A májusi 24-ről 21,5 százalékra „esett” az éves átlagos infláció, de az élelmiszerek drágultak havi alapon. Elemzők szerint a csökkenő trend ellenére nem ért véget az áremelkedés elleni küzdelem. A boltokban vegyesen alakultak az árak, a kávé drágult, a tej olcsóbb lett.
„Májusban a fogyasztói árak átlagosan 21,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek” – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője az utóbbi, vagyis a havi 0,4 százalékos adatról azt mondta, hogy 2020 novembere óta most először fordul elő, hogy havi szinten csökkent az átlagos árszínvonal.
„Mindez kifejezetten biztatónak tűnik, ám ha megnézzük a maginflációs mutatót, a kép némileg vegyes” – tette hozzá. Szerinte egyrészt örülhetünk, hiszen jelentősen fékeződött a volatilis tételektől megtisztított maginflációs mutató is (24,8-ről 22,8 százalékra), ugyanakkor a havi alapú áremelkedés még mindig a sokévi átlag felett van.
Az elemző szerint a májusi havi maginfláció 0,5 százalékos volt, viszont az inflációs cél fenntartásához 0,25 százalék körüli havi infláció kell, vagyis „továbbra is azt mondhatjuk, hogy az infláció elleni küzdelem nem ért véget, nem lehet hátradőlni”.
Drágultak a szolgáltatások
Virovácz Péter szerint az élelmiszerek inflációja jelentősen fékeződött éves alapon, köszönhetően egyrészt a magas bázisnak, másrészt annak, hogy havi szinten csupán 0,1 százalékos volt az áremelkedés. „Jelentősen fékezte a fő inflációs mutatót az üzemanyagok áralakulása. Itt havi alapon 6,6 százalékos volt az árak esésének mértéke” – tette hozzá.
Az elemző az összes többi tétel esetében – egy kivétellel – szintén az inflációt visszafogó hatással találkozott. „Ezek közül talán a tartós fogyasztási cikkek áralakulását érdemes kiemelni, ahol havi alapon árcsökkenést láthattunk, köszönhetően a globálisan is lassuló inflációnak és a stabilizálódó, sőt némiképp erősödő forintnak” – hangsúlyozta. Az energia tekintetében a fűtési szezon kifutásával csökkenő átlagos számlaérték húzhatta vissza az inflációt.
A kivételt a szolgáltatások jelentik, ahol továbbra is jelentős áremelkedéssel találkozhatunk. Havi alapon 0,9 százalékkal drágult a szolgáltatások árszínvonala, az éves bázisú mutatók közül ez az egy volt, amely áprilishoz képest végül magasabb lett. „Vagyis egyedül itt nem fékeződik az inflációs nyomás. Jelentős átárazás zajlik még mindig az egyéb szolgáltatások területén (például pénzügyi-biztosítási szolgáltatások), de drágult az üdülés is, ahogy a kulturális és szabadidő-szolgáltatások ára is” – mondta az elemző.
Virovácz Péter szerint előre tekintve a nagy kérdés az élelmiszerek áralakulása lesz, hogy vajon lesz-e érdemi statisztikai hatása a júniustól bevezetett kormányzati intézkedéseknek.
Kevesebbet fogyasztunk
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a májusi index messze alulmúlta a várakozásokat. Az élelmiszerek ára a vártnál kevésbé drágult, csökkentek az üzemanyag- és az alacsonyabb fogyasztás miatt tovább estek a háztartásienergia-árak.
„A forint erősödése és az iparcikkek árának mérséklődése miatt csökkent a tartós fogyasztási cikkek ára, a vártnál kisebb mértékben drágult a szeszes italoké, azonban a szolgáltatások árának növekedése továbbra is felülmúlta a várakozásokat” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: November óta a magyar infláció a legnagyobb az Európai Unióban
Suppan Gergely szerint az élelmiszerárak esetében az idényáras élelmiszerek szezonálisan megfigyelhető drágulását ellensúlyozták az egyre szélesebb körű árcsökkentések, ami a következő hónapokban is folytatódhat az alapanyagárak és a termelési költségek csökkenése miatt.
