Az elmúlt hetekben Oroszország délnyugati részén, nem messze az ukrán határtól a polgárok megdöbbenve hallgatták a rádiójukból szóló Kreml-ellenes üzeneteket, miután az ukránbarát erők az orosz éterbe vitték a háborút.
Június 5-én több oroszországi régióban a rádió- és tévénézők megdöbbenve hallották Vlagyimir Putyin elnök ismerős hangját, aki bejelentette, hogy az ukrán erők nagyszabású inváziót hajtanak végre orosz területen; statáriumot vezetnek be és teljes katonai mozgósítást rendelnek el.
A tisztviselők és az államilag ellenőrzött média gyorsan reagált. Hamisnak nevezték a hírt és az adást, amelyet szerintük valószínűleg mesterséges intelligencia segítségével hoztak létre. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov kénytelen volt nyilatkozatot tenni, amelyben cáfolta a rádióban elhangzottakat.
Továbbra sem tisztázott, ki a felelős a hekkelésért.
A néha az orosz terület mélyén lesújtó dróntámadásokkal és az ukrán határ közelében lévő településeket célzó félkatonai rajtaütésekkel együtt a hekkertámadások elérték az orosz médiát, hogy az oroszok egy része saját bőrén érezze az egykor távolinak tartott háborút.
„A rádióállomások elleni hekkertámadások újabb módja az információk terjesztésének, újabb módja annak, hogy megmutassuk – nemcsak az ukránok, hanem az oroszok esetében is –, hogy a mindennapi élet a háború előtti és utáni időszakra osztható – mondta a Kubányi Háborúellenes Bizottság, egy Dél-Oroszországban működő, földalatti regionális háborúellenes csoport egyik tagja, aki a megtorlástól való félelmében névtelenséget kérve nyilatkozott. – Az ilyen hekkertámadások, akárcsak a dróntámadások, megértetik az emberekkel, hogy háború folyik.”
Légriadó
Az ország június 12-i Oroszország-napi nemzeti ünnepén az Ukrajnától délkeletre fekvő Sztavropoli és Krasznodari terület rádióállomásai légiriadót sugároztak és arra figyelmeztettek, hogy egy közelgő rakétatámadás miatt az emberek keressenek menedéket.
A közösségi médiában megjelent beszámolók szerint a fronttól olyan messze lévő állomásokon is hallották a téves riasztást, mint Ufa és Kazany – ezek Ukrajnától több száz kilométerre fekszenek –, valamint a Moszkvai területen is. A Mash nevű Telegram-csatorna arról számolt be, hogy hekkereknek sikerült betörniük az országszerte műholdon keresztül sugárzó rádióhálózat központi szerverére.
A földfelszíni és internetes műsorszórás ilyen jellegű megzavarása egyre gyakoribbá vált az elmúlt hónapokban, különösen Oroszország déli és nyugati, az ukrán határhoz legközelebb eső régióit célozták meg, de távolabb is próbálkoztak.
„Ellenséges beavatkozás történt a rádióállomások adásaiba a Sztavropoli és Belgorodi területen is” – írták a Krasznodari terület hatóságai Telegramon február 22-én, a haza védelmezőinek ünnepén, amelyet a katonák és veteránok tiszteletére tartottak két nappal az ukrajnai orosz invázió első évfordulója előtt.
„Helyreállt a normális műsorszórás. Átadtak a bűnüldöző szerveknek minden, az incidens kivizsgálásához szükséges információt és anyagot.”
Fókuszban a Krím
A június 12-i Oroszország-napi ünnepen a Szabad Oroszország Légió, egy félkatonai csoport hekkelt. A formáció korábban Kelet-Ukrajnából hajtott végre rajtaütéseket orosz területen. Az üzenet arra szólította fel az Ukrajnától elcsatolt Krím félsziget lakosait, hogy tájékoztassák az ukrán hadsereget az orosz csapatok mozgásáról „a béke és a törvényes rend helyreállításának meggyorsítása érdekében a Krímben”. A közlemény az orosz hadsereg fellépését „a Harmadik Birodalom legjobb hagyományaihoz” hasonlította.
A nyilatkozatot a Kubany 24 állami televíziós csatorna honlapjain is terjesztették. A Balti-tenger partján fekvő északnyugati Kalinyingrádi terület kormánya is arról számolt be, hogy az Europa Plus kereskedelmi orosz rádióállomás frekvenciáján is hallották a közleményt.
Ugyanebben a hónapban korábban az Orosz Önkéntes Testület, egy szintén Oroszország ellen harcoló, szélsőjobboldali oroszokból álló félkatonai csoport hasonló hekkelést hajtott végre, amelyben azzal fenyegetőzött, hogy megtámadja az oroszok által megszállt Krímet és „megtisztítja a félszigetet”. Ez az üzenet elérte többek között Szocsit, a fekete-tengeri üdülővárost, valamint más dél-oroszországi helyszíneket is.
A hekkelés módszerei a műsorszolgáltató által használt berendezéstől függően változnak – mondta az internetet figyelő Roszkomszvoboda nevű nem kormányzati szervezet szakértője, aki az ügy érzékenysége miatt kérte, hogy ne nevezzük meg.
„Ha a rádióállomás kezdetleges felszereléssel rendelkezik, komoly informatikai háttér nélkül, akkor csak fizikai behatolással lehet feltörni, vagy ott, ahol a műsorszóró berendezés található, vagy a stúdióban, amely a jelet generálja” – mondta a szakértő a Szabad Európának.
A legtöbb modern műsorszóró azonban az internethez kapcsolódik, ami számos lehetőséget nyit a hekkerek számára – mondta, hozzátéve, hogy „kellően nagy teljesítményű berendezéssel és kellően nagy antennával” közvetlenül is el lehet rabolni egy adó frekvenciáját.
Egy másik, szintén neve elhallgatását kérő informatikus szerint távolról is meg lehet támadni a műsorszolgáltatók hálózatait.
„Amint valaki hozzáférést szerez, fájlokat lehet módosítani és alternatív audiotartalmakat lehet aktiválni” – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen hozzáférés megszerzésének leggyakoribb módja az adathalász támadás.
Váratlan hatások?
Az aktivisták szerint a hekkerek a dühtől és a félelemtől kezdve a szorongásig és a zavarodottságig sokféle hatást gyakorolhatnak a hallgatókra.
„A hekkelés hatékonysága attól függ, hogy mit közvetít – mondta Bogdan Litvin, a Putyin kormánya által sok más ellenzéki csoporthoz hasonlóan szélsőségesnek minősített Veszna orosz háborúellenes mozgalom nemzeti koordinátora. – A szirénák és robbanások hangja és a rakétatámadásokra való figyelmeztetés nem fogja növelni az ellenállást a háborúval szemben. Valószínűleg a félelmet fogja növelni, ami nem fog segíteni a közvélemény hangulatának megváltoztatásában” – mondta.
„Nem rossz ötlet az orosz rádióállomások meghekkelése – mondta Litvin. – De ahogy most teszik, annak nemkívánatos hatásai lehetnek, például a hatóságok rövid távú konszolidációja és az elnyomó intézkedések támogatása.”
Litvin szerint eredményesebb lenne meggyőzni az oroszokat arról, hogy a háború ellentétes az érdekeikkel, és hogy „a pénzükkel, a jövőjükkel, és – sokuk számára – fiaik, férjük és apjuk életével fizetnek érte.”
