Az európai uniós országok energiaügyi miniszterei hétfőn újból összeültek Brüsszelben, hátha ezúttal sikerül kompromisszumra jutniuk a vásárolt földgáz árának maximálásáról.
Bár az előző öt rendkívüli tanácsülésen nem sikerült megegyezni, több vezető arról beszélt múlt héten, hogy ezúttal nagy valószínűséggel meglesz a megállapodás.
„Megszabtuk azt a politikai keretet, amely lehetővé teszi minisztereink számára a gázársapka ügyének rendezését” – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök az EU-csúcstalálkozót követően.
A huszonhét tagállam a napokban immár a kilencedik, Oroszország elleni szankciós csomagot fogadta el az ukrajnai háború miatt, azonban a már hónapokkal ezelőtt beígért, az energiaszámlák csökkentését szolgáló gázársapkát eddig nem tudták tető alá hozni.
„Ma meg kell állapodnunk erről a jól ismert mechanizmusról, amely meg fogja óvni az európai cégeket és háztartásokat a gázár nyáron is tapasztalt megugrásaitól” – szögezte le az EU soros elnöki tisztségét jelenleg betöltő Csehország iparügyi minisztere, Jozef Síkela.
„Úgy gondolom, hogy az európai háztartások és vállalkozások cselekvést várnak tőlünk; nem látok rá okot, hogy miért ne egyezhetnénk ma meg” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: A magyar gázpedál fékez – Hová vezet a szolidaritás elutasítása és a ragaszkodás a gáz orosz árazásához?
A tervezett intézkedés megosztja a tagországokat, egyesek attól tartanak, hogy az eladók egyszerűen annak fogják eladni a földgázt, aki hajlandó többet fizetni érte, így Európa hátrányba kerülhet.
„Senkinek nincs kifogása a gázpiac alacsony árai ellen, lejjebb kell szorítani a gázárakat. Csak tudjuk a korábbi piaci beavatkozások tapasztalatából, hogy rendkívül óvatosnak kell lennünk, nehogy jót akarva valami rosszat okozzunk” – hangsúlyozta Robert Habeck német gazdasági miniszter.
Ehhez kapcsolódóan: „Orbán Viktor azt ünnepli látványosan, hogy tovább vehetjük a gázt drágábban az oroszoktól” – mondja a szakértő
A tárcavezetőt megkérdezték cseh kollégája azon kijelentéséről is, amely szerint minősített többséggel akár le is szavazhatják Németországot. „Ez természetesen nemkívánatos eredmény lenne (…) de ha megtörténik, akkor együtt kell élnünk vele” – húzta alá.
Mindazonáltal megalapozottnak nevezte a német fél kérdéseit és aggályait, mondván, mindenképp el kell kerülni a gázhiány kialakulását. Kiemelte, hogy az utóbbi években a konszenzus szellemében próbáltak döntéseket hozni az EU-ban.
Úgy vélekedett, hogy Berlinnek „különös felelőssége van a probléma megoldásában”, és rámutatott, hogy szombaton adták át az ország első új LNG-terminálját.
Az Európai Bizottság eredeti javaslata alapján az ársapka akkor aktivizálódna, ha a referenciaértékként szolgáló holland gáztőzsde árai elérik és két héten át meghaladják a megawattóránkénti 275 eurót, vagy ha a benchmark 58 euróval magasabb a cseppfolyósított földgáz világpiaci áránál.
Ezek olyan kritériumok, hogy még az augusztusi (közel 350 eurós) rekordárak idején sem lépett volna működésbe a rendszer, ezért több ország is alacsonyabban szabná meg a küszöböt.
Ehhez kapcsolódóan: EU-csúcs: mindenki gázárat csökkentene, de mindenki másképp
A cseh EU-elnökség friss tervezete értelmében az ársapka már akkor aktiválódna, ha az ár három napon át meghaladná a megawattóránkénti 188 eurót. Az LNG-hez viszonyított spread 35 euróra csökkenne.
A megállapodás hiánya a közös gázbeszerzésre és a szolidaritási mechanizmusra vonatkozó terveket is hátráltatja, ugyanis ezen intézkedésekről csomagban fognak szavazni a tagállamok.
