Carrie Lam, Hongkong nehéz helyzetben lévő kormányzója, aki kormányellenes tiltakozások és a koronavírus-járvány közepette irányította a globális pénzügyi központot, hétfőn bejelentette, hogy nem kíván mandátumot szerezni a következő ötéves ciklusra.
Lam ezt azt követően jelentette be, hogy sajtóértesülések szerint John Lee főtitkár, Hongkong második legmagasabb rangú kormánytagja lemond, hogy beszálljon a kormányzói posztért induló versenybe májusban, hogy ő legyen a kínai fennhatóság alatt álló város következő vezetője.
„Csak egy szempont van, és az a család. Mindenkinek elmondtam korábban, hogy nekem a család az első” – közölte Lam.
„Úgy gondolják, ideje hazamennem” – tette hozzá.
Nem nyilatkozott a lehetséges utódjelöltekről, és azt mondta, még nem döntött a jövőbeli terveiről.
Lam 1957-ben született a brit fennhatóság alatt álló Hongkongban, egész életében hivatali munkája volt, magát hívő katolikusnak tartja. 2017-ben lépett hivatalba azzal az ígérettel, hogy egyesíti a várost, amelyet egyre inkább bosszantott Peking erősödő szorítása.
Két évvel később tüntetők milliói vonultak utcára a demokrácia érdekében, néha erőszakos kormányellenes tüntetések is voltak. A zavargások oda vezettek, hogy Peking 2020 júniusában egy átfogó nemzetbiztonsági törvényt vezetett be, amely minden korábbinál nagyobb hatalmat adott a hongkongi élet szabályozására.
A 2019-es zavarsások tetőpontján, egy dühös pillanatában Lam azt mondta, hogy ha lenne választása, lemondana, és hozzátette üzletembereknek tartott beszédében, hogy a kormányzónak „az alkotmány szerint két urat kell szolgálnia, a központi népkormányt és Hongkong népét”.
„Nagyon-nagyon-nagyon korlátozott a politikai mozgástér” – tette hozzá a Reuters hírügynökség birtokába került hangfelvétel szerint.
Lam hétfőn azt mondta, hogy kormányátalakítást javasolt az anyaországi hatóságoknak, de az már a város új vezetőjén múlik, hogy folytatja-e a tervet.
A város vezetőit egy kis választási bizottság választja ki, amelyben Pekinghez hű emberek ülnek, aki így az egykori brit gyarmat következő vezetője lesz, akit Peking is jóváhagy.
A 64 éves Leet, aki korábban rendőrségi vezető volt, az elhúzódó és gyakran erőszakos demokráciapárti tüntetések után, 2021-ben léptették elő, amelyből egyes elemzők arra következtettek, hogy Peking ismét a biztonságra helyezte a hangsúlyt a gazdaság helyett.
Lee irodájának szóvivője azt mondta, hogy nem kommentálják azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a főtitkár jelölteti magát a kormányzói tisztségre.
Hongkong 1997-ben került vissza a britektől újra kínai uralom alá, garantálva a széles körű szabadságjogokat, például a független igazságszolgáltatást és a gyülekezési jogot legalább ötven évre.
Az Egyesült Államok 2020-ban szankcionálta Lamet és Leet más tisztviselők mellett azzal az indokkal, hogy aláásták Hongkong nagyfokú autonómiáját Pekinggel szemben, és a nemzetbiztonsági törvénnyel megnyirbálták a politikai szabadságjogokat.
A kínai és a hongkongi hatóságok tagadják, hogy csorbultak volna a szabadságjogok, és azt mondják, hogy a nemzetbiztonsági törvényre azért volt szükség, hogy helyreállítsák a gazdasági sikerhez szükséges stabilitást az elhúzódó zavargásokat követően.
A kormányzóválasztást márciusról május 8-ra tolták el, hogy a kormánynak legyen ideje leküzdeni a koronavírus-járványt, amely több mint egymillió embert fertőzött meg a város 7,4 millió lakója közül. Lam mandátuma június 30-án jár le.
