A magánüzemeltetésű idősotthonokban történt bántalmazásokról szóló hátborzongató képek és sokkoló beszámolók azóta foglalkoztatják a román közvéleményt, hogy a hónap elején egy bombasztikus leleplező cikk több tucat razziához, letartóztatáshoz és vádemeléshez vezetett. A politikai következményeket azonban már régóta várják.
Verés. Éhezés. Kezeletlen, csontig hatoló sebhelyek. Poloskacsípésekkel tarkított testek és férgek a nemi szerv körül. Lakások és bankszámlák kifosztása.
Az idősek és fogyatékkal élők számára fenntartott, magánkézben lévő, azóta horrorotthonnak elkeresztelt gondozóintézetekben történt bántalmazások hátborzongató képei és sokkoló beszámolói azóta foglalkoztatják a románokat, hogy hat hónappal ezelőtt egy bombasztikus leleplező cikk számolt be az állítólagos visszaélésekről. Ez a hónap elején több tucat razziához, letartóztatáshoz és vádemeléshez vezetett. A jelentések szerint mintegy kétszáz lakót mentettek ki a nyomorúságos körülmények közül.
Klaus Iohannis román elnök „az ország szégyenének” nevezte az idősotthonbotrányt, és a hírhedt romániai kommunista korszak árvaházaihoz és „Ceaușescu gyermekeinek” tragédiájához hasonlította. Megemlítette még a 2020-as I Care a Lot (Fontos vagy nekem) című sötét hollywoodi szatírát, amelyben egy gyámügyi szakértő arra kényszeríti a bírókat, hogy idős áldozatokat nyilvánítsanak döntésképtelennek, zárják be őket otthonokba, ezzel kiforgatva őket és hozzátartozóikat a vagyonukból.
„Ha ember vagy, ha nem vagy bádogból, ez a történet tényleg emberi szinten tör meg” – mondta nemrég a Szabad Európa román szolgálatának Ovidiu Vanghele, akinek Bianca Albu újságírótársával együtt készült leleplező riportja állítólagos fizikai, mentális és pénzügyi visszaéléseket tárt fel három Bukarest melletti, a Vitéz Szent Gábriel Egyesület által működtetett otthonban.
Ahhoz hasonlította az áldozatokkal való bánásmódot, mintha „a sírba taposták volna őket”, és azt mondta, hogy minden egyes új tanúvallomás, amely egy jelenlegi vagy volt alkalmazottól származik, vagy egy kép az intézmények belsejéből, „valósággal széttépi az embert”.
A vezető tisztségviselők flegma reakciói miatti felháborodás, a visszaélések és az ebből fakadó botrány a baloldali szociáldemokrata miniszterelnök, Marcel Ciolacu kormányát is megtépázta. Mindez kevesebb mint egy hónappal azután történt, hogy a koalíciós hatalommegosztási megállapodás értelmében ő került a kormány élére, miközben a közvélemény türelme az országos tanársztrájk miatt már amúgy is kezdett elfogyni.
A leleplezések megerősítették a maffiaszerű machinációkról és a választott és kinevezett tisztviselők semmibevételéről alkotott képet. Hiába kongatták már korábban is a vészharangot az idős lakók miatt a szomszédok, újságírók és civil szervezetek, akik már Ciolacu koalíciós partnere és miniszterelnök-elődje, a jobbközép Nemzeti Liberális Pártot vezető Nicolae Ciucă idején figyelmeztettek a helyzetre.
Politikai áldozatok
A razziákat követően több mint egy héten át jobbára egymásra mutogattak a kabinet tagjai.
Köztük volt Gabriela Firea családügyi, ifjúsági és esélyegyenlőségi miniszter, Bukarest volt polgármestere és szociáldemokrata képviselő, akinek közvetlen és közvetett kapcsolatai vannak a Vitéz Szent Gábriel Egyesülettel.
Ráadásul a férje és nővére olyan intézményekben töltött be vezető tisztséget, amelyek védelmet nyújthattak volna az ilyen visszaélések ellen.
A horrorotthonok botránya akkor követelte az első magas rangú politikai áldozatot, amikor Marius Budăi munkaügyi miniszter július 13-án lemondott, egy héttel azután, hogy azt mondta, nincs oka távozni, és egyébként sem tudta volna bezárni a problémás gondozóházakat.
Egy nappal később Gabriela Firea családügyi miniszter is a kardjába dőlt, miután állítólag 72 órás ultimátumot kapott a Ciolacuval folytatott személyes találkozón, amelynek célja a politikai kármentés volt.
