Első fokon vesztett, jogerősen viszont pert nyert az a nő, akivel „ismétlődő szülés veszélye” miatt nem hosszabbítottak szerződést, és utasították el álláspályázatát az egyik országos állami szervnél. Most kártérítésért perelhet a diszkrimináció miatt. Az eljárásban a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviseli.
A fiatal nő 2015-ben kapott másfél éves szerződést az egyik országos állami szervnél, amelyet a lejártakor újabb másfél évvel meghosszabbítottak. A nőnek, akinek a teljesítményértékelései kiválók volta a cégnél, gyermeke született, gyeden volt, és közben jogviszonyának ismételt hosszabbítását kérte. Ezt azonban ekkor már elutasították, a hivatalos indoklás szerint azért, mert nem teljesítette a belső szabályzatban rögzített feltételeket, amelyeket, mint később kiderült, írásban nem is ismertettek vele.
Biztatták ugyan, hogy pályázzon újra, ezt meg is tette, de akkor sem járt sikerrel, miközben az a három férfi, aki a cégnél vele együtt kezdte a pályafutását, mindvégig állásban maradt. Később, amikor a nő rákérdezett, mi az oka az elutasításnak, a munkaügyi osztály egyik alkalmazottja chatben azt írta neki, hogy az egyik vezető szerint valószínűleg újra elmenne szülni.
A nő perre ment, képviseletét a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje látta el. Azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg az egyenlő bánásmódhoz való jog megsértését, és kötelezze sérelemdíj, valamint kártérítés megfizetésére az állami szervet.
Első fokon még vesztettek
Az elsőfokú bíróság elutasította a kismama keresetét, a munkáltatónak adott igazat abban, hogy a munkahelyi belső szabályzatban meghatározott feltételeket nem teljesítette.
A 444 portál az ügyről beszámolva megjegyzi, hogy a munkáltató védekezésének nyilvánvalóan ellentmondó, a perben becsatolt egyik chatről szót sem ejtett az ítélet indoklása, a másikat pedig a bíróság kifejezetten kizárta a felhasználható bizonyítékok köréből, azzal az indokkal, hogy a felperes levéltitkot sértett azzal, hogy az eljárásban bizonyítékként becsatolta a neki küldött üzenetet.
A Kúria másként látta
A Kúria jogerősen megállapította az egyenlő bánásmódhoz való jog megsértését, úgy foglalt állást, hogy abban már nem is kell dönteni a per során, hogy ha egy szabályzat rendelkezéseit valaki az anyasága miatt nem tudja teljesíteni, akkor maga a szabályzat diszkriminatív-e vagy sem. A bíróság szerint az, hogy a belső szabályzatot írásban soha nem ismertették meg a munkavállalókkal, önmagában problematikussá teszi az arra való hivatkozást egy jogállamban.
Kiderült az is, hogy a belső szabályzatot más alkalmazottak esetén számtalanszor nem alkalmazták, sőt maga a felperes sem teljesítette azt határozott idejű jogviszonya során, mégis meghosszabbították a szerződését.
A Kúria úgynevezett közbenső ítéletet hozott, a jogalap – az egyenlő bánásmódhoz való jog megsértése – tárgyában végleg eldöntötte az ügyet. Arról viszont külön ítéletet kell hoznia az első fokon eljáró bíróságnak, hogy mindezért mennyi sérelemdíj és kártérítés jár.
