Călin Georgescu szélsőjobboldali jelölt a semmiből jött, hogy megnyerje a romániai elnökválasztást. Most ott lesz a december 8-i, második fordulóban. Ki is Georgescu, és hogyan zavarta össze a szakértőket?
A szakértők egy szélsőjobboldali jelöltet tippeltek a romániai elnökválasztás egyik favoritjának, és azt jósolták, hogy a második fordulóban egy ismert politikussal csap majd össze a populizmus európai térnyerésének és Ukrajna apadó támogatásának barométereként szorosan figyelemmel kísért választáson.
A szakértőknek igazuk is volt, meg nem is. Igen, ott lesz egy szélsőjobboldali jelölt Romániában az elnökválasztás második fordulójában, december 8-án, de nem az, akire ők és a közvélemény-kutatók számítottak.
A választási regisztrációt éppen csak elcsípő független Călin Georgescu nem csak önmagához képest teljesített jól: a 62 éves agrármérnök a szavazatok mintegy 22 százalékával megnyerte a november 24-i, első fordulót.
A második helyért folyó verseny drámaira sikeredett. A Szociáldemokrata Párt (PSD) baloldali miniszterelnöke, Marcel Ciolacu fej fej mellett haladt a Mentsétek meg Romániát Szövetséghez tartozó, Nyugat-barát, liberális Elena Lasconival. A szavazatok 99,9 százalékának összeszámlálása után Lasconi, Románia NATO- és EU-tagságának lelkes támogatója, Ukrajna elkötelezett szövetségese futott be a második helyen.
Csalódtak a hivatalban lévő liberálisokban
Tizenhárom jelölt indult az EU- és NATO-tag ország elnöki posztjáért. Az elnök megbízatása öt évre szól, és jelentős döntési jogkört biztosít olyan területeken, mint a nemzetbiztonság, a külpolitika vagy a bírói kinevezések. Romániában december 1-jén parlamenti választásokat is tartanak, amelyek meghatározzák, hogy kik adják majd az ország következő kormányát és miniszterelnökét.
A leköszönő jobbközép elnöknek, Klaus Iohannisnak egy évtizedes elnökség után lejár a második mandátuma. Sok szavazó számára csalódást jelentett ő és kormányzó Nemzeti Liberális Pártja is. Sokan bírálták, amiért nem nyilvánult meg olyan döntő eseményeknél, mint például a koronavírus-járvány.
A választópolgárok aggódnak a korrupció, az infláció, valamint az egészségügyi és az oktatási szektor helyzete miatt. Érdekli őket a szomszédos Ukrajnában folyó konfliktus is, és hogy merre fejlődhet, amikor Washingtonban a Kijevet töretlenül támogató Joe Bident a támogatás csökkentését javasló Donald Trump váltja majd a Fehér Házban.
Románia Ukrajna fontos szövetségesévé vált. Nem csak kiképzést és katonai felszerelést, köztük Patriot rakétavédelmi rendszert biztosít: kulcsszerepet játszik az ukrán gabona és más mezőgazdasági áruk eljuttatásában a globális piacokra. Bukarest ukránbarát álláspontja jórészt a hivatalban lévő elnöknek, Iohannisnak köszönhető.
Meglepetésszerű győzelem
De mégis Georgescu meglepetésszerű teljesítménye volt az, ami a címlapokra került. A szavazás előtt a szakértők egy másik szélsőjobboldali jelöltre fókuszáltak. A közvélemény-kutatások szerint George Simion, a szélsőjobboldali Szövetség a Románok Egységéért (AUR) vezetője állt a második, sőt néha az első helyen. Az elemzők arra számítottak, hogy Simion, Trump lelkes támogatója kerül szembe Ciolacuval a második körben. Ő az újraegyesítésért kampányolt Moldovával, amely idén biztonsági okokból megújította az ellene elrendelt, öt évre szóló beutazási tilalmat. Ugyanezen okból kitiltották a szomszédos Ukrajnából is.
Georgescu is az AUR kiemelkedő tagja volt, a csoport őt választotta miniszterelnök-jelöltjének. 2022-ben azonban kilépett a pártból, miután a vezetői bírálták, mondván: oroszbarát, NATO-ellenes álláspontja rontja a pártimázst.
Egy 2021-es interjúban „a diplomácia szégyenének” nevezte a dél-romániai Deveseluban a ballisztikus rakéták ellen létrehozott NATO védelmi pajzsot. Azt állította, hogy a katonai szövetség nem fogja megvédeni egyetlen tagját sem orosz támadás esetén. Olyanokat is mondott, hogy Ion Antonescu – Románia de facto vezetője a második világháború idején, akit halálra ítéltek a részvételéért a romániai holokausztban – nemzeti hős volt, akárcsak Corneliu Zelea Codreanu, a Vasgárdának, Európa egyik legerőszakosabb antiszemita mozgalmának második világháború előtti vezetője.
Georgescu talajtanból doktorált, és a kilencvenes években különböző pozíciókat töltött be a román környezetvédelmi minisztériumban. 1999 és 2012 között Románia képviselője volt az ENSZ Környezetvédelmi Programjának nemzeti bizottságában.
TikTok-kampány
Más perempolitikusokhoz hasonlóan Georgescu is jártas a közösségi médiában, 1,6 millióan kedvelik TikTok-fiókját. Videókat tett ki arról, ahogy templomba megy, dzsúdózik, futópályán fut és podcastokat készít. Alig néhány nappal a szavazás előtt TikTok-kampányt indított, amelyben az Ukrajnának nyújtott segélyek leállítását sürgette. Ez láthatólag visszhangra talált a szavazókban. Szkeptikusan szólt Románia NATO-tagságáról is. Nyugat-ellenes üzeneteit rendszeresen terjeszti az orosz állami média és a Kreml-barát közösségi média.
Szavazata leadása után Georgescu Facebook-bejegyzésében azt írta: „A méltánytalanságot elszenvedőkre, a megalázottakra szavazott, azokra, akik úgy érzik, hogy ők maguk nem számítanak, holott valójában ők a legfontosabbak. (…) A szavazás imádság a nemzetért.”
Georgescu felszólalt a román gazdálkodók támogatásáért, az importfüggőség csökkentéséért, valamint az energia- és élelmiszer-termelés felpörgetéséért.
Simion gratulált Georgescunak, és azt mondta: „Nagyon örül annak, hogy a románok szavazatainak hozzávetőleg negyven százaléka a szuverén alternatívát támogatta”, és hogy Georgescu ott lesz a második fordulóban.
A december 8-i, második forduló világos választási lehetőséget kínál Georgescu és Lasconi között, aki az éllovas jelöltek közül a legkedvezőbben ítélte meg Románia EU- és NATO-tagságát, sőt nagyobb romániai NATO-jelenlétet szorgalmazott. Lasconi volt az egyetlen vezető jelölt, aki visszautasította, hogy Ukrajnának területi engedményeket kellene tennie a béke biztosítása érdekében.