Vanghele és Abu a romániai székhelyű Tényfeltáró Médiaközpont (CIM) és a Buletin de București (BDB) számára készített első riportja három, többek között a bukaresti Voluntari és Ilfov külvárosban található Vitéz Szent Gábriel Egyesület gondozóházait érintette, és januárban és februárban jelent meg.
Jelentéseikről kevesen vettek tudomást a Ciucă-kormányban, az ügyészségen és a felügyeleti szerveknél. A különösen kiszolgáltatott románok jogait védő nonprofit szervezet, a Jogi Erőforrásközpont (CRJ) azonban utánajárt, és megerősítette az otthonokban történő visszaélések és szabálytalanságok nagy részét.
Márciusra a CRJ már a hivatalos szervek tétlenségét bírálta, és nyilvánosan a koalíciós partner és volt kormányfő Ciucăhoz fordult, jelezve, hogy büntetőjogi panaszt nyújtott be egy regionális ügyészhez.
A terrorelhárítókat kellett mozgósítani, hogy történjen valami
A nyugtalanító vádak végül a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Vizsgálati Igazgatóság (DIICOT) nyomozásához vezettek. A nyomozók a hónap elején ismertették megállapításaikat, amelyek szerint „két bűnbanda” alakult Ilfovban 2020-ban „azzal a céllal, hogy kihasználják a fogyatékkal élő vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket”.
Az igazgatóság által később nyilvánosságra hozott iratok megerősítették Vanghele és Abu vádjait, és rámutattak arra, hogy az ápolók verik, éheztetik és megalázzák a betegeket, egyes esetekben pedig a betegek lakására és bankkártyájára is ráteszik a kezüket.
Miután a DIICOT július 4-én nyilvánosságra hozta megállapításait több tucat razzia után, amelyek négy letartóztatáshoz és legalább 26 másik ember elleni visszaélési vádakhoz vezettek, Ciolacu miniszterelnök megígérte, hogy „nem kegyelmez a gazembereknek”. A kormányfő a „bűnrészes köztisztviselőket” és „a rendszerszintű problémát, a korrupciót és a tehetetlenséget” okolta.
Féltucatnyi felügyeleti és szabályozási vezetőt bocsátottak el, Ciolacu pedig azonnali ellenőrzést rendelt el az állami és magánkézben lévő idősek, gyermekek és fogyatékkal élők otthonaiban.
Ám nem világos, hogy a villámellenőrzések, az elbocsátások és a kabinetszintű lemondások elégségesek-e ahhoz, hogy 19 millió feldühödött román állampolgár megnyugodjon, különösen, hogy szinte mindennap újabb és újabb leleplezések látnak napvilágot.
Perlik azokat, akik felhívták a figyelmet a horrorra
Ezen a héten egy ügyvéd, aki a Vitéz Szent Gábriel Egyesület egyik otthonának szomszédait képviseli, azt állította, hogy a hatóságok elásták ügyfelei jó szándékú panaszait, és – amit sok román különösen bosszantónak tart – az egyesület háromezer euró erkölcsi kártérítésre perelt be néhány embert, amiért fel mertek szólalni az állításaik szerint a szomszédos idősotthonban látott szörnyű visszaélések miatt.
Az ügyvéd, Silvio Munteanu július 11-én Facebookon azt írta, hogy a szomszédok tucatnyi felhívást intéztek „olyan intézményekhez, amelyek jogosultak arra, hogy 2021 októberétől kezdődően intézkedéseket hozzanak ennek az egyesületnek (a Vitéz Szent Gábriel Egyesület) tevékenységével kapcsolatban.”
A Munteanu által leírt panaszokra adott válaszok a büntetlenség érzetét erősítették, de úgy tűnt, hogy aláássák Voluntari polgármestere, Florentin Pandele – Firea exminiszter férje – védekezését is, miszerint nem tudott az év elején nyilvánosságra került nyomorúságos állapotokról.
Ellentmondásos figura
Pandele, aki korábban kereskedelmi hajós volt, ellentmondásos személyiség, akit azzal vádolnak, hogy túl nagy helyi befolyással rendelkezik, amióta 2000-ben Voluntari polgármestere lett.
Olyan botrányokba keveredett, mint a városi kiadásokkal kapcsolatos hanyag gazdálkodási vádak és egy büntetőeljárás, miután videó rögzítette, amint megtámadott egy férfit. Azt állította, hogy nem értesült a gondozóotthonokkal kapcsolatos panaszokról, és hogy hivatalának nem volt hatásköre az ellenőrzésükre.
