Irán kikapcsolta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) két kameráját, amelyek az urándúsítást figyelték az egyik atomlétesítményben.
Az állami televízióban közölt szerdai bejelentésben nevezték meg a helyszínt. Úgy tűnik, hogy ez Teherán újabb nyomásgyakorlási módszere arra válaszul, hogy a nyugati országok Irán elmarasztalására készülnek a NAÜ e heti ülésén.
Az iráni állami televízió jelentése szerint a két kamera „OLEM-dúsítási szinteket és áramlásmérőket” figyelt meg. Valószínűleg ez a NAÜ online dúsításmegfigyelő kameráit jelenti, amelyek az urángáz dúsítását mutatják meg a dúsító létesítmények csővezetékeiben.
Irán jelenleg két föld alatti atomerőműben, Fordóban és Natanzban is dúsít uránt.
„Az Iráni Iszlám Köztársaság eddig is széles körű együttműködést folytatott a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel. Sajnálatos módon az ügynökség ezt az együttműködést nemhogy nem értékelte, hanem Irán kötelességének tartotta” – hangzott el az állami televízióban.
Teherán közölte, hogy polgári nukleáris szerve, az Iráni Atomenergia-szervezet felügyeletével történt a kamerák leállítása. A NAÜ biztonsági kameráinak nyolcvan százaléka továbbra is ugyanúgy működik, mint korábban – tették hozzá.
A bécsi székhelyű NAÜ eddig nem nyilatkozott az ügyben.
Irán már 2021 februárja óta visszatartja a NAÜ megfigyelőkameráinak felvételeit, hogy nyomást gyakoroljon az atomegyezmény helyreállítása érdekében.
Irán és a világhatalmak 2015-ben állapodtak meg az atomalkuban, amelynek értelmében Teherán drasztikusan korlátozta urándúsítását a gazdasági szankciók feloldásáért cserébe. 2018-ban Donald Trump akkori amerikai elnök egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat a megállapodásból, ami az egész Közel-Keleten feszültséget okozott, és incidensek sorozatát váltotta ki.
A Bécsben újraindult tárgyalások a nukleáris megállapodásról április óta megrekedtek. Az atomalku felbomlása óta Irán fejlett centrifugákat üzemeltet, és dúsított uránkészlete gyorsan növekszik. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Irán hatvanszázalékos tisztaságú uránnal rendelkezik – ahonnan már csak egy rövid technikai lépés választja el a nukleáris fegyverhez szükséges kilencvenszázalékos szinttől.
Irán kitart amellett, hogy programja békés célokat szolgál, bár az ENSZ szakértői és a nyugati hírszerzőügynökségek szerint Iránnak 2003 óta van katonai nukleáris programja.
Egy atombomba elkészítéséhez még több időre lenne szüksége Iránnak, de az elemzők szerint Teherán eredményei veszélyesebbé teszik a programot. Izrael már korábban fenyegetőzött azzal, hogy megelőző csapást hajt végre Irán megállítására – és több iráni tisztviselő célzott megölésével is gyanúsítják.
Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság kedden a NAÜ-nek küldött nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy Teherán lépései „tovább csökkentik az első iráni atomfegyver létrehozásához szükséges időt, ami növeli a bizalmatlanságot Irán szándékait illetően”.
„A NAÜ már másfél éve nem jut hozzá a centrifugák és alkatrészek gyártásával kapcsolatos döntő fontosságú adatokhoz – figyelmeztetett a nyilatkozat. – Ez azt jelenti, hogy sem az ügynökség, sem a nemzetközi közösség nem tudja, hogy Iránnak hány centrifugája van készleten, hányat gyártottak, és hol vannak” – tették hozzá.
A nyilatkozatot kiadó három ország arra sürgette Iránt, hogy „hagyjon fel atomprogramja eszkalálódásával, és sürgősen fogadja el az asztalon lévő megállapodást”.
A kamerákkal kapcsolatos bejelentés előtt az Iráni Atomenergia-szervezet vezetője hangsúlyozta, hogy az országnak nincs titkos nukleáris tevékenysége, és azzal vádolta a Nyugatot, hogy politikai lépést tesz azzal, ha megpróbálja elmarasztalni országát.
„Irán maximálisan együttműködött a NAÜ-vel” – mondta Mohammad Eszlami az állami IRNA hírügynökség szerint, majd az állami televízióban bejelentették a kamerák lekapcsolását.