„A következő hónapokban bázishatások és az egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentések miatt az infláció fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítunk” – tette hozzá. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény- és energiaárak és szállítási költségek jelentősen, többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban.
Az elemző újabb külső ársokkra nem számít, sőt a várakozásoknál gyorsabban is lehúzhatja az inflációt, a forint erősödése pedig szintén gyorsíthatja az infláció mérséklődését, ami már a tartós fogyasztási cikkeknél megfigyelhető.
„Szintén lefelé mutató kockázatot jelent, hogy a következő hónapokban az átalánydíjat fizető háztartások esetében is megjelenhet az alacsonyabb fogyasztás energiaszámlákra gyakorolt csökkentő hatása, ami a fogyasztói árindexben a háztartásienergia-árak további mérséklődéséhez vezethet” – tette hozzá.
Egyes szolgáltatói ágazatokban megfigyelhető az ár-bér spirál kialakulása, ami lassíthatja az infláció mérséklődésének ütemét, azonban az idei év utolsó hónapjaiban így is egy számjegyű inflációra számítunk.
„Az egyre kedvezőbb folyamatok, valamint az erősödő lefelé mutató kockázatok miatt érdemben, 17,5 százalék alá csökkenthetjük az idei átlagos inflációs várakozásunkat a korábbi 18,5 százalékról, míg jövőre az infláció az üzemanyagok jövő év eleji jövedékiadó-emelése ellenére 3,7 százalékra mérséklődhet” – vélekedett Suppan Gergely.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben.
Az elmúlt másfél évben a lapunk által figyelt termékek ára átlagosan közel ötven százalékkal emelkedett, vagyis 2021 szeptemberéhez képest ennyivel többet kellett a kasszánál hagyni ugyanazon árucikkek megvásárlása esetén decemberben. Ezen belül az élelmiszerek drágultak legnagyobb mértékben szubjektív, nem reprezentatív listánk szerint.
Júniusban kellemes meglepetést okozott a tej árának csökkenése, 589 forintról 445-re mérséklődött az általunk figyelt márka literenkénti ára. A koktélparadicsom kilogrammonkénti ára 3196-ról 2396 forintra csökkent, bár ennek elsősorban szezonális hatása van. Míg májusban 3289 forintba került egy 16 gurigás márkás vécépapír, júniusban már csak 2899 forintot kellett érte fizetni.
Drágábbak lettek a mozijegyek, 2150-ről 2500 forintra emelkedett az áruk. A benzin ára is nőtt, az egyliteres kóla 459-ről 489 forintra drágult, és az általunk figyelt olasz kávé ára is emelkedett: 1789 forintot kértek érte júniusban a májusi 1699 forint helyett.
Ezek a hivatalos adatok
A KSH adatai szerint éves alapon az élelmiszerek ára 33,5 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a kenyéré (52,7 százalék), a tejtermékeké (51,3 százalék), a vajé és vajkrémé (46,8 százalék), a tojásé (46,1 százalék), a száraztésztáé (37,4 százalék), a péksüteményeké (36,6 százalék), a tejé (34,9 százalék) és a sajté (33,7 százalék). A termékcsoporton belül a liszt (7,2 százalék) és az étolaj (3,5 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben.
Ehhez kapcsolódóan: Az állami kommunikációban a járvány miatti infláció alakult át háborús inflációvá, majd szankcióssá
A háztartási energia 37,2 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 49,1, az elektromos energia 27,2 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 19,3, ezen belül a szeszes italoké 25,8 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkekért 8,1, ezen belül az új személygépkocsikért 17, a konyha- és egyéb bútorokért 16,1, a fűtő- és főzőberendezésekért 14,5, a szobabútorokért 12,1 százalékkal kellett többet fizetni.
Az állateledelek ára 51,7, a mosó- és tisztítószereké 37,1, a testápolási cikkeké 25,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 16,4 százalékkal lett magasabb. A járműüzemanyagok 17,7 százalékkal drágultak.
A szolgáltatások díja 14,3 százalékkal emelkedett, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 28, a sport- és múzeumi belépők 27,1, a belföldi üdülés 26,8, a járműjavítás és -karbantartás 23,1, a taxi 22,2, a lakásjavítás és -karbantartás 19,8 százalékkal került többe.
