A Verestorony maradványainál európai uniós, állami és önkormányzati források felhasználásával hoztak létre kiállítást és egy azt fedő üvegpiramist Debrecen főterének sarkán még Kósa Lajos polgármestersége idején, 2010-ben. De azóta szinte mindig zárva van.
Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő, Debrecen volt polgármestere 2021. szeptember 13-án egy fotót jelentetett meg közösségi oldalán, ahol Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, továbbá Pósán László (Fidesz) és Tasó László (Fidesz), szintén debreceni választókerületi országgyűlési képviselő társaságában látható a Református nagytemplom és a mellette található üveggúla előterében. „Párizsban is van egy üvegpiramis, Debrecenben is, a Nagytemplom mellett. A párizsi nagyobb, viszont a miénk mellett a legnagyobb nyugalomban lehet meginni egy kávét. Most éppen Szijjártó Péterrel” – büszkélkedett Kósa a bejegyzésben, amely azokban a napokban a Fidesz fizetett hirdetéseként is futott a Facebookon.
Európai uniós, állami és önkormányzati pénzből húzták fel
A Kossuth téri piramist Kósa Lajos polgármesterségének idején, a Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja elnevezésű, közel kétmilliárd összköltségű (ebből másfél milliárd forint állami és európai uniós támogatás, a többi az önkormányzat önrésze) program keretében építették, és 2010. november 27-én adták át. Ugyanebben a programban szerepelt a nyugati kiskörút Hatvan utca és Arany János utca közötti szakaszának megépítése, a Nagytemplom emlékkertjének és romkertjének rekonstrukciója, a Hal köz átépítése, valamint a Simonffy utcai Ifjúsági Ház kialakítása. Az MTI átadásról szóló, 2010-es beszámolója szerint az emlékkerttel, a romkerttel és a Verestoronnyal kapcsolatos munkálatok együttesen kétszázmillió forintba kerültek.
Az 1640 és 1642 között felépített Verestorony 1802-ben leégett, addig a Nagytemplom helyén álló András-templomhoz tartozó építmény volt, amely a több mint öttonnás Rákóczi harangot tartotta. A 2010-ben átadott üveggúlával ennek az elpusztult toronynak a maradványait, valamint a templom történetét bemutató kiállítást fedték be. Ezek a maradványok Debrecen legrégibb építészeti emlékei közé tartoznak.
Még a rendezvény idejére sem nyitották ki
Ehhez képest a piramis kapuja már hosszú évek óta lakat alatt van (hogy pontosan mióta, arról nem találtunk információt), Debrecen vezetése (konkrétabban Puskás István kulturális alpolgármester és Széles Diána turizmusért felelős alpolgármester) pedig 2020 júliusától kezdve semmilyen, a bezárás okait firtató érdeklődésünkre nem reagált. Idén júniusban már olyan abszurd helyzet is előfordult, hogy az önkormányzat egy rendezvény, az Irodalom Éjszakája helyszíneként használta a gúla előtti területet, de még akkor sem nyitották ki.
Nagy ritkán egyébként megteszi ezt a városvezetés, 2019. május 11-én például az Emlékhelyek napja alkalmából lehetett megtekinteni a torony maradványait és a kiállítást. Ezt Lucski Zsófiától, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség kommunikációs és turisztikai referensétől tudtuk meg. A bezárás okairól azonban nem tudott információval szolgálni, ugyanis az ügyben az önkormányzat az illetékes.
Nappal is vécének használták a városháza szerint
Július 29-én az Átlátszó rendszerén keresztül közérdekű adatigénylést nyújtottunk be az ügyben. A debreceni városházától azt kérdeztük, ki és milyen okból döntött az üveggúla alatti kiállítás zárvatartásáról, valamint kértük tőlük azon dátumok listáját is, amikor az év hátralévő részében látogathatóvá kívánják tenni a lezárt látnivalót.
Szekeres Antal jegyző augusztus 12-én küldött válaszában azt írta, az önkormányzat az építmény tulajdonosaként a megnyitása óta folyamatosan figyelemmel kísérte az állapotát és látogatottságát. „A lakossági észrevételek és panaszok alapján, valamint a rendszeres ellenőrzések alkalmával egyértelművé vált, hogy sajnos nappal is illemhelyként használták az épületet – közölte a jegyző, hozzátéve, hogy az önkormányzat a közegészségügyi szempontok, a kulturális vagyon megóvása és a nem rendeltetésszerű használat miatt döntött úgy, hogy csak előzetes bejelentkezés alapján, külön kérésre biztosítja a megtekintés lehetőségét. – Erre az utóbbi időben intézmények kérésére, illetve bizonyos egyházi események alkalmával többször is sor került” – írta. Az előzetes bejelentkezés lehetőségéről egyébként az üvegpiramison és annak környékén semmilyen felirat nem hívja fel az érdeklődők figyelmét.
Az ország második legnagyobb települése, Debrecen belvárosában jelenleg mindössze két nyilvános vécé működik, egy a Kossuth téren, egy pedig a néhány éve felújított Csapó utcán. Az idősebb és jó emlékezettel rendelkező debreceniek még tudják, korábban a Petőfi téri villamosfordulónál és a város főutcáján, a Gambrinus köz előtt (továbbá a kintebb eső Bartók Béla út elején, valamint az egykori Új Vigadó és a régi Nagyerdei Stadion között) is voltak nyilvános illemhelyek, ezeket azonban mára mind megszüntették.
A civilek sem tartják ideálisnak a helyzetet
Korábban már több alkalommal is foglalkozott a Debreciner a zárva tartó turisztikai látványosság ügyével. Volt olyan Facebook-felhasználó, aki a Debreciner közösségi oldalán felvetette, hogy a kiállítás nappali őrzését, felügyeletét többféle, költséghatékony módon is meg lehetne valósítani, akár önkéntes lokálpatrióta nyugdíjasok segítségével, vagy a középiskolások számára előírt közösségi szolgálattal. Éjszakára pedig ugyanúgy bezárhatnák, ahogy a Nagytemplom kertjével is teszik minden este.
Nem állítjuk, hogy ez a kérdés optimális megoldása, de az biztos, hogy nem a folyamatos zárvatartás az egyetlen szóba jöhető opció a probléma kezelésére. A jelenlegi helyzet civilek szerint sem ideális, 2021-ben Karácsonyi György, a Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület azóta elhunyt elnöke érdeklődésünkre kifejtette: sajnálatosnak tartja a zárvatartást, de Erdei Nóra idegenvezető is szerencsésnek tartaná, ha legalább egy információs táblát elhelyeznének a lezárt területen kívül, amelyen az érdeklődők elolvashatnák, miről szól a benti kiállítás.
Bár Debrecenben alig rendelkezik XVII. századi építészeti emlékkel, a kiállítóhely idén is az egész nyári idegenforgalmi szezon ideje alatt zárva tartott.
