Orosz vállalatok több tízezer tonna búzát és borsót szállítottak tavaly Ukrajna megszállt területeiről Spanyolországba, Törökországba és Azerbajdzsánba – derült ki a Szabad Európa ukrán szolgálatának és partnereinek oknyomozásából.
Hasonló mennyiségű árpa és kukorica jutott az Oroszország szövetségeseként számontartott Iránba és Szíriába is, amelyek korábban is vásároltak gabonát a megszállás alatt álló ukrajnai területekről – írták a hivatalos orosz iratok és más források alapján összeállított jelentésben.
Egyedül búzából legkevesebb 6,4 millió tonnát takarítottak be a már 2014-ben illegálisan elcsatolt Krím félszigeten, illetve a Donyecki, Herszoni, Luhanszki és Zaporizzsjai terület orosz ellenőrzés alá került részein a NASA Harvest programjának műholdas becslései alapján, az illegális orosz gabonakivitelt monitorozó SeaKrime pedig arról számolt be, hogy csak a krími kikötőkből minimum kétmillió tonna mezőgazdasági árut exportáltak.
Ez a tevékenység aláássa Ukrajna egyébként is válságos helyzetben lévő gazdaságát, egyúttal jelentős bevételt generált Oroszországnak a háború folytatásához.
A Szabad Európa ukrán szolgálatának oknyomozó részlege, a Schemes közölte, hogy 2023-ban közel 35 ezer tonna búza, árpa, kukorica és borsó eladását dokumentálták Herszonból és a Krím félszigetről kedvezményes vámtarifákkal.
A hekkerek által feltört adatbázisok, a kiszivárogtatott iratok és az online elérhető nyílt információk azt erősítették meg, hogy legalább négy orosz vállalatnak – az Agro-Fregatnak, a Palladának, a Szim-Transz Csoportnak és a TD Fregatnak – szerepe van ezekben a tranzakciókban.
A Pallada távoli kapcsolatban áll a Putyin palotájaként is ismert fekete-tengeri rezidencia építésének kivitelezőjével.
Bár az orosz hatósági dokumentumok azt mutatják, hogy a termékek Herszonból és a Krímből érkeztek, nem Oroszországból, azt nem tudni, hogy a vásárlók megkérdőjelezték-e az import eredetét.
Hogyan működik?
Az Ukrajna egyik fő éléskamrájának számító Herszoni területen 2021-ben rekordmennyiségű, 3,1 millió tonnányi gabona termett. Ez nagy vonzerővel bírt az orosz cégek számára azt követően, hogy Moszkva 2022-ben megszállta a régió egyes részeit.
A műholdfelvételek tanúsága szerint 2022-ben Herszonból és a szomszédos Zaporizzsjából is kamionok szállították át a gabonát a Krímre, hogy az ottani kikötőkből kerülhessen kivitelre.
Az orosz vámadatok és kiszivárgott szerződések szerint tavaly orosz vállalatok 6,2 millió euró értékben értékesíthettek mezőgazdasági termékeket Herszonból nyomott vámtarifákkal vagy vámmentesen.
Vlagyimir Szaldo, a Herszoni terület Oroszország által kinevezett kormányzója az illetékes abban, hogy jóváhagyja vagy elutasítsa az efféle kedvezmények megítéléséről határozó bizottság döntéseit. Tavaly nagyjából tucatnyi orosz cég folyamodott ilyenért.
Európai Unió
Az ukrajnai orosz invázió megindítása óta az EU több mint 91,2 millió euró értékű orosz importot tiltott meg, azonban az orosz lakosság érdekeire hivatkozva nem határozott az élelmiszeripari és egészségügyi áruk kereskedelmének átfogó tilalmáról.
Ez lehetőséget teremt az orosz nagybani agrárexportőr Agro-Fregat számára, amelynek vasúti kocsijait lefényképezték a Krímben. Olekszij Makejev, az ukrán külügyminisztérium különmegbízottja egy 2022-es cikkében elítélte a vállalatot és hét másikat, amiért „lopott gabonát” exportálnak Ukrajnából.
Az orosz kiviteli adatok azt mutatják, hogy az Agro-Fregat tavaly szeptemberben 4500 tonna terményt szállított Spanyolországba, ebből csaknem 2674 tonnát tett ki a Szevasztopolból kihajózott borsó.
A 2022–2023-as időszakban Spanyolország volt az orosz borsóexport második legnagyobb felvevőpiaca Törökország után az Interfax hírügynökség jelentése szerint.
A SeaKrime által megszerzett iratok alapján a Cereales y Harinas Garsan S.L. volt az Agro-Fregat spanyol partnere, amely tizenkét országba szállít élelmiszeripari termékeket.
Törökország is
Az Agro-Fregat rutinszerűen szállít Herszonból, csak tavaly júniusban és júliusban 25 ezer tonnányi áru exportjára kért vámkedvezményt az illetékes bizottságtól. A vásárló a megszállt régió hatóságainak dokumentumai szerint a török Velar Tarım Sanayi ve Tic. A.S. volt.
Az Ukrajnát hadieszközökkel ellátó Törökország volt 2022-ben és 2023-ban az orosz gabona első számú importőre az APK-Inform tanácsadó cég szerint.
A MarineTraffic oldal által megerősített adatok azt mutatják, hogy legalább 9554 tonna orosz agrárárut kapott a Velar 2023. augusztus 7-én. A szállítmány a krími Szevasztopolból előbb az oroszországi Kavkaz kikötőjébe került, majd onnan két nappal később a törökországi Mersinbe.
Azerbajdzsán
Törökország dél-kaukázusi szövetségese, az Oroszországgal is jó kapcsolatot ápoló Azerbajdzsán „Ukrajna hű és közeli barátjaként” jellemezte magát, azonban előszeretettel vásárol orosz vállalatoktól búzát, amely a megszállt területekről származik.
Az oroszként kategorizált búza importjának értéke valójában kissé meg is haladta a kőolajtermékekét 2022-ben, 294 millió dollárt érve el – derült ki az OEC weboldal adataiból.
A moszkvai székhelyű Szim-Transz Csoport a három legfőbb azeri gabonaexportcég egyikeként írta le magát. Tavaly csaknem 410 ezer dollárnyi értékben szállítottak gabonát az országba a hivatalos orosz külkereskedelmi adatok szerint.
E gabonaimport eredete ismeretlen. A Szim-Transz Csoport 2023-ban 2200 tonna kedvezményes exportra kapott engedélyt Herszonból a bizottságtól.
Irán és Szíria
A Herszonból tavaly vámkedvezményekkel legalább 15.400 tonnányi árpát Iránba szállító Pallada távoli kapcsolatban áll egy szankciók hatálya alatt álló horvát üzletemberrel, Kresimir Filipoviccsal, aki a sajtó hírei szerint részt vett az állítólag Vlagyimir Putyin orosz elnök számára épített luxuspalota építésében a fekete-tengeri Gelendzsikben.
A vállalatot néhány héttel az ukrajnai háború megindítása előtt regisztrálták gabonakereskedőként Oroszországban.
Filipovics érintettségének mértéke egyelőre nem tisztázott, azt viszont tudni lehet, hogy a vállalat többségi tulajdonosa a moszkvai Szergej Kuznyecov, aki nem válaszolt az ügy kapcsán feltett kérdésekre.
Egy másik orosz exportőr, a TD Fregat sem reagált a megkeresésekre, amely a tavalyi év májusában vámkedvezményt kapó, háromezer tonnányi herszoni kukorica exportjára irányult Szíria felé.
