Képzelje el, hogy bemegy egy könyvesboltba, hogy megvásárolja a bosznia-hercegovinai srebrenicai népirtás történetét, és az első cím, amit kiszúr, így szól: Srebrenica egy hazugság. És ez nem egyedi eset. A következő hat-hét cím ugyanezen a polcon hasonló. Mit gondolna?
Váltsunk át a valódi könyvesboltról az internetre, és nagyjából ugyanez a helyzet. Ez aggasztó, hiszen manapság, amikor az emberek információt keresnek, gyakran nem könyvet vesznek a kezükbe, hanem a Google-hoz, a YouTube-hoz vagy más közösségimédia-forráshoz fordulnak.
Boszniában a 18 és 30 év közötti fiatalok az online és a közösségimédia-hálózatokból szerzett információkra támaszkodnak – derül ki a Mediacentar Sarajevo, a boszniai független médiát támogató és fejlesztő civil szervezet tavalyi felméréséből. De mi van akkor, ha az így szerzett információk nagy része a legjobb esetben félrevezető, rosszabb esetben egyenesen hamis?
Vegyük például a Google-t.
Ha beírjuk a világ legnépszerűbb keresőjébe, hogy Srebrenica valójában…, számos nyelven megdöbbentő megállapításokat kapunk. Az eredmények között nagy számban találunk úgynevezett „automatikus kiegészítéses” keresési javaslatokat, amelyek a „Srebrenica valójában hazugság” vagy ennek valamilyen más változatát tartalmazzák.
Amikor a Szabad Európa balkáni szolgálata felvette a kapcsolatot a Google-lal, és felhívta erre a figyelmet, a vállalat intézkedett a srebrenicai népirtást tagadó tartalmak eltávolításáról. Úgy tűnik azonban, hogy ez csak a Google angol nyelvű keresési találataira vonatkozik. A népirtásra más nyelveken történő keresések ugyanazokat a dezinformációkat jelenítik meg, mint korábban.
1995. július 11-én a boszniai szerb erők több mint nyolcezer boszniai muszlim férfit és fiút gyűjtöttek össze és öltek meg a kelet-boszniai Srebrenica város közelében – ez volt a II. világháború óta a legsúlyosabb tömeggyilkosság Európában.
Azt tudom mondani, hogy azok, akik Srebrenica után akarnak kutatni, és olyan régióból jönnek, amely tagadja a népirtást, valótlanságokat akarnak találni, hogy igazolják magukat, és aztán ott abbahagyják a kutatást.– az emlékközpont szóvivője, Almasa Salihović
A srebrenicai mészárlást mind a volt Jugoszláviában elkövetett mészárlást vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (ICTY), mind a Nemzetközi Bíróság (ICJ) ítéletei népirtásnak minősítették. A srebrenicai népirtásban játszott szerepe miatt Ratko Mladićot, a boszniai szerb hadsereg háborús parancsnokát és Radovan Karadžić volt politikai vezetőt egyaránt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte az ENSZ hágai háborús bűnökkel foglalkozó bírósága.
A szerbiai hatóságok tagadják, hogy erőik népirtást követtek volna el. A szerb kormány számára ez „szörnyű bűntett”, ahogy Aleksandar Vučić elnök fogalmazott az ENSZ Biztonsági Tanácsában tavaly júniusban tartott beszédében. Ugyanakkor Belgrád központjában egy épület homlokzatát egy Mladićot ábrázoló falfestmény díszíti, hangsúlyozva, hogy sok szerb számára ő továbbra is hős.
Azok számára, akik ma Srebrenicában élnek – a város Bosznia a szerbek által uralt Boszniai Szerb Köztársaságban található –, nem meglepő, hogy a népirtás ilyen típusú tagadása uralja az internetet.
„Amikor láttam, hogy azt írják: Srebrenica hazugság, nem lepődtem meg, mert sajnos még ma is sokan tagadják a népirtást, mondván, hogy az egész hazugság, hogy nem történt meg” – mondta Azemina Suljic srebrenicai középiskolás diák a Szabad Európa balkáni szolgálatának.
2021-ben Valentin Inzko, a boszniai főképviselő hivatalának akkori vezetője törvényen kívül helyezte a népirtás tagadását, amit a boszniai szerb vezetők hevesen bíráltak.