(Voluntari Bukarest külterületén található. Külföldön arról ismert, hogy itt van Andrew Tate brit–amerikai, a férfiak szerepével foglalkozó influenszer és pornográf vállalkozó és testvére, Tristan otthona. 2022 decemberében mindkettejüket letartóztatták nemi erőszak és emberkereskedelem gyanújával, de több hónapos vizsgálati fogság után sem tudtak vádat emelni ellenük.)
Visszatérve az idősotthonokra: Vanghele oknyomozó újságíró megkérdőjelezte a tisztviselők – köztük Ciolacu miniszterelnök – azon állításait, hogy nem tudtak az ágazatban fennálló súlyos szabályozási és egyéb problémákról.
A politikus korábbi vizsgálatokra hivatkozott, köztük a sajátjára, amely részletesen beszámolt egy kis, engedély nélküli idősotthonban 2014-ben bekövetkező hat halálesetről. Amikor Vanghele és Albu riportja év elején megjelent az állítólagos ilfovi visszaélésekről, Vanghele hozzátette, hogy Ciolacunak a parlament egykori elnökeként „rendelkeznie kellett ezekkel az információkkal”.
Ciolacu arra is hivatkozott, hogy Firea családügyi miniszter hevesen ellenállt, amikor szóba került, hogy le kéne mondania, annak ellenére hogy „gyakorlatilag vitathatatlan kapcsolatai” vannak a Vitéz Szent Gábriel Egyesülettel.
Firea húga egy közpénzből finanszírozott szociális segélyhálózatot vezetett, amely a voluntari idősotthonok ellenőrzéséért és felügyeletéért volt felelős, amíg februárban fel nem adta az állását.
Firea „barátja és kollégája”, Ligia Gheorghe, aki egyben a Vitéz Szent Gábriel Egyesület alelnöke és Firea tanácsadója volt, a visszaélések hírére szabadságot vett ki.
Az egyesület elnöke, Ştefan Godei Firea főpolgármestersége idején a bukaresti városházán dolgozott, idén Firea szenátusi irodája is foglalkoztatta sofőrként, és szociáldemokrata körökben forgolódott, valamint Firea mellett is szerepelt fotókon.
Július 6-án Firea tagadta, hogy bármi rosszat tett volna, és azt állította, hogy a botrányba riválisai vonták bele, akik arra törekedtek, hogy meghiúsítsák a próbálkozását, hogy visszatérjen Bukarest vezetésébe (2016–20 között ő volt a főpolgármester).
Politikai lincselésnek nevezte az esetet. Lemondása ellenére a miniszter hevesen bizonygatta ártatlanságát, és „a megsemmisítésemért folytatott totális háborúnak” nevezte a közelmúlt eseményeit. Azt is elmondta, hogy továbbra is szenátor marad.
„A képmutatás csúcsa”
Egy volt munkaügyi miniszter, Violeta Alexandru a Szabad Európa román szolgálatának elmondta, hogy a horrorotthonokban tapasztalthoz hasonló visszaélések valószínűleg nem egyedülállók.
Felvetette, hogy „túl sok a felelős, de valójában senki sem” egy olyan rendszerben, amely részben azért nem követeli meg a kellő elszámoltathatóságot, mert sok intézményben egyik kéz nem tudja, mint csinál a másik – mondta Budăi és Firea távozása előtt.
Lemondása előtt Budăi, akinek minisztériuma az idősotthonok akkreditációját és ellenőrzését felügyeli, azt mondta, hogy március és május között közel hatszáz bentlakásos gondozóközpontot ellenőriztek, ezek közül 370-ben találtak szabálytalanságot. Elmondása szerint húsz esetben az ellenőrök javasolták az engedélyek visszavonását.
A Vitéz Szent Gábriel Egyesület által működtetett, Vanghele és Abu által kiemelt ápolási otthonok egyike sem tartozott ezek közé; engedélyüket csak a DIICOT bevonása után függesztették fel.
„Számomra ez a képmutatás, az érzéketlenség, a tapintatlanság és – hogy is mondjam – a politizálás, a levegőbe beszélés csúcsa – mondta Vanghele a légkörről, amely lehetővé tette a Vitéz Szent Gábriel és más, hozzá hasonló idősotthonok üzemeltetőinek, hogy folytassák működésüket, valamint a politikai védelemről, amelyet a jelek szerint élveztek. – Azért folytatták, mert tudták, hogy sértetlenül megtehetik.”
