A NATO üdvözli, hogy az EU növelni kívánja a védelmi kiadásait, de fontosnak tartja, hogy Európa ne fejlesszen ki a szövetségétől eltérő együttműködési sztenderdeket – figyelmeztet az atlanti szervezet egyik magas rangú tisztviselője, aki igyekezett kisebbíteni a Donald Trump hatalomba való visszatérésével kapcsolatos kockázatokat.
A NATO-nak hosszú távú orosz fenyegetésre kell berendezkednie, de nem kell tartania egy nyílt orosz támadástól, mert Moszkva tisztában van azzal, hogy elveszítené a háborút – közölte csütörtökön egy brüsszeli think tank rendezvényén az észak-atlanti szövetség innovációért, hibrid és kiberügyekért felelős főtitkárhelyettese. James Appathurai az Európai Politikai Központ (EPC) beszélgetésén aláhúzta, hogy egyes vélekedésekkel szemben nem Oroszország ellenséges magatartása tekinthető ideiglenesnek, hanem a hidegháború és Ukrajna megtámadása közötti időszak volt az.
„Közel három évtizede egy egy személy által irányított paranoiás rendszer jellemzi Oroszországot. Többet kell tennünk annak érdekében, hogy hosszú távon féken tartsuk Oroszországot – közölte a vezető NATO-tisztviselő, aki szerint Ukrajna megtámadásának semmi köze az ukrán NATO-tagsághoz. Szerinte Moszkva a hivatalosan közölt hat százalék helyett jelenleg GDP-je közel harminc százalékát fordítja közvetlenül vagy közvetve háborús célokra. – Oroszország teljesen átállt a hadigazdaságra – mondta, emlékeztetve arra, hogy a Nyugat gazdasága együttesen tízszerese az orosznak, ráadásul technikailag is jelentős fölényben van Moszkvával szemben. – Az oroszok sokat beszélnek a NATO-ról, de nem támadnák meg, tartanak tőle, mert tisztában vannak azzal, hogy veszítenének” – jelentette ki a főtitkárhelyettes.
James Appathurai konkrétumok említése nélkül úgy vélte, hogy a NATO jövő heti washingtoni csúcstalálkozóján (amelyen a szövetség fennállásának 75. évfordulóját ünneplik) „egyértelműen fogalmaz majd Ukrajna jövőbeni tagságával kapcsolatban”, és a csúcson elfogadandó nyilatkozat tartalmaz majd „bizonyos előremutató elemeket”. A szövetség egyértelműen elkötelezi magát Ukrajna önvédelmének pénzügyi támogatása mellett, és egy hosszú távra szóló kiképzési programot is elindít. „Konkrét, érdemi, nem csak politikai, hanem kézzelfogható támogatást nyújtunk Ukrajnának” – tette hozzá.
Az észak-atlanti szövetség nem tekinti Kínát katonai fenyegetésnek – szögezte le a kanadai illetőségű magas rangú NATO-tisztviselő. Ami szerinte aggodalmat kelt, az a Kína és Oroszország közötti „korlátlan stratégiai partnerség” és az, hogy Peking jelentős segítséget nyújt Moszkvának a háború folytatásához hadieszközökkel és a szankciók megkerülésével. A NATO azt is felrója Kínának, hogy az orosz narratívát terjeszti és erősíti fel globális szinten. „Kína ezzel beavatkozik az európai biztonságba, segédkezve egy háborúhoz” – mutatott rá.
Appathurai fokozódó orosz és kínai kibertámadásokról számolt be, amelyek főleg az európai kritikus infrastruktúra ellen irányulnak. Emellett Oroszország az utóbbi időben ártó szándékkal számos nem katonai jellegű támadást is végrehajtott Európában vasúti szerelvények kisiklatásával, buszállomások és raktárak felgyújtásával. Moszkva célja a zavarkeltés és Ukrajna társadalmi támogatottságának aláásása, ami részben működik – ismerte el a főtitkárhelyettes.
Miközben elismerte, hogy Donald Trump első elnöksége turbulens időszakot hozott a NATO életében, arra is rámutatott, hogy elnöksége alatt növekedett az amerikai katonai jelenlét Európában. Arra is emlékeztetett, hogy Trump – ha nem is a megfelelő stílusban – elérte a szövetségen belül a katonai terhek kiegyensúlyozottabb viselését és azt, hogy az európai szövetségesek növeljék védelmi kiadásaikat. A helyettes főtitkár bizakodónak mondta magát, amit arra alapoz, hogy Trump mostani tanácsadói közül senki sem kérdőjelezte meg a NATO mint szervezet létjogosultságát.
James Appathurai kijelentette, hogy a szövetség támogatja az európai védelmi politika kiépítését és a védelmi kiadások növelését. Problémásnak nevezte ugyanakkor azt, ha az Európai Unió a NATO-tól eltérő interoperabilitási (együttműködési) sztenderdeket és katonai struktúrákat fejlesztene ki. „Alapvető fontosságú, hogy az EU ne legyen innovatív ezen a területen, és fogadja el a NATO sztenderdjeit” – szögezte le.