Az anyavállalat, az Alphabet tulajdonában lévő Google közölte, hogy másodpercenként 63 ezer lekérdezést dolgoz fel, vagyis naponta 5,6 milliárd guglizást, köztük a diáklány Suljicét is, aki elmondta, hogy bár szerinte a keresőből kinyert információk többsége nem száz százalékban pontos, mégis gyakori információforrás számára. „Leginkább az iskolában, amikor egy adott témáról írok dolgozatot” – mondta.
A közép-szerbiai Gornji Milanovacból származó Tijana Stefanović szintén a Google-ra támaszkodik információszerzésben. „Először az interneten nézem meg” – mondta Stefanović a Szabad Európának, megjegyezve, hogy más online forrásokat is használ.
A Srebrenica is… angol nyelvű kifejezés beírása nemcsak a Google, hanem a YouTube keresőjébe is hasonló eredményt ad: a Srebrenica is a lie (Srebrenica hazugság) az első találatok között szerepel. „Nem lepődtem meg, de arra sem számítottam, hogy ez lesz az első keresési eredmény. Valószínűleg ez a legtöbbet keresett téma az országban, így az első helyen van” – mondta Stefanović.
Hogy működik a Google keresőmotorja?
Amikor egy keresést beírunk a Google-ba, a keresőmotor számos tényezőt figyelembe vesz, többek között a lekérdezés nyelvét, a lekérdezés helyét és az ön korábbi kereséseit.
Mindezek együtt befolyásolják, hogy végül mi jelenik meg a számítógép képernyőjén – magyarázta Filip Milošević, a Share Foundation, az online jogokat és szabadságjogokat támogató és népszerűsítő civil szervezet munkatársa.
„Annak eldöntéséhez, hogy mit jelenítsenek meg, a rendszerek elemzik a gyakori és népszerű lekérdezéseket, de más tényezőket is figyelembe vesznek, például a keresést végző felhasználó nyelvét és tartózkodási helyét, hogy az előrejelzések relevánsabbak legyenek, és a lehető legtöbb időt takarítsák meg” – mondta Milošević a Szabad Európának.
„Az általuk feldolgozott adatok természete miatt az ilyen algoritmusok alapján működő rendszerek nem lehetnek tökéletesek és semlegesek, mert ezeket emberek hozzák létre, és természetüknél fogva nem semlegesek” – mondta Milošević.
Emiatt – mondta – gyakran előfordul, hogy a keresőmotorok „olyan találatokat hoznak fel, amelyek elfogultak, diszkriminatívak, sértők vagy akár olyan tényeket sugallnak, amelyeket nem ellenőriztek vagy nem ismertek”.
Mivel azonban az algoritmusok emberi alkotások, van felelősség – mondta a Szabad Európának Chirag Shah, a Washingtoni Egyetem professzora, az InfoSeeking Lab alapító igazgatója és a Center for Responsible Artificial Intelligence (Központ a Felelős Mesterséges Intelligenciáért) társalapítója.
„Nem determinisztikusak, ami azt jelenti, hogy egy adott algoritmus alkotói nem képesek kifejezetten programozni, hogy pontosan hogyan viselkedjen az adott algoritmus. A gépi tanulás definíció szerint olyan rendszereket hoz létre, amelyek önmagukat programozzák” – mondta Shah.
„Ebben az értelemben az algoritmus eredeti alkotói több nagyságrenddel távolabb lehetnek az algoritmus végső végrehajtásától. Tehát igen, ezek az algoritmusok emberi befolyással bírnak, és az etikáról alkotott elképzeléseink vezérlik őket, de nagyon nehéz pontosan megfeleltetni egymásnak az emberi értékeket és az algoritmikus kimeneteleket.”
Amint azt a Google a Szabad Európának küldött válaszában kifejtette:
„Amikor a közösség olyan keresési előrejelzéseket jelez nekünk, amelyek bármilyen okból nem tűnnek megfelelőnek, értékeljük és intézkedünk.”
