November végéig ütnék nyélbe az alkut a modellváltó egyetemekről. Peruban vagy Kolumbiában is jobbnak gondolják a helyiek az oktatást, mint a magyarok a hazait. A szankciók miatt bezuhant az energiahordozókból származó orosz exportbevétel. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
November végéig ütnék nyélbe az alkut a modellváltó egyetemekről
Az újraindítás jegyében ült tárgyalóasztalhoz szerdán Brüsszelben Navracsics Tibor és Bóka János az Európai Bizottság három tagjával, az uniós pénzekért felelős miniszter szerint osztva azt a közös célt, hogy november végéig lezárják a vitát az Erasmus-ösztöndíjakat fenyegető modellváltó intézmények ügyében.
Peruban vagy Kolumbiában is jobbnak gondolják a helyiek az oktatást, mint a magyarok a hazait
Az Ipsos által reprezentatív módon felmért közel harminc államból a magyarok legkevésbé elégedettek hazai oktatásukkal. A magyarok kétharmada szerint gyenge az oktatás, csak minden tizenkettedik ember gondolja jónak. Mindez azt is jelenti, hogy Peruban, Kolumbiában és Mexikóban is elégedettebbek a helyiek az oktatásukkal.
Egy másik cikkünkben arról írtunk, hogy rengeteg gyerek került éretlenül iskolába, amióta a kormány három éve bevezette a hatéves korban kötelező beiskolázást, amelyet csakis szakértői vizsgálat esetén lehet halasztani.
A szankciók óta látványosan csökkent az energiahordozókból származó orosz exportbevétel
Mennyiségben nem, de értékben igen komolyan csökkent az orosz fosszilis energiahordozók exportja. Ez jelentős részben az EU energiaszankcióinak is köszönhető, amelyekben szinte minden tagállam részt vesz. Kína, India és Törökország után Magyarország az orosz energiahordozók negyedik legnagyobb felvásárlója idén.
Kínos pillanatokat élt át az EU-s vizsgálóbizottság Magyarországon
Háromnapos látogatást tett májusban Budapesten egy európai parlamenti küldöttség, amelynek tagjai szerették volna feltérképezni, hogyan áll Magyarország azon feltételek teljesítésével, amelyek a közösségi források lehívásához szükségesek. Az összkép lesújtó volt, a képviselők egyik döbbenetből estek a másikba. Ugyanakkor a Fidesz szerint a látogatásról készült összefoglaló pozitív kicsengésű a magyar kormányra nézve, és most már nincs akadálya az EU-s pénzek folyósításának.
Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő, a magyar kormánypolitika egyik legfőbb kritikusa a Szabad Európának adott interjúban hangsúlyozta, hogy az EU-nak a pénzcsap megnyitása helyett további forrásokat kellene befagyasztania, mert az Orbán-kormány eddigi intézkedései csupán kozmetikázással értek fel.
Milyen atomerőműve nem lesz 2030-ban Magyarországnak?
Az alaposan átdolgozott, de még nem végleges Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) ugyan nem szerepel, de az energetikai tárca kommunikációjának hónapok óta vissza-visszatérő eleme egy, a Paks II. melletti, további magyarországi atomerőmű építésének lehetősége. A mini-atomerőmű érkezését a következő évtized elejére beígérni így is vakmerőség, mivel addig e technológia pionírjai valószínűleg nem jutnak el az áttörésig.
Jelentős kockázat, hogy a 4iG bekebelezte a távközlést és az informatikát
Majdnem ezermilliárdos adósságot görget maga előtt az állami segítséggel naggyá tett 4iG. Mindezt úgy kellene törleszteni, hogy további milliárdokat költ fejlesztésre, miközben a cég nem igazán termel nyereséget. A 4iG javarészt az államnak tartozik, és az utóbbi években jelentős mennyiségű, kritikusnak számító infrastruktúra került a birtokába; három fontos piacon lesz meghatározó. Ez jelentős kockázatokat jelenthet. Ha bajba kerül a cég, több fontos területet is magával ránthat. Közben több oldalról is Rogán Antal emberei jelentek meg a 4iG környékén.
Elemző: Az ellenzéknek lassan döntenie kell, hogy elengedi-e a 2026-os választást is
A Fidesznek fontos az EP-választás – mondta podcastunkban Ruff Bálint kampánytanácsadó, aki szerint Orbán Viktor szövetségi tervei miatt sem mindegy, milyen eredményt ér el ott pártja. A kormányfő úgy lép a nemzetközi porondra, hogy olyan szabályokat hág át, amelyeket sérthetetlennek tart.
Bővítés vagy mélyítés? – dilemmák az Európai Unió jövőjével kapcsolatban
Az új tagországok felvétele előtt egy sor kérdést tisztáznia kell a közösségnek: Ukrajna, Szerbia vagy Montenegró esetleges belépése mások mellett az agrártámogatások rendszerét és a vétók lehetőségét is veszélyeztetné. Még az sem kizárt, hogy Magyarország nettó befizetővé válik, azaz elzáródik az EU-s pénzcsap. Erről is beszélgettünk friss podcastunkban állandó brüsszeli tudósítónkkal, Gyévai Zoltánnal.
Kaliforniában fogták el a magyar számlagyáras férfit, akinek az ügyében ferencvárosi parkolási botránycég is érintett
Nemzetközi együttműködéssel, Los Angelesben fogták el egy számlagyáras büntetőügy vádlottját. A ferencvárosi parkolást korábban bonyolító cég is érintettje a büntetőügynek, amelynek tárgyalása jelenleg is zajlik a tatabányai bíróságon. A nyomozást követően a parkolási cég tulajdonosánál az adóhatóság rutinellenőrzést is végzett.
Tavaly az EU-s kiutasítási döntések kevesebb mint negyedének sikerült érvényt szerezni
Ötvenkilenc százalékkal nőtt egy év alatt az EU területén illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok száma – és erről a hatóságoknak is tudomásuk van. Így már több mint egymillió olyan ember van, akinek inkább előbb, mint utóbb el kell hagynia a közösséget. Ennek kivitelezése azonban rendkívül nehézkes, a kiutasítási határozatok csak kisebb részének sikerül érvényt szerezni. Sokan az új migrációs törvényben látják a probléma megoldását, mások azonban ellenzik ezt.
Brutálisan nyereséges a magyar bankrendszer
Óriási nyereséget jelentettek az idei év első hat hónapjában a hazai bankok. Közel ezermilliárd forintos összesített profitjuk háromszor akkora volt, mint a koronavírus-járvány előtti, 2019-es első fél évben, és négyszer akkora, mint a tavalyi első fél évben. Eközben a családok egyre kevesebb pénzt tartanak magyarországi bankoknál.
Már közel százezren költöztek Ausztriába Magyarországról
Az osztrák gazdasági minisztérium adatai alapján az elmúlt tíz évben gyakorlatilag megduplázódott az Ausztriában dolgozó magyarok száma. Míg 2013-ban még csak 57 ezer honfitársunk dolgozott a határ túloldalán, mostanra ez a szám 126.656-ra nőtt, ami minden korábbinál magasabb.
Szemétdombra viteti a Mol cége a válogatott hulladékból készült fűtőanyagot
Több jel is arra mutat, hogy nem sikerült túl acélosra a Mol vezetésével indult új hulladékkoncessziós rendszer. Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese azt mondta, hogy a cél a versenyképes hulladékgazdálkodás, amely „elsősorban alapanyagként tekint a hulladékra”. Most mégis már feldolgozott, újrahasznosított alapanyag kidobására utasította egy e-mailben a MOHU a partnereit.
