencvenmillió forintot az NKA-tól egy „Kárpát-medencei programsorozatra” (A költő visszatér). A közszolgálati tévé műsorvezetője, a Magyar Turisztikai Ügynökség(MTÜ) tanácsadója, Borbás Marcsi és férje cége, a Stratcomm Kft. negyvenrészes, Petőfiről szóló ismeretterjesztő anyagot készíthet Petőfi Akadémia címmel. A kolozsvári Kincses Kolozsvár Egyesület Petőfi Erdélye, Erdély Petőfije címmel diákutaztatásra és különböző kulturális rendezvényekre kapott hatvanmillió forintot. (Tavaly novemberben ennek a szervezetnek az elnöke állt ki Orbán Viktor botrányt kavaró nagy-magyarországos sálja mellett.)
A Petőfi 200 Ideiglenes Kollégiumtól nyert közel 110 millió forintot a Dedu Kft. is egy album készítésére (Kajla a múzeumban). E cég tulajdonosa szintén az MTÜ-nek tanácsadóként dolgozó Walton Tamás. Ugyanez a vállalkozás további 31 millió forintot kapott ebből a forrásból A reformkor nagyjai – kicsiknek című projektre.
E kollégium egyik legnagyobb értékű támogatását, ötszázmillió forintot a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kapta a Petőfi 200 – Közös jó a szabadság elnevezésű versmegzenésítési verseny és koncertsorozat megvalósítására. (Pedig ennek az alapítványnak a KEKVA-törvény szerint nem annyira Petőfi kora a profilja, hanem „a XX. századi magyarországi, valamint közép- és kelet-európai történeti, politikai és társadalmi kutatások, ezen belül különösen a kommunizmus, a közép- és kelet-európai diktatúrák XX. századi történetének feltárása és bemutatása, a magyar, valamint a közép- és kelet-európai történelem, politika és társadalom tényeinek kutatása és elemzése” a feladata.) Az Orbán Viktor feleségével, Lévai Anikóval interjút készítő és Orbán Viktor feleségének az írását közlő Képmás magazin kiadója, a Salt Communications Kft. 76 millió forintból készíthet műsorsorozatot Petőfi, a szerelmes utazó – Valós és képzeletbeli utazás Petőfi Sándor nyomán címmel.
Volt fideszes pártigazgató cége is kapott támogatást
A Külgazdasági és Külügyminisztérium is kapott a Petőfi-pénzekből: a külképviseleteknek és külföldi magyar intézeteknek kétszázmillió forint jutott az emlékév programjainak megvalósítására.
A Hollóházi Porcelánmanufaktúra Kft. 87, 6 milliót nyert a pályázaton, hogy történelmi arcképcsarnokot készítsen a történelmi emlékhelyeken a Petőfi-emlékév kapcsán. Ennek a cégnek a tulajdonosa (egy másik cégen keresztül) a Fidesz korábbi pártigazgatója, Várhegyi Attila és családja.
Az összes támogatást felsorolva nagyon hosszú lenne a lista, ezért úgy döntöttünk, csak az ötvenmillió forintnál nagyobb összegű támogatásokat emeljük ki ebben a táblázatban.
Ezen az összegen felüli forrásból készült a kormányt a tavalyi parlamenti választás előtt hatalmas közösségimédia-kampánnyal támogató Rákay Philip részvételével a Petőfi-film, amelynek költségvetése a Napi.hu számításai szerint majdnem elérte a hétmilliárd forintot.
A petofi200.hu oldalt működtető Bács-Kiskun Megyei Önkormányzatot megkérdeztük, ők milyen forrásból és kikkel szerződve valósították meg a projektet. Kérdésünkre mostanáig nem érkezett válasz, de mivel a weboldalon található jelzés szerint európai uniós forrásból, a kormány uniós támogatásokat tartalmazó weboldaláról annyit megtudtunk, hogy az önkormányzat 514 millió forintot kapott erre a célra (TOP-5.3.2-17-BK1 Megyei identitás erősítése).
