A sajtószabadság elnyomása nyomán jelentősen megváltozott az újságírók munkája Afganisztánban, ahol súlyosan korlátozzák, miről és hogyan tudósíthatnak vagy kikkel készíthetnek interjút.
Az afgán újságírók nem számolhatnak be olyasmiről, ami rossz fényt vetne az iszlamista tálib uralomra. Többeket letartóztattak, bebörtönöztek, megvertek vagy megfenyegettek és zaklattak azok közül, akik átlépték ezt a vörös vonalat.
A sajtó munkatársait ráadásul nemcsak abban korlátozzák, hogy miről tudósíthatnak, hanem azt is megszabják, hogy miként mutassanak be egy-egy sztorit, és kikkel készíthetnek interjút.
Lányok és nők nem jelenhetnek meg a televízióban vagy a rádióban, férfi riporterek nem interjúzhatnak velük.
Ilyen az újságírók élete csaknem három évvel a tálib hatalomátvétel után. A szélsőségesek átformálták a korábban pezsgő médiakörnyezetet az országban, ahol mára szigorú cenzúrát állítottak fel a másként gondolkodók elhallgattatása mellett.
„Lehetetlen újságírónak lenni a tálibok alatt” – húzta alá egy női riporter Afganisztán középső részéből, aki a megtorlástól tartva nem vállalta, hogy névvel nyilatkozzon.
„Vörös vonalak”
Kezdetben – visszatérésük után a hatalomba 2021-ben – a tálibok azt ígérték, hogy hagyni fogják szabadon működni a sajtót, ennek dacára gyorsan elkezdték a független orgánumok erőszakos megregulázását.
Számos embert börtönöztek be vagy verettek meg a fellépés keretében. Többtucatnyi céget zártak be, újságírók százai menekültek külföldre.
Néhány független szerkesztőség ugyanakkor máig működik Afganisztánban, de munkatársaik szigorú korlátozásokkal néznek szembe, és az öncenzúra is egyre jellemzőbb.
Egy nagyobb társaságnak dolgozó kabuli szerkesztő rámutatott például, hogy az olyan témák, mint az emberi jogok és a korrupció, szóba sem jöhetnek, a tálibok pedig gyakran arra utasítják a médiát, hogy csak olyan ügyeket dolgozzanak fel, amelyek kedvezőbb színben tüntetik fel őket.
Arra is figyelmeztettek, hogy az esetleges kritikák miatt ne készüljenek utcai interjúk hétköznapi emberekkel.
„Azt sem engedélyezik, hogy külföldön élő afgánokat hívjunk a műsorainkba. Tilos bemutatni a tálibok ellenzékének nézeteit” – mondta.
Egy észak-afganisztáni riporter felidézte, hogy ki akarta vizsgálni azokat az állításokat, amelyek szerint szexuális visszaélésekre került sor egy tálib vezetésű medreszében (vallási iskolában), de végül ejtette a projektet, mert félt a következményektől.
„Az ilyen ügyek teljességgel tiltott területnek számítanak” – fogalmazott.
„Nem mehetek ki”
A tálib médiakorlátozások különösen súlyosan érintik a nőket. A kormány szigorú előírásokat léptetett életbe az öltözködésükre, a mozgási szabadságukra, valamint az oktatáshoz vagy munkavállaláshoz fűződő jogaikra vonatkozóan.
„Nem mehetek ki és készíthetek riportot” – panaszolta a már idézett újságírónő, arra is kitérve, hogy nem készíthet interjút férfiakkal, és férfi kísérő nélkül nem is utazhat nagyobb távolságra.
Egy másik riporternő aláhúzta, hogy beidézték kihallgatásra, miután beszámolt egy női tüntetésről az elnyomó intézkedésekkel szemben.
„Azt kérdezték, hogy miért foglalkozom ilyen ügyekkel. Azt kérdezték, hogy a kormány ellen vagyok-e” – emlékezett vissza.
Azt mondta, hogy a rendőrök megfenyegették, „súlyos következményeket” helyezve kilátásba arra az esetre, ha a jövőben engedély nélküli demonstrációkról tudósít.
A televíziós csatornákra még szigorúbb korlátozások vonatkoznak.
A női bemondók számára kötelező a fekete ruha és a fejkendő viselése, amelyből csak a szemük látszik ki.
A tévé- és rádióadók nem adnak teret a női hangoknak, nem fogadnak női betelefonálókat sem.
Fokozódó cenzúra
Az újságírókkal szembeni fellépés a jelek szerint ráadásul fokozódik. Az utóbbi hónapokban a tálibok újabb korlátozásokat rendeltek el a női riporterek megjelenésére vonatkozóan, nőket tiltottak el különböző adásoktól, illetve megtiltották a tálib tisztségviselők filmezését vagy fényképezését.
Április 22-én egy rádióadó három munkatársát vették őrizetbe a délkeleti Hoszt tartományban, miután állítólag a műsorukban zenét játszottak és női hallgatók hívásait fogadták. Április 28-án engedték haza őket.
A tálibok felfüggesztették két magán-tévétársaság működését Kabulban április 17-én, amiért „az iszlám és a nemzeti értékeket” is megsértették.
A kormány korábban tizenegy szabályt tett közzé az újságírók számára, amelyek egyebek mellett tiltják az „iszlámmal ellentétes” riportok sugárzását, illetve előzetes egyeztetést szorgalmaznak az adásba kerülés előtt.
A tálibok üzenete világos egy kabuli újságíró szerint: nem szabad beszámolni semmiről, ami bármilyen módon kritikus a kormánnyal szemben.
A sajtó munkatársainak zaklatása és üldöztetése nyomán egyre többen kényszerülnek pályájuk, sőt az ország elhagyására.
„Mindenki, akit ismerek, külföldre akar menekülni” – jelentette ki a férfi.