„Bármely felhasználó megjelölhet egy nem megfelelő keresőkifejezés-kiegészítést közvetlenül magában az automatikuskitöltés-mezőben, vagy kikapcsolhat vagy eltávolíthat bizonyos automatikus kitöltési javaslatokat, illetve jelentheti a javaslatokkal kapcsolatos problémákat – közölte a Google. – A Srebrenica hazugság kifejezés esetében intézkedtünk, és eltávolítottuk ezt az automatikus kitöltési előrejelzést.”
„A Google mesterségesintelligencia-rendszereket képez ki, de olyan emberekből álló csapatokat is alkalmaz, akik felismerik a vállalat politikájának és a különböző társadalmi csoportok jogainak megsértését, és eltávolítják a platformról” – mondta Milošević.
Az internet és a valóság
A Srebrenica Memorial Center szerint a Google keresési eredményei nem meglepők, mert a legtöbb ember „Szerbiában és a boszniai Szerb Köztársaságban úgy gondolja, hogy Srebrenicában nem követtek el népirtást; hogy ott csak legitim katonai célpontokat – embereket – öltek meg.”
„Azt tudom mondani, hogy azok, akik Srebrenica után akarnak kutatni, és olyan régióból jönnek, amely tagadja a népirtást, valótlanságokat akarnak találni, hogy igazolják magukat, és aztán ott abbahagyják a kutatást” – mondta Almasa Salihović, az emlékközpont szóvivője a Szabad Európának.
„Tény, hogy az emberek ezeken a területeken gyakran inkább a mítoszoknak és az igazolatlan állításoknak hisznek, mint a tényeknek és az értékeléseknek.”
Az emlékközpont jelentése szerint 2020 májusa és 2021 májusa között 234 népirtást tagadó írás jelent meg a boszniai médiában.
„Több mint két évtizeddel a népirtás után, talán jobban, mint valaha, szembesülünk azzal, hogy a Szerb Köztársaságban és Szerbiában az emberek minden generációja és kategóriája igyekszik minél hangosabban hangoztatni, hogy Srebrenicában nem történt népirtás. Biztos, hogy ezeket az embereket soha nem érdekelte az igazság. Srebrenicát soha nem vizsgálták mélyebben – mondta Salihović. – Az igazságot sokkal nehezebb elfogadni, mint a hazugságot.”
Az emlékközpont megállapításai egybevágnak a szerbiai Ifjúsági Kezdeményezés az Emberi Jogokért (YIHR) regionális civil szervezettel, amelynek az egész Balkánon vannak fiókjai, és amely már évek óta figyeli a népirtás tagadását, és figyelmeztet rá.
„A megállapított tények tagadása olyan méreteket öltött, hogy most már az algoritmusok a keresési találatok élére helyezik őket” – mondta Sofija Todorović, a YIHR programigazgatója. Amit a való világban tapasztalunk, és amit a Google-ban, Todorović szerint „nem sokban különbözik”.
Nemcsak tagadások, hanem egy „új Srebrenica” létrehozására való felhívások is megjelentek.
2022 elején a szerb–boszniai határon fekvő Pribojban, ahol szerbek és bosnyákok egyaránt élnek, szerb rendőrök jelenlétében egy dalt énekeltek, amely Srebrenica megismétlésére, a bosnyákok megerőszakolására és megölésére szólított fel.
A boszniai szerb erőket az 1992–95-ös boszniai háború idején vezető és az ENSZ törvényszéke által háborús bűnökért, többek között a srebrenicai gyilkosságokért elítélt Mladićról készült belgrádi falfestményt 2021 novemberében tüntetők rongálták meg. A festmény az eltávolítására irányuló felhívások ellenére megmaradt.
Nemrégiben egy videót töltöttek fel a közösségi médiára, amelyen kisgyerekek éneklik Mirko Pajčin népdalénekes, ismertebb nevén Baja Mali Knindža Nem szeretlek, Alija című dalát, amely a bosnyák lakosság ellen a háború alatt elkövetett háborús bűnöket dicsőíti.
„Évek óta dolgoznak a srebrenicai népirtás tagadásán, mind a politikai szférában, mind a szerbiai oktatási rendszeren keresztül, miközben a Srebrenicában elkövetett konkrét népirtás tagadásának egyszerűen nincsenek jogi következményei” – mondta Todorović.
Srebrenica: 27 éve történt a népirtás
